Baromság a köbön? Dehogy! Magyarország jobban teljesít!

 A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg többlete meghaladta a negyedéves bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékát – amiből a folyó fizetési mérleg többlete 4 százalékot tett ki -, miközben a külső adósság, ezen belül a kiemelten figyelt rövid lejáratú külső adósság is jelentősen csökkent – állapította meg kedden kiadott Fizetési mérleg jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az elemzés szerint a külső finanszírozási többlet kialakulásában két tényezőnek volt meghatározó szerepe: 3,1 milliárd euróval csökkent a gazdaság nettó külső adóssága, amihez legnagyobb mértékben a bankszektor járult hozzá. Az állam nettó külső adóssága 0,3 milliárd euróval emelkedett, míg a bankrendszeré 2,2, a nem pénzügyi vállalatok nettó külső adóssága 1,2 milliárd euróval csökkent.

A másik fontos elem a nem adósság jellegű források 1,5 milliárd eurós emelkedése volt a tavalyi harmadik negyedévben, ami szinte teljes mértékben a külföldi tőkebefektetések emelkedésében tükröződött. A külföldiek magyarországi befektetései elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmeinek újrabefektetéséhez és kisebb részben a külföldiek új befektetéseihez köthető.

 

 

Fotó: 24per7

 

Az állam nettó adósságának szerény emelkedéséhez hozzájárult, hogy – a felminősítések hatására is – a külföldiek 600 millió euró értékű forint állampapírt vásároltak, a devizahitelek forintosításához pedig az MNB 400 millió eurónyi devizalikviditást bocsátott a bankok rendelkezésére. Emellett az Európai Bizottság átutalásai 400 millió euróval csökkentették az EU-val szembeni követeléseket, de az adósságot növelte a devizakötvényekre fizetett kamat, illetve az állam egyéb devizafizetési kötelezettségei (például külföldi nyugdíjfizetési kötelezettségek), amelyek mérsékelték a devizatartalékot.

Ugyanakkor az uniós átutalások beáramlása 700 millióval növelte a devizatartalékot, az uniós támogatások felhasználása pedig a harmadik negyedévben 800 millióval csökkentette a központi költségvetés tatozását az EU felé.

A harmadik negyedévben az ország rövid lejáratú külső adóssága 1,4 milliárd euróval 18,4 milliárd euróra mérséklődött. A csökkenéshez a bankszektor járult hozzá a legnagyobb mértékben, elsősorban eredeti futamidő szerinti rövid külső adósságának 600 millió eurós csökkentése révén, de a szektor "berövidülő" – éven belülivé váló – adóssága is mérséklődött 200 millió euróval.

Emellett az államháztartás rövid külső adóssága is 300 millió euróval csökkent. A nem pénzügyi vállalatok is csökkentették hátralévő futamidő szerinti rövid külső adósságukat, ami nagyobbrészt az eredeti futamidő szerinti adósság 200 millió eurós mérséklődésére vezethető vissza, de a szektor berövidülő adóssága is 100 millió euróval csökkent.

A rövid lejáratú külső adósság 300 millió euróval jobban csökkent, mint a devizatartalék, így a befektetők és a jegybank által is kiemelten követett Guidotti-mutató alapján a devizatartalék szeptemberi végi 23,7 milliárd eurós értéke jelentősen, 5,3 milliárddal meghaladja a rövid külső adósság 18,4 milliárd eurós szintjét – derül ki a jegybank legfrissebb jelentéséből.