Van megoldás az iskolai erőszakra?

Évek múltán is nehéz elfelejteni

Visszaemlékezve az iskolapadban eltöltött évekre sokszor remegő kézzel nyomtam le a kilincset, és léptem be az osztálytársaim kiabálásától hangos tanterembe, rettegve, hogy milyen újabb gúnyos megjegyzésre vagy óra közbeni beszólogatásra számíthatok.

Bárki, aki átélt ehhez hasonlót vagy éppen a gyereke az elszenvedője a folyamatos sértegetéseknek, tudja, miről beszélek. Az, ami az egyik fél részéről csupán gyerekkori csíny, és felnőttként a feledés homályába vész, a másiknak súlyos traumát jelenthet, amit évek múltán sem felejt el.

Bullying és cyberbullying

Az iskolai agresszióról az 1970-es években kezdtek kutatásokat végezni, elsőként a Skandináv országokban. A szaknyelven bullyingnak nevezett jelenség alatt olyan ismétlődő viselkedést értünk, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani vagy megerősíteni, ezáltal megszüntetve az „erőegyensúlyt” (Forrás: wikipedia.org).

  Az áldozat, „célpont” általában a bántalmazónál fizikálisan gyengébb, magányos egyénként írható le. A támadónak nem kell különösebb indok a bántalmazáshoz, elég az is, ha a sértett egész egyszerűen nem szimpatikus, külső megjelenésben vagy viselkedésben eltér az átlagtól.

Az internet térnyerésével nem csak az iskolai, hanem az online közösségi felületek is „hadszíntérré” váltak, a cyberbullying elsősorban a tinédzserek között gyakori jelenség. Egy nemzetközi felmérés szerint Magyarországon a 11-17 éves tanulók 59 százaléka élt már át online zaklatást (Forrás: hvg.hu).

A zaklatások és csúfolódások egy idő után tragédiában végződhetnek, az egyik legfelkavaróbb Amanda Todd esete volt, aki a Youtube-on kért segítséget, mielőtt öngyilkos lett.

Hány gyerek lehet érintett?

Magyarországon az utóbbi években vált egyre intenzívebbé az a diskurzus, amely vizsgálja, mi lehet az agresszió oka és hány gyereket érinthet a bántalmazás. Az elmúlt évben az oktatási jogok biztosának kezdeményezésére az Oktatáskutató és Fejlesztőintézet (OFI) több egyetem közreműködésével elindította az iskolai konfliktusok elleni programját. Ennek online felülete, az Iskolai Konfliktus Tudásközpont (ISKON) azt a célt szolgálja, hogy mind az intézményi, politikai; mind a szülői hátteret támogassa és információval lássa el.

Az oldal indulásának évében, 2015-ben végzett felmérésből kiderült, hogy az 5-8. osztályos diákok kétharmada szenvedett már sérelmeket tettlegesen, verbálisan vagy virtuálisan az iskolában; tíz tanulóból egyet hetente többször is bántalmaznak diáktársai vagy tanárai. (Forrás: eduline.hu)

Mit tehetünk ellene?

A tanárok sokszor tehetetlenek vagy nem észlelik a problémát, a gyerekek pedig félnek vagy nem akarnak segítséget kérni. A szülőknek is csak ritkább esetben mondják el, mi történik velük, próbálják magukban tartani, elfojtani érzéseiket. Nagyon sok múlik tehát a szülőkön: fontos, hogy minél többet kommunikáljanak a gyerekkel és egy bizalmi kapcsolatot alakítsanak ki velük, ha szükséges, még idejében közbe tudjanak lépni.

Ingyenesen hívható a 116-111-es telefonszámon a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-vonala, segítségre szoruló gyerekeknek, fiataloknak és azoknak a szülőknek, akik gyermekük érdekében telefonálnak.