Európa komolyan érdeklődik a magyar irodalom iránt

2010 óta tölti be a Balassi Intézet főigazgatói posztját. Hogyan látja, sikerült teljesíteni a kinevezésekor kitűzött célokat?

A munka közepén vagyunk, de a Balassi Intézet egyre inkább egységes képet mutat. Képes hatékonyan kifejezni a magyar kulturális diplomácia üzeneteit, világos céljai vannak és új programjai. A Campus Hungary program révén több magyar diák szerezhet értékes külföldi tapasztalatot. Idén négy helyen voltunk díszvendégek fontos nemzetközi könyvvásárokon, s jövőre szintén díszvendégként lehetünk jelen az USA és a világ egyik legnagyobb kulturális fesztiválján,a washingtoni Smithsonian Folk Life Festivalon.

ReConnect Hungary programunk, a hétvégi magyar iskolák idén megrendezett első világtalálkozója pedig a nagyvilág magyarságát, a másod és harmadgenerációs magyarokat szólítja meg sikeresen. A külföldi magyar intézetek hálózata jövőre két újabb intézménnyel bővülhet Pekingben és Belgrádban.

Az intézet fő feladata a magyar kultúra külföldi terjesztése. Ebben a folyamatban a könyvvásárokon való részvételnek mekkora a jelentősége?

Komoly lehetőség ez, nemcsak a szépirodalom és az ismeretterjesztő, valamint a gyerekkönyvek népszerűsítésére, de a szélesebb értelemben vett kultúra (pl. zene, tánc, gasztronómia) megjelenítésére is, erre persze leginkább a díszvendégségek alkalmasak. 2012-ben pedig mi, ahol csak lehetett (Szentpétervár, Belgrád, Helsinki, Szófia), éltünk is ezzel a lehetőséggel.

Az egyes országokban megrendezett vásárok miben különböznek? Mennyiben más a felkészülés mondjuk a londoni, és a frankfurti vásárra?

Minden vásár különbözik. A legfontosabb különbség, hogy szakmai vagy közönségvásárról beszélünk-e, illetve hogy milyen szerepben jelenik meg Magyarország az adott vásáron. A frankfurti köztudomásúan „A vásár”,hiszen ez a legnagyobb és legfontosabb, itt a szakma minden fontos képviselője jelen van, szerdától péntekig szakmai napokat tartanak, (ekkor csak könyves szereplők látogathatják a vásárt), a szombat-vasárnap pedig a közönségé.

A londoni hagyományosan elsősorban szakmai vásár, melyen inkább jogok cserélnek gazdát. A PH-program törekszik arra, hogy a magyarországi szakmai szervezetekkel egyeztetve minden fontosabb vásáron megjelenhessünk

Idén Helsinkiben, Belgrádban és Szófiában is díszvendégként vehetünk részt a programokon. Ez milyen előnyökkel jár?

Az adott ország olvasóinak ismét hangsúlyosan a látószögébe kerül a magyar irodalom, s nemcsak a már korábban megjelent művek, hanem a kortárs irodalom is. Jelentős lapok közölnek válogatásokat, szemelvényeket már megjelent művekből. Kortárs íróinkkal, költőinkkel, társadalomtudósainkkal ismerkedhetnek meg személyesen a vásárlátogatók, a magyar stand minden helyszínen jelentős területen (100-200 nm) fogadja színvonalas dizájnnal és sok-sok érdekes könyvvel, programmal az oda látogatókat.

A visszajelzések és statisztikák alapján napjainkban mekkora a kereslet külföldön a magyar irodalom iránt?

Európa legtöbb országában komoly érdeklődés tapasztalható a magyar irodalom iránt, ezt jelzi, hogy csak az elmúlt egy évben 12 kötet jelent meg például finn nyelven. Egyre több szerzőt fedeznek fel maguknak a kiadók, és különösen komoly az igény a kortárs művek iránt.

Kevesebben vesznek könyvet most, amikor az E-book olvasók uralják a piacot?

Ellentétben a közkeletű hiedelmekkel, a hagyományos könyvek és az E-könyvek nem egymás elől veszik el a piacot, sokkal inkább támogatják egymást. Egy-egy műfajban vagy területen hol egyiknek, hol másiknak van nagyobb létjogosultsága. Korántsem taszította le trónjáról a hagyományos könyveket az E-book, inkább egyfajta „békés egymás mellett élés” a jellemző. Hogy ez hogyan s miként fog változni, arra majd várhatóan az elkövetkező évek könyvpiaci trendjei adják meg a választ.

(fotó:Hegedűs Róbert)