Akinek füle van, hallja meg!

„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy süket planéta. Végtelen csendjét nem zavarta hang, csak a határtalan égből érkező dörgés és villámlás. Sok millió év után az Óceán mélyén élet született. A néma halak közül egy kíváncsi lény kimerészkedett a szárazföldre. Léptei hangot adtak, és ő képes volt ezt a hangot meghallani. Ki volt ő? Az Angyal.”

Ezzel a mesével indul Éry Balázs szcenírozott, színházi koncertje. A népszerű előadóművész, látványos zongorajátékát, Csend című albumának újraértelmezett, továbbgondolt darabjaira építi. A Csend koncepció szerint a zenei struktúrában egyetlen hangszer szól, a zongora, a ritmus a “tánczenekar” instrumentumaiból – taps, szájdob [a száj és a kéz – jelnyelv], lábdobogás – és egyéb zajkeltő hangforrásokból épül. Az azonos nevű koncert abból a felismerésből született, hogy az emberek már nem mindig hallják meg a zenét. A siket emberek számára pedig a zene különleges élmény, épp ezért elsősorban számukra rendezik meg a világ első „akadálymentesített” zongora koncertjét.

A Varázszongora színes billentyűi – a Varázszongora tervezője Balog Péter – nem csak zenei hangokat keltenek életre, de mozgó színeket, formákat, eltáncolt történeteket vetítenek a multimédiás színpadra.

Az alapgondolat szerint a Lány és a Fiú az életet elborító zaj ellenére képesek meghallani a csendet és az abból születő zenei harmóniát. A Zajboszorka azonban mindent megtesz, hogy ezt a képességüket elveszítsék, a Holdra száműzi őket, együtt a Zongoristával. A magára hagyott többség azonban nem élhet teljes, harmonikus életet a zene nélkül. Az Angyal visszasegíti „hőseinket” a Földre.

Az előadás megpróbál egyszerre több nyelven beszélni. Ha valaki az egyiket nem érti, a másik nyelv segít neki. A koncert dramaturgiája különböző művészeti ágakat kapcsol össze: a csend és a muzsika mellett a verbalitás, a mimika, a tánc, a képzőművészet, a film és a számítástechnika nyelve épp úgy szerepet kap a Gesamtkunst-ban, mint a siketek jelbeszéde.

A páratlan színházi élménynek ígérkező előadás elsődleges célja a többségi társadalom erről kialakított szemléletének formálása. Az alkotók a belső hallásra támaszkodva hívják életre a koncert dramaturgiai folyamatát. A közösségi színtér tagjai és pártolói a kommunikációs akadály-mentesítés filozófiája mentén olyan élményben részesülhetnek, amely megtanít a másság elfogadására, hátrányos helyzetű társaink megértésére és az együttélésre.

Leomlanak a falak az érzékszervek szintjén is: ritmust, fényt, mozgást és filmet adunk, hogy egyetemes módon azok is átérezhessék a zene örömét, akiknek eddig ez nem adatott meg. A csend lélektana és meditatív jellege adta az ötletet, hogy a koncert közönsége a hallásban korlátozott befogadókra is kiterjedjen, feléjük is sugározzon mindent, ami a csend zenéjében és a zene csendjében érzékelhető, hallható.

Az alkotás felhívja a figyelmet a kultúrához (zenéhez) való egyetemes hozzáférés biztosítására, az emberi jogok alkalmazására. A koncert alkotói a siketek és nagyothallók befogadói kultúrájának bemutatására alakítják az est minden hallható és látványelemét. A koncert megvalósulásában együttműködő partnerek a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, valamint a Médiaunió Alapítvány. Támogatóink: Artisjus Zenei Alapítvány, a Fővárosi Polgármesteri Hivatal, a Summa Artium és a Sláger Angyal Alapítvány.

A koncert megvalósításában az ötlet születésétől kezdve felelősséggel vesz részt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke Dr. Kósa Ádám, Európai Parlamenti képviselő és Dr. Tapolczai Gergely Országgyűlési képviselő a szervezési feladatokon túl a dramaturgia speciális, a befogadóképességében korlátozott hallgatók számára kidolgozott részelemeinek kialakításában döntő szerepet vállalva.

A koncertre a jegyek már kaphatók, találkozzunk az újév elején egy páratlan zenei élményt nyújtó előadáson!