VV Olivér: Rendbe teszek mindent!

Simor Olivér azaz VV Oli 82 napos villaléte alatt nem aludt túl sokat, kint léte óta sem, mégsem tűnik fáradtnak, túlhajszoltnak. A villavagánynak állandóan fülig ér a szája, aminek szerinte ennyi a titka: végre minden rendben van közte és szerelme között, élvezi a körülötte lévő pörgést, ráadásul bármilyen kilincset is nyom le, nyomban kitárul előtte az ajtó, vagyis újra szabad, mint a madár!

Számítottál ekkora felhajtásra?

Ezt álmomban sem hittem volna! Nagyon sok helyre kell mennem, bizonyos fokig élvezem is az óriási pörgést, mert jólesik, hogy ennyien gratulálnak, ennyien szeretnek, hogy az emberek ilyen fokon érdeklődnek irántam. Viszont épp emiatt nem tudok úgy a legfontosabb küldetésemnek – vagyis a párommal, Enikővel való együttlétnek – eleget tenni, ahogy azt szeretném.

Tegnap részt vettél egy rendezvényen, amire Enikő is elkísért: ha megoldható, viszed magaddal?

Hogyne, jön is ő velem boldogan, csakhogy jelenleg elsőéves főiskolás, így bármennyire igényli ő is, hogy mellettem legyen, a tanulást nem hanyagolhatja el. Ez így is van rendjén! Nem akarom, hogy a kedvesem megszakadjon a munkában, majd dolgozom én helyette is, előteremtem, amire szükségünk van.

Ezek szerint te a klasszikus családmodell híve vagy, vagyis a férfi biztosítsa az anyagiakat, a nő pedig a családi fészek melegét?

Így igaz! Ahogy mondani szokták: papa, mama, gyerekek, cicák, kis ház, béke, nyugalom. Enikővel mindketten erre a már-már giccsbe hajló boldog jövőre vágyunk.

Most kismillióan ugranak a nyakadba, ismeretlenek százai örülnek, hogy látnak, hogy szót válthatnak veled, ami nagyon jóleshet neked. De hogy viseled azok megjegyzéseit, akiknek nem voltál eddig a kedvence?

Ha valaki beszól nekem, meghallgatom, érdekel a véleménye. Biztos találkozom majd olyanokkal, akik utálnak, megvetnek, de meg fogom védeni magam. Egy fontos dolog van: a családomat ne merje a szájára venni senki, mert azzal nálam nagyon ki lehet húzni a gyufát!

Tudom, hogy nem lehet mindenkinek tetszeni, de már többekkel találkoztam, akik elárulták: amióta kijöttem, kellemesen csalódtak, sokkal szimpatikusabb vagyok, mint amilyennek a villalétem alatt találtak, ez pedig tudom, hogy nagy bóknak számít!

Apropó család: tudtál találkozni sokat emlegetett édesapáddal, imádott bátyáddal?

Még egyikükkel sem ölelhettük meg egymást, hiszen minden percben csörög a telefonom, folyton rohannom kell valahová. Remélem, hamarosan együtt ülhetjük körül a családi asztalt! Édesapám főorvos, rengeteget dolgozik, bátyámhoz hasonlóan imádom, nagyra becsülöm őt, de tiszteletben tartom a kérését, miszerint nem óhajt szerepelni.

Telefonos beszélgetéseink során elmondta, hogy elégedett a szereplésemmel, mindenütt dicsekszik velem. Majdnem elsírtam magam, amikor azt mondta:”Kisfiam, büszke vagyok rád, amiért ugyanaz az ember tudtál maradni, amilyen azelőtt voltál, emiatt szerettek a nézők, ez a te varázserőd!”

Két és fél hónapon át rendkívül szórakoztató volt nézni, hogyan vicceled meg a társaidat, hogy agyalsz ki trükköket, hogy nevetteted meg őket és saját magad, de még a csúnyább szivatásaid is élményszámba illőnek bizonyultak a képernyőn át! De fura volt látni, hogy kijöveteled előtt 2-3 héttel mennyire kezdtél kifordulni önmagadból, elveszítetted a jókedved, a humorod. Egyre feszültebb, ingerültebb lettél, még dühkitörésed is volt nem egyszer. Jól gondolom, hogy kő kövön nem maradt volna bent, ha vissza kellett volna menned?

Ha az én nevem mondják ki a párbajom estéjén visszatérőként, azonnal azt kértem volna a műsorkészítőktől, hogy hadd adjam át a lehetőséget Bécinek, mert jól tudtam, hogy én már megőrülnék odabent, ezt pedig természetesen nem akartam!

Alekosz úgy fogalmazott: Béci nem nyert, csupán Olivér feladta, másvalaki pedig azt mondta, hogy nem Béci hagyott kint téged, hanem te hagytad bent Bécit… A villalét igencsak megváltozott a távozásod óta, komoly pálfordulások szemtanúi lehetünk: követed az adásokat?

A neten archivált anyagokat böngészem. Rettentően haragszom Jerzyre, aki azt mondta egyik nap, hozzá csak taktikából voltam kedves… Szerintem három hónapon át nem lehet megjátszani egy szimpátiát! Benne csalódtam a legnagyobbat, de újabban Szandi viselkedése is kiveri nálam a biztosítékot.

Anikóval kapcsolatos ominózus esetedet barátnőddel egy perc alatt tisztáztátok. Az ügy kívülről nézve annak volt köszönhető, hogy a veled nem szimpatizáló villatársaid tulajdonképpen unalmukban csináltak a bolhából elefántot. Enikővel már minden rendben, viszont Anikó életét bent néhány társa azóta is pokollá teszi. Mit szólsz mindehhez?

Nagyon sajnálom Anikót. A kettőnk nem létező „ügye” is bizonyítja, hogy odabent bármiből lehet konfliktust generálni! Az ember be van zárva, óriási az egymásra utaltság, a kulcs, a gyógyszer minden kérdésre bennünk van.

Ezt pedig vagy megtaláljuk ott bent, vagy nem. Az egyetlen, amit a Villában nem lehet normálisan kezelni, az a szeretet és a szex hiánya, hiszen kint vannak a szeretteink, sok esetben pedig a párunk. Mindenkiből másként jönnek elő ezek a dolgok. Anikó és köztem nem történt semmi, viszont az is kiderült: nekem túl sok három hónap, hogy azalatt ne tudjak hozzábújni a szerelmemhez! Ezért is éreztem a párbajon, hogy nekem már otthon, Enikő mellett a helyem.

Újra szabad vagy, boldog, viszont nincs munkád, üres a zsebed, és nem lett tiéd a fődíj sem. Most mindenki ölelget, mindenhová téged hívnak, viszont ebből nem lehet kifizetni a számlákat. Mihez akarsz kezdeni?

Nem mindig az nyer, aki valóban nyer. Többet profitálhatok abból, hogy most jöttem ki, mintha elvittem volna a fődíjat, amit persze azért sajnálok. Van rá három hónapom, hogy rendbe tegyem a dolgaimat. Rengeteg felkérés érkezett már hozzám, köztük nem egy munkaajánlat is. Terveim szerint az eszemből és a dumámból fogok megélni, mindenképp a médiában szeretnék dolgozni.

Már felmerült pár újságcikkben néhány velem kapcsolatos lehetőség, de a konkrétan zajló tárgyalásaimról nem beszélhetek. Legyen elég annyi, hogy tonnányi a lehetőségem! A villalét előtt filmekben dolgoztam dublőrként, és bár imádtam csinálni, most szeretnék valami mást is kipróbálni. Ha összejönnek a dolgok, olyan életet tudok biztosítani a szerelmemnek, amilyet megérdemel.

Olvashattuk, hogy régi adósságaid vannak, hogy uzsorások fenyegetnek…

Igaz hogy hat-hét évvel ezelőtt olyan életet éltem, amire nem vagyok büszke, és akkoriban csináltam néhány hülyeséget, köztük néhány, máig nem rendezett adósságot is. Viszont nem tűntem el, itt vagyok, és a „rendes” adósságaimat mielőbb ki akarom fizetni. Viszont az uzsorakamatot a törvény börtönnel bünteti, úgyhogy ha bárki ezzel zaklatni merne, nekem is megvan hozzá a hátterem, hogyan szereljem le. Rendbe teszek mindent, amit kell, amit lehet, amint módomban áll.

Óriási baráti és haveri köröd van: velük már meg tudtál inni egy sört?

Egyik éjjel összehoztunk egy kis baráti ünneplést… Büszke vagyok a barátaimra és ők is büszkék rám, vannak, akikkel több évtizedes közös múltra tekinthetünk vissza. Kopka Bélával például 1989 óta vagyunk barátok, ő a legrégebbi „bútordarabom”. Remek dolog szembesülnöm azzal, hogy a barátaim mindvégig kiálltak mellettem, ott voltak a párbajokon: a megtelt nézőtéren olyan erős csapatot alkottak, mint egy focimeccsen a „b-közép”! Árpi barátom reszelős hangját mindig ki lehetett hallani…

Alekosz mellett kívánsz kampányolni: még mindig esélyesnek tartod őt a győzelemre?

Az én álomfinálémban Alek, Éva, Anikó szerepelnek. Szandit változatlanul bírom, de óriásiakat csalódom benne, amióta kezdi elfelejteni, hogy kik szeretik őt igazán, és ezt Béciék ki is használják. Akárhogy is fordul a szerencse, ha Alek nyer, ha nem, az biztos, hogy én ott fogok rá várni a Villa nyitott ajtajában – mindig, minden körülmények között…