A Nyugatig dől az arab dominó?

A líbiai nép problémái egybevágnak a térségben eddig kialakult lázadások okaival. Az egész arab világban Líbiában a legmagasabb a munkanélküliség: a lakosság negyven-ötven százalékának nincs munkája. A korrupció is óriási méreteket ölt az országban. Ráadásul nagyon erős diktatúra van, melynek feje a világ talán legszeszélyesebb, legfurcsább figurája, Moammer Kadhafi.

„A Líbiai Forradalom Vezetője”

„1969-es puccs óta Kadhafi forradalmárnak nevezi magát, pedig egyébként erről szó sincs. Ezért képtelen elfogadni azt, hogy most forradalom van ellene, hiszen egy forradalmár ellen nem lehet forradalmat csinálni” – mondta a HírExtrának Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Egy rendkívül erős elnyomó rendszer van Líbiában: a hadsereg és a titkosszolgálat nagyon erős. Kadhafi egész uralma alatt a saját törzsét támogatta. Mindennemű ellenzéki szervezkedést megakadályozott negyvenegyéves uralma alatt.

Kadhafi is elkövette ugyanazt, amit a többi diktátor az elmúlt hetekben, hogy betiltotta az internetet, de túl sokat ő sem ért el vele. Ezután – mint szinte minden arab kormányzat az elmúlt hetekben – különböző változásokat és reformokat ígért be, mindhiába. A líbiai nép ugyanis egy dolgot akar: hogy Kadhafi és klánja távozzon a hatalomból.

Példátlan kegyetlenség

A hatalom reakciója az arab világbeli lázadásokra országonként eltérő volt. A legdurvább a líbiai reagálás volt, ahol Kadhafi a lázadó tömeget mindenféle habozás nélkül szétlövette a felkelés első napjaiban. Tegnap pedig helikopterekről lőtték a tömeget.

Ehhez természetesen a líbiai légierő egy részének már nem volt gyomra, ezért tegnap néhány harci repülő leszállást hajtott végre Máltán, amiből végül elég nagy bonyodalom kerekedett, hiszen egész Olaszországot beriadóztatták. Pedig csak arról volt szó, hogy a katonák nem akartak saját népükre lőni.

Ilyen kegyetlenségre nem igazán volt még példa az arab világban. Guido Westerwelle, a német alkancellár-külügyminiszter azt nyilatkozta pár órája, hogy kötelező beavatkozni, hogyha egy hatalom gyilkol, mivel ez egy demokratikus Nyugat kötelessége.

Megosztott hadsereg

A hadsereg álláspontjáról eltérő hírek vannak. Annyi biztos, hogy jelenleg rendkívül megosztott a haderő. Nem állnak ki olyan egyértelmúen a lázadók mellett, mint Egyiptomban.

„A felsővezetés Kadhafi mellett áll, míg a vidéki helyőrségek egy jelentős része átállt a felkelők mellé. A kérdés, hogy Kadhafi felviszi-e Tripoliba saját törzsét, és mészárlásba kezd-e. Ezekre a kérdésekre már az elkövetkezendő órákban választ kapunk” – mondta Nógrádi a HírExtra kérdésére.

A legfrissebb információk szerint Kadhafi az elitegységei mellett afrikai zsoldosokat vet be a lázadók ellen a fővárosban, Tripoliban. Ezt az értesülést többen is alátámasztották, ahogyan azt is, hogy egyre több a dezertőr a líbiai hadsereg soraiban.
@@
Fejetlen tömeg

A lázadásnak nincs központi eszméje, nincs vezetője, ahogy külpolitikai stratégiájuk sincs. „Kadhafi soha semmilyen ellenzéket nem tűrt el. Papíron léteztek kisebb pártok, amiket Kadhafi hozott létre” – mondta Nógrádi.

Ezek a felkelések annyira spontánok, hogy nem tudják kitermelni saját vezetőiket ilyen gyorsan. „A legvalószínűbb, hogy Nyugaton élő líbiaiak rájönnek, hogy ők ellenzéki vezetők voltak, és megjelennek a színen” – mondta Nógrádi.

„Abban a pillanatban, hogy Kadhafit eltávolítják, újabb vezetőjelöltek tűnnek majd fel. Ez így volt mindig a történelemben. Az biztos, hogy ami Líbiában eddig volt, az már nem állítható vissza.”

A bevándorló-kártya megjátszva

Kadhafi rendkívül okosan próbálja menteni a menthetőt. A felkelés kezdetekor behívatta magához a magyar nagykövetet mint az EU soros elnökének reprezentánsát, és közölte, hogy amennyiben az EU külügyi biztosa továbbra is támadja a líbiai folyamatokat, szabadjára engedi a migrációt.

„Az olaszok már így is fejre álltak attól, hogy egy hét alatt átjött ötezer ötszáz ember Tunéziából. Kadhafi azzal riogatott, hogy óriási embertömeget juttat át az olaszokhoz, és ezzel egy olyan olasz-EU ellentétet hoz létre, amiből sem az EU, sem az olaszok nem tudnak jól kijönni” – mondta Nógrádi a HírExtrának.

Berlusconi még most is azt mondja, kezdjenek tárgyalásokat Kadhafival, azonban rajta kívül ezt csak a cseh külügyminiszter támogatja.

Westerwelle szerint egy olyan segélyt kéne adni a Magreb-térségnek, mint amilyet Európa kapott a második világháború után. A cél az, hogy demokrácia és stabilitás legyen, valamint különböző beruházások létesüljenek, és ezáltal ne jöjjenek át a migránsok Európába. Westerwelle szerint, ha nem segítünk, az még többe fog kerülni.

Az olaj-kártya az aduász?

Európa viszonya Kadhafival rendkívül érzékeny. A tömegpusztító fegyverek gyártásának 2003-as beszüntetése után a Nyugat számára Kadhafi egy megtűrt partner lett. Erre rásegített az is, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után Kadhafi szinte elsőként ítélte el az akciót.

Jelenleg az EU-nak még nincs egységes álláspontja, Németországban válságstábot állítottak fel, az ENSZ Biztonsági Tanács pedig most ülésezik. Európa habozása mögött az állhat, hogy Líbiából látják el az EU jelentős részét földgázzal és kőolajjal. A líbiai szénhidrogének nemcsak hogy kiváló minőségűek, de közelsége miatt rendkívül olcsón jutunk hozzá, mivel nem terhelik magas szállítási költségek.

„Európa rövidtávon nem függ a líbiai olajtól, hiszen óriási tartalékai vannak. Viszont az vitathatatlan, hogy Líbia nagyon sok dél-európai állam legfőbb olajellátója. Mivel Líbia bevételének nagy része ebből származik, bármilyen kormány is kerül hatalomra, az már másnap megkezdi a kőolaj kitermelést” – mondta Nógrádi a HírExtrának.

Az viszont biztos, hogy az olaj ára felmegy, ahogy az ilyen esetekben az lenni szokott, de magában az ellátásban komoly problémák nem lehetnek.

„Az igazi botrány akkor lesz, ha a dominó eléri Szaúd-Arábiát is, ahol az elnyomás alatt levő síita kisebbséget Irán támogatja” – mondta Nógrádi. „A dominó ugyanis tovább dől, és jelenleg lehetetlen megmondani, hol áll meg.”