Tovább gyűrűzik a taxisbotrány Ferihegyen

Néhány taxis (köztük egykori Zónások) egyéni vállalkozóként fuvarozná a reptérről az utasokat, ez azonban szúrja a BA és a Főtaxi szemét. Folyamatosan megy az adok-kapok, mindenki a saját igazát (és nem utolsó sorban a megélhetését) védi.

„A Főtaxis fuvarozók is egyéni vállalkozók, egyikük sem kötött külön szerződést a Budapest Airporttal, tehát ebből az aspektusból nézve teljesen fals, hogy csak a Főtaxi szállíthat” – mondja Krapfel László, aki már huszonhét éve dolgozik taxisként. A Zónánál is dolgozott és most egyéni vállalkozóként próbál érvényesülni a ferihegyi taxi-káoszban.

„A Főtaxis kollégáknak a havi 65 ezer forintos tagdíj mellé minden fuvar után ezer forintot le kell leadniuk a cégnek, ami egy sima lehúzás. Aki nem akar beállni ebbe a körbe, hogy a Főtaxinak és rajta keresztül a BA-nak örömet szerezzen – hiszen a reptér részesedést kap ezekből az ezer forintokból – az kívül marad és megpróbálják megakadályozni, hogy fuvarhoz jusson” – magyarázza Krapfel.

„Öten-hatan körbevesznek”

A Budapest Airport az Inkal Securityt bízta meg azzal, hogy próbálják meg ezeket az egyéni vállalkozókat távol tartani az érkező utasoktól. „Múlt hét péntek óta próbálnak így kitakarítani minket a csarnokból. Az Inkal alvállalkozónak adta ki a munkát, de Inkalosok is ott vannak a csarnokon belül. Ha én, mint egyéni vállalkozó szóba elegyedek egy utassal, azonnal öten hatan körbevesznek – a leendő utassal együtt – ami rögtön félelmet gerjeszt. Elkezdik hangosan mondani, hogy illegális taxis és egy szórólapot adnak a kezébe, amin engem angolul és magyarul is egy illegális tevékenységet folytató egyénnek titulálnak” – meséli Krapfel László.

„Ezzel hitelrontás, zaklatás, és a vállalkozási tevékenységemben való akadályozás történik” – mondja a taxis, aki szerint az Inkal amúgy is jogtalanul van jelen a repülőtéren. „Az Inkal az offshore háttere miatt nem is lehetne jelen a reptéren. A BA nem köthetett volna szerződést velük mert a reptéri biztonságot csak hivatalos fegyveres testület felügyelheti. Külsős cégeket nem bízhatnak meg” – így Krapfel.

A taxis az 1995-ös légiforgalmi törvényre hivatkozik, miszerint a légügyi hatóságnak a rendelkezéseit és ezeknek a végrehajtását kizárólag a légügyi hatóság illetékes vizsgálni vagy végrehajtani. „A törvény azt is meghatározza, hogy mi az, hogy repülőtér: magánterület, utasforgalom előtt megnyitott magánterület. Utóbbi közterületnek számít” – mondja Krapfel.

László szerint a törvényben az is benne van, hogy a taxi üzletág nem kereskedelmi tevékenység: „főleg addig, amíg csak megbeszélem vele, hogy akar-e velem utazni. Amíg pénzforgalom nem történt addig nem nevezhető kereskedelmi tevékenységnek."

Ellentmondásos jogértelmezés

Természetesen a Budapest Airport másképp látja kialakult szituációt. „A Budapest Airport területén tilos bármilyen kereskedelmi tevékenységet folytatni a repülőtér írásos engedélye nélkül” – mondta el a HírExtrának Hardy Mihály, a BA szóvivője.

„Van a repülőtéren egy szabályozás, amit úgy hívnak, hogy a Repülőtér Rendje, ezt régebben a Légközlekedési Igazgatóság, most a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi igazgatósága hagyta jóvá 2010. december 15-én. Ez a legutolsó módosítás. Ennek értelmében a közterületek, a repülőtér közforgalom számára megnyitott magánterületei is a hatálya alá esnek” – mondja Hardy.

A szóvivő szerint a szabályozás értelmében bármifajta kereskedelmi tevékenységet, legyen az szóbeli, szórólapozás, közvélemény kutatás, marketingtevékenység, azaz bármit csak a repülőtér előzetes és írásos engedélye alapján szabad folytatni.

Krapfel állítására, miszerint ő nem végez kereskedelmi tevékenységet a reptéren, Hardy úgy reagált, hogy „ akkor gondolom, friss levegőt jár szívni a repülőtérre. Ez tipikusan a Veres István féle jogmegkerülés, a különböző jogi kiskapukat kihasználó jogászkodás. Ilyet tenni nem lehet. Ez a Krisnásokra ugyanúgy vonatkozik, mint a taxis hiénákra.”

„Nem vagyok hiéna"

„Mint egyéni vállalkozó, a vállalkozói törvény alapján jogosult vagyok arra, hogy bizonyos kritériumoknak megfelelve kiajánljam a szolgáltatásaimat a csarnokon belül az érkező utasoknak. Nekik meg szabad választási joguk van arra, hogy döntsenek. Szimpátia, ár vagy egyéb alapján” – mondja minderre Krapfel.

„Mi ezt hivatalossá tettük azzal, hogy a mellünkön hordunk egy táblát, amin szerepel az összes olyan adat amivel igazolom azt, hogy én vállalkozó vagyok. Rajta van a lajstromszám, a tarifa és a fényképem is. Én egy hivatalos vállalkozó vagyok, nem pedig egy illegális tevékenységet folytató konkurencia” – védi az igazát Krapfel.

Hardy Mihály viszont homlokegyenest ellenkező álláspontot fogalmaz meg: „illegálisan utasokat szólítanak le, meglehetősen agresszívan. Ez tilos, másrészt ezzel fennálló szabályokat sért. Ezekért a szolgáltatásokért semmiféle felelősséget nem tudunk vállalni, hiszen nem tudjuk milyen szolgáltatást nyújt, milyen járműben, becsapja-e az utast, túlszámláz-e és így tovább. Márpedig mi kénytelenek vagyunk megbízható szolgáltatást nyújtani, ezért van nálunk a Főtaxi.”
@@
„Én nem vagyok hiéna, kikérem magamnak. A KPM-től a rendőrségig mindenki leigazoltatott. Az összes papírom rendben van, az autóm is kifogástalan. Semmi hibát nem találtak senki ne nevezzen hiénának" – mondja erre Krapfel.

Ugyanakkor Hardy Mihály szerint a hiéna jelzőt általában a taxisok viselkedésére szokták alkalmazni, nem a vállalkozás formájára. „Azt a megtévesztő látszatot keltik, hogy ők hivatalos szállító partnerei a reptérnek. Van közöttük olyan aki „Official Taxi” feliratú nyakbavalót csináltatott, van aki „Airport” feliratú sárga mellényben csinálja ezt. Ha nagyon szűken veszem ezt és elkezdek jogászkodni, akkor ők csalók. Megtévesztő kereskedelmi tevékenységet folytatnak” – így Hardy.

Óóó Magyarország

Abban mindkét fél egyetért, hogy a jelenlegi állapot nem tesz jót Magyarország megítélésének. Csak éppen abban nem értenek egyet, hogy pontosan mi nem tesz jót hazánk imidzsének.

„Megérkezik a szerencsétlen utas Budapestre és cseppet sem bizalomgerjesztő emberek leszólítgatják, hogy menjen vele taxival. Ez nem egy civilizált megjelenése Magyarországnak” – mondja Hardy.

„Minket hiénának neveznek, holott egyéni vállalkozók vagyunk. Tisztelettel odamegyünk az utasokhoz, hogy szeretnének-e taxit. A Főtaxi a BA-n keresztül próbál ellehetetleníteni minket, vállalkozókat. Az utasok pedig elvesztik a szabad választás lehetőségét. Ennek így nincs helye egy nemzetközi repülőtéren” – véli Krapfel.

Mit tesz a rendőrség?

„A rendőrök is úgy gondolják, hogy semmi nem akadályozza a mi ottlétünket. Ugyanis ha ezzel törvényt sértenénk, akkor minket már december elejétől kizavartak volna onnan” – mondja Krapfel.

Hardy Mihály viszont irreálisnak tartja, hogy rendőrség így gondolkodjon. „Egy sor bírósági végzésünk van: a védjegybitorlástól kezdve egy csomó mindentől eltiltja az ex-Zóna taxisokat” – így a szóvivő, aki reményét fejezte ki afelől, hogy a hatóságokkal közösen sikerül valamit tenni: „mi a saját lehetőségeinket kimerítettük. Egyébként pedig a közforgalom számára megnyitott területeken a közforgalom illetve a közbiztonság garantálása a rendőrség feladata."

„Megkerestünk egy jó nevű ügyvédet aki el is vállalta a védelmünket. De addig minket nem hagynak dolgozni, kezd elfogyni a pénzünk is. Ráadásul terjed a hír, hogy a reptéren aki nem Főtaxis, az hiéna" – mondja László, majd sorolja tovább a problémákat: „eddig napi 4-5 fuvart meg tudtam csinálni, ma már csak egyet vagy kettőt. Ezeket is csak azért, mert az Inkalosok csak délután kettőkor kezdenek dolgozni."

László azokat a vádakat is visszautasítja, melyek szerint ők zaklatnák a Főtaxis fuvarozókat. „Ők kollégáink voltak, semmilyen atrocitás nem történt. Hazugság, hogy megfenyegettünk volna bárkit is,  régóta ismerjük egymást, miért tennénk ilyet?"