A kalózok vallottak

Az eredmények szerint a streaming a kalózkodás legnépszerűbb formája: a válaszadók 82 százaléka televíziós műsorokat, 69 százaléka filmeket is néz illegális közvetítésen keresztül. A résztvevők 62 százaléka tévésorozatok, 52 százaléka a mozifilmek illegális letöltésének lehetőségével is él.

A kalózok 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ingyenesség jelenti számára a fő motivációt, de 68 százalék drágának találja a fizikai hordozók árát, 58 százalék pedig a legális digitális hozzáférést is költségesnek minősítette.

Mindemellett 54 százalék igazolta magatartását azzal, hogy „mindenki más is ezt csinálja”, és 57 százalék vallotta be, hogy van olyan ismerőse vagy rokona, aki illegális tartalomterjesztőként is működik. Bár a statisztika nem igazolja, hogy mindenki kalózkodna, az önigazolás ezen módja az önbeteljesítő jóslatok veszélyét is rejti: ha mindenki azt hiszi, hogy mindenki kalózkodik, akkor ez a helyzet – megfelelő ellenlépések nélkül – akár valósággá válhat.

További rossz hír a jogvédőknek, hogy tízből nyolc válaszadó azt valószínűsítette, hogy minden változás ellenére is keresni fogja az ingyenesen elérhető szórakoztató tartalmat. Többen jelezték, hogy hajlandóak lennének fizetni az új megjelenések online eléréséért, de csak akkor, ha rögtön a mozibemutató után hozzáférhetővé válna az alkotás. 45 százalékuk még ebben az esetben is maximum egy dollárt áldozna a megtekintésre.

A felmérés szerint a legális forrásból származó tartalom gyakorlatilag csak akkor vonzó, ha ingyenes. A válaszadóknak alig 9 százaléka hajlandó fizetni például az iTunes vagy az Amazon által kínált letöltésekért, ugyanakkor tízből hatan érdeklődnek az olyan ingyenes, reklámhely értékesítésből fenntartott legális közvetítőfelületek iránt, mint a Hulu.