Bod Péter Ákos: a különadók átszivárognak a fogyasztói árakba

Drágul a benzin, a kenyér és az áram is. Mi történt, hogy minden megy felfelé?

Ezek egy része ránk vonatkozó tendencia, de egy ilyen nyitott világban bárhol történik valami, az ide is kihat. Az élelmiszerek ára világszerte megy fel, ráadásul a belvíz miatt nálunk még rosszabb a helyzet. Az adatok alapján látszik, hogy bizonyos növényfélékben kevés lesz a termés.

Az üzemanyagot illetően egy ideje magasak a világpiaci árak. Emellett a Közel-Keleten feszültség van, ez természetesen megnyilvánul a tőzsdei árakban. Év elején pedig több tarifa is drágul.

Mindent egybevéve nem annyira veszedelmes a helyzet. Az emelkedő árak mellett a szolgáltatások díja egy ideje nem változik, ami a fogyasztói kosár felét kiteszi. Az iparcikkeknél pedig árstabilitás van egy pár éve, mint például a számítógépeknél.

Szóba került a Közel-Kelet: egyesek az ottani eseményekkel kapcsolatban azt mondják, újabb válságot okozhatnak. Mennyire reális ez?

Egy kulcs országról van szó, amelyiknek a gazdasági súlya sem kicsi. A helyzete sajátos, hiszen egy kapocs az izraeli-arab világban. Ha most egy nyugatbarát rendszer helyett egy szélsőségesen iszlamista hatalom alakul, nem tudni mi lesz.

A pénzügyi piacok a változó hírekre gyorsan reagálnak. A gyors reakcióban viszont benne van a túlfutás is. Ha rossz hírt kapnak, akkor olyan termékek felé fordulnak, amelyek drágulnak, és még feljebb is tolják az árakat. Ezek az árak általában egy-két hónap múlva lejjebb mennek.

Egy tétel nem került szóba: az euró árfolyam. A magyar gazdaság nagyon nyitott, és minden arra épül, hogyan alakulnak majd az árfolyamok. Az ír, görög és portugál bajok miatt izgalmasan kezdődött az év. Ezek nem nagy dolgok az euró övezet szempontjából, de a zaj, amit keltenek, igen. Ha lecsitulnak, visszatér az érdeklődés az euróért.

Az euró erősödésével javulnának az árak?

Az európai politika visszahozhatja a bizalmat az Unió és a monetáris unió iránt, ami stabilizálja a dollár-euró árfolyamot is. Korábban deflációs veszély volt az eurónál, most ismét az infláció jelentkezett. Ez azt mutatja, hogy Nyugat-Európában ismét viszonylag tisztességes a termelés. Ilyenkor esetleg kamatemelés jön, akkor újra vonzóbb lesz az euró, fölmehet az árfolyam.

Ezek ugyan csak spekulációk, de mások is így spekulálnak, ami visszahozhat egy korábbi árfolyam stabilitást. Ez hatással lesz a külső ársokkokra. A gabonánál, a fémeknél és a kőolajnál várható áremelkedés, ami növeli az inflációt, ám ezt a hatást részben csökkenti, hogy nem gyengül a forint és az euró árfolyama.

Itthon volt kamatemelés, mennyire volt ez indokolt?

Ez az emelés komoly vitákat váltott ki. A Nemzetközi Valutalapnak van egy közleménye, amelyik elég kritikus a kormánnyal szemben, de ők is megemlítik, hogy nem szükséges a kamatemelés, mert nem pörög a gazdaság.

A Monetáris Tanács azonban arra figyelmezettet, hogy vannak felfelé mutató kockázati tényezők, pont az élelmiszer és üzemanyag árakat említették.

Emellett feljebb tolják az inflációs tényezőt a különadók is. Ezek valamilyen formában át szivárognak majd a fogyasztói árakba – bárki bármit mond – ez az adók természete. Nem lehet megmondani, hogy mekkora rész megy át. Részemről ezért érthető a kamatemelés.

Emellett van egy taktikai elem is: arra számít az MNB, hogy a következő összetételű Tanács nem fog kamatot emelni. Ők most beállítják azt a szintet, ami 2011 derekán helytálló. Ha Európa kamatot fog emelni, ami várható, akkor azt a hazai kamat úgyis követné. Ennek most elébe ment az MNB. De ugyanezt tették a lengyelek és a skandinávok is.

Az áram áremelése az első lépés afelé, hogy áthárítják a fogyasztókra a különadókat?

Lehet mondani, hogy nem hárítják át a különadót – ezt mondta a kormány is, meg az összes cég – azonban azt tudjuk, hogy az ágazat összes szereplőjének megnőnek a költségei (mert ezek a különadók költségtényezők nekik) akkor ezek át fognak menni a fogyasztói árakba. A kérdés csak az, hogy milyen formában és ütemben?

Ez egy példája annak, hogy a különadók megjelenjenek a fogyasztói árakban. Nehéz megmondani, hogy mennyi lett volna az áremelkedés válságadók nélkül – már többször elmaradt az áremelés – lehet, hogy egy kicsit megnyomták a ceruzát a cégek, amikor leírták, hogy mennyivel kell emelni, és ezt az árhatóság tudomásul vette.
@@
Egy külföldi elemzés szerint Magyarországon az adósság-visszafizetési kockázat a negatív rekordot döntögeti, mi ennek az oka?

Magyarországon az elmúlt 4-5 évben nagyon megnőtt a hitelfelvételek száma. Logikailag következik, hogy nem mindenki tudja visszafizetni a felvett hitelt. A statisztikai adatok szerint 2011-12-ben lesz a visszafizetési képtelenségnek a csúcsa.

Ebbe közrejátszik az, hogy a kilakoltatási moratórium felgörgette a fizetésképtelenek számát idénre?

Az a gond, hogy ezek az állami beavatkozások rendszeresen rontanak a helyzeten: összemossák azokat, akik nem tudnak fizetni, és akik nem is fognak tudni.

Családokat persze nem lehet az utcára tenni, de közben van egy olyan réteg, aki úgy gondolja, hogyha nem lehet kilakoltatni őket, akkor nem tesz félre a megtakarításra, hanem valami mást csinál… Közgazdászként nem pártolom az ilyen intézkedéseket, mert ezek csak elmélyítik a helyzetet és elodázzák a megoldást.

Most is túlságosan nagy várakozást keltettek, hogy majd jön az Állami Eszközkezelő, ami még most sincs sehol. Szerintem ebben a formában nem is lesz, de a szociális probléma enyhítésére valamit ki kell találni. Azzal viszont nem lehet mit kezdeni, hogy nagyon sokan rossz beruházási döntést hoztak, és elveszítik a lakásukat.

Ez megint egy árfolyam gond: svájci frank.

Igen, és ez roppant nehéz helyzetbe hozta az elemzőket is. Amennyiben visszaáll az euróval szemben a bizalom, akkor a frankhoz képest erősödni fog az euró, és az a forintnak is jó. A magas árfolyam a svájciaknak sem jó.

Most tettek valamit, hogy lejjebb menjen a frank.

Igen, de az ő erejük kimerült, a kamatszint náluk 0,1 százalék, ennél lejjebb már nem mehetnek. Az Unió tehet egyet, ha felviszi az eurót. Ez benne van a levegőben. Aki nehéz helyzetben van, annak enyhülés lehet, de van, akin ez már nem segít. Azt is tudni kell, hogy a nem fizetők jelentős része forintban van eladósodva.

2011-12 lesz a nehéz év. 2009 után a bankok már nem adtak ki akárkinek hitelt, nagyon megnézték, hogy ki kapja, ezért ez a probléma a későbbiekben nem jön elő ilyen intenzitással.

Egy nagyon utópisztikus kérdés: mit kell tenni ahhoz, hogy lejjebb menjenek az árak?

A mi árfolyamunk legnagyobb baja, hogy nagyon függ a külső megítélésektől. A kamatszintünk pedig megnöveli az önfinanszírozását az államnak, és megnöveli a vállalatoknak. A vetélytárs osztrák, szlovák, szlovén vállalatok az euró zóna tagjai, és az alacsony kamat mellett olcsóbb a működtetés.

Ha a magyar gazdasági növekedés mellett a külső megítélés fenntarthatónak tartja a hazai gazdasági programot, akkor csökken az árfolyamkockázat, ezzel pedig csökken a finanszírozási költség, és a hitelfelvevőnek is könnyebb terhei lennének.

Ezek a javuló körök is be tudnak indulni, a térség fejlődik, szerintem Európa gazdasági értelemben stabilizálódni fog. Jelenleg egy konszolidációs folyamat zajlik, ezen túljutunk, és lassan, de megindul a fellendülés.