Bűnügy
Miért kellett meghalnia?
Személyi és műszaki okok egyaránt közrejátszottak abban, hogy 2009 októberében halálos balesetet szenvedett egy sárkányrepülő a zalaegerszegi repülőtéren - közölte a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) szóvivője.
Bajkó Erika elmondta: mint a legtöbb légi baleset kapcsán, itt is egyaránt voltak műszaki és személyi okai a tragédiának. A KBSZ vizsgálati megállapításai szerint egy 2000 óta tiltott módszerrel vontatták a gépet, a pilóta képzettségét nem igazolták dokumentumok, nem volt rajta mentőernyő, továbbá a felszállást a földről nem követték nyomon. A baleset 2009 októberében, a zalaegerszeg-andráshidai repülőtéren, felszállás közben történt.
Egy 30 éves férfi függővitorlázó gépét autóval, úgynevezett fordítócsigás eljárással vontatták fel, de felszálláskor a gép kitört.
Sem a vontató autó, sem a vontatott légi jármű vezetője nem tudta leoldani a csörlőt, ezért a gép meredeken a talajba csapódott, a pilóta a helyszínen belehalt sérüléseibe.
A vizsgálati dokumentum kitér arra, hogy az autóvontatásos, fordítócsigás módszer – műszaki hiányosságokkal indokolt – csaknem tíz évvel korábbi betiltásáról a repülős szervezetnél nem tudtak, ami kommunikációs hiányosságokra vezethető vissza.
Sem a pilóta képzettségét, sem az érintett légi jármű légi alkalmasságát, sem a vontató berendezés műszaki alkalmasságát nem igazolták dokumentumok. "Ezek a körülmények a klubszakmai vezetői munka olyan mértékű hiányosságait jelentik, hogy megkérdőjeleződik a szakmai vezetők alkalmassága" – olvasható a vizsgálat kapcsán kiadott biztonsági ajánlásban.
A vizsgálati jegyzőkönyv arra is kitér, hogy a felszállást – a csörlés kezdeti szakaszának kivételével – "arra kijelölt személy nem tartotta szemmel". Kiderült, hogy a repülőüzemnek nem volt vezetője, a vontató berendezés kezelői a feladatot mindig alkalmilag, jogosítás nélkül vállalták, a startszolgálatot pedig nem oktatta senki arra, hogy a felszállást a kötél leoldásáig figyelnie kell.
"Míg a szolgálatok hiánya, képzetlensége, szervezetlensége a baleset bekövetkeztében közvetve játszott szerepet, addig a startszolgálat kapcsán felvetett körülmény egyik közvetlen oka volt a balesetnek" – jegyzi meg a biztonsági ajánlás.
A KBSZ dokumentumai kitérnek arra is, hogy "a nemzetközi függővitorlázó gyakorlat a mentőernyő viselését természetesnek tartja", de Magyarországon az érvényesnek tekintett szabályok erről nem intézkednek.