Kultúra
Egyház a Kádár-korszakban
Bemutatták az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című könyvet; a Szent István Társulat és a Luther Kiadó kötetét Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Tőkéczki László, az ELTE tanszékvezetője, Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója és Balogh Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának igazgatója méltatta.
Várszegi Asztrik – a Fehér Hollók munkacsoport által szervezett azonos című konferencia anyagát összefoglaló kötetről szólva – kiemelte: a közelmúlt feltárása nem speciálisan egyházi gond, hanem össztársadalmi probléma, amellyel "lelki problémáink is összefüggenek".
A főapát a kötet erényeként említette, hogy az elméleti megközelítések mellett kézzelfogható történeti leírások is szerepelnek, a történeteket pedig differenciáltan adja elő. "A tisztulás folyamata fájdalmas, ezért félünk tőle", de a "múlt foltjai provokálnak bennünket, hogy tisztán lássunk", ennek a célja pedig a kiengesztelődés – fogalmazott.
Tőkéczki László elmondta: a kötet azt mutatja be, hogy az egyházak miként alkalmazkodtak "az istenellenes hatalomhoz", de "miközben fenntartották magukat, elvesztették lényegüket". Megemlítette: sokan a beszervezettek közül azt mondják, segítségükkel tartották fenn az egyházak a folyamatosságukat.
A professzor rámutatott: a Magyarországi Református Egyházban a nyolcvanas évek második felében is szerveztek be embereket. A megújulás feltétele a múlttal való szembenézés – hangsúlyozta, hozzátéve: sokan az érintettek közül azzal magyarázkodnak, hogy "jót akartak". Véleménye szerint a tanulmányok arról is szólnak, hogy a pártállami titkosszolgálattal való együttműködésben érintettek "minimum bűnvallomással tartoznak".
Czenthe Miklós arról beszélt, hogy amikor "a nemzetet akarták megtörni a kommunisták", egyik első célpontjukká az egyházak váltak. Kitért arra, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetése részéről a közelmúlt feltárása témájában az utóbbi tíz évben "óvatos támogatás" tapasztalható.
Elmondta, hogy 2005-től létezik az evangélikus tényfeltáró bizottság, de még mindig felvetődik a kérdés, megvan-e a kellő történelmi távlat a kutatásokhoz, és néha emberi tényezők is megnehezítik a munkát.
Balogh Margit hangsúlyozta: az ügynökök története mellett a döntéshozatali mechanizmusról is szól a könyv. Az egyházüldözés ugyanakkor nem kizárólag a kommunizmushoz kötődik, a fasizmusnál is eleme a rendszernek – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a kötet alapján az szűrhető le, hogy a XX. század a "sötétség évszázada volt", és "mindenki vétkesnek minősült", aki egyéniségként viselkedett. Meglátása szerint az egyházra általában akkor támaszkodott a diktatórikus állam, "amikor baj volt". Erre példaként hozta fel, hogy a húszas években az ukrajnai éhínség felszámolására hivatkozva adatták el értékeiket az ortodox egyházzal.
Balogh Margit közölte: a kötetben szerepelnek határon túli történészek tanulmányai is. Ezekben olvashatóak például azok a megállapítások, miszerint az állambiztonsági szervek egy-egy országban mindent megtettek annak érdekében, hogy a Vatikántól függetlenítsék a nemzeti egyházakat, s ezáltal az állam nagyobb befolyást kapott volna az egyházakban.