Indiában tesztel az Adidas

A német cég, amely 2015-re a Nike-t megelőzve a sportszergyártási ágazat vezetője kíván lenni, milliárdos üzletet vár a Nobel-békedíjas Muhammad Junusszal kidolgozott koncepciótól. A próbaképpen piacra dobott cipők ára 80 és 120 bangladesi taka (223-335 forint) között mozgott, míg a minimálbér nagyjából 3 ezer taka. Összesen ötezer párat gyártottak, és három nap alatt el is adták mindet. Az Adidas azzal számol, hogy a kezdeményezésből jól jövedelmező üzlet lehet, ha a gazdasági fejlődés révén szegények milliárdjai emelkednek középosztályi státusba a harmadik világban.

A cég tavaly jelentette be, hogy "egy eurós cipővel" készül a fejlődő országok piacára. Az első tesztet a legnagyobb titokban készítették elő. Valójában zárt sarkú szandálokat gyártottak, amelyek nem az Adidas, hanem a társasághoz tartozó, Bangaldesben piacvezető Reebok márkát viselik. A bekerülési költség egyelőre magasan az értékesítési ár felett van, az akció révén azonban szondázni lehetett a piacot. Most a tapasztalatok alapján tovább dolgoznak a gyártási és értékesítési rendszeren – mondta az Adidas szóvivője a német gazdasági lapnak.

Az egyelőre nem ismert, hogy mikor indul a tömegtermelés, és hogy Bangladesben lesz-e a gyártás. A dél-ázsiai országban nincsen üzeme a cégnek, a szandálok Indonéziából érkeztek. Az biztos, hogy a térségben más piacokat is megcéloznak, a terv azonban gondot okozhat a marketing osztálynak; biztosítani kell, hogy a szuperolcsó cipő nem szívja el a vevőket a drágább Adidasoktól – írta online kiadásában a Handelsblatt.

Az egy eurós cipő ötlete Herbert Hainer, az Adidas vezetője és Mohammad Junusz két évvel ezelőtti találkozója után merült fel. Az Adidas az úgynevezett társadalmi üzlet elképzelését követi. A szegények bankárjaként ismert, mikrohitelezési programjáról híres Junusz meghatározása szerint a társadalmi üzlet olyan vállalkozás, amely ugyan közösségi célokat szolgál, de önfenntartó, és nem a lehető legnagyobb profitra tör, hanem az embereknek próbál használni.

A sportszergyártókat gyakran éri a vád, hogy a fejlődő országokba telepített üzemekben kizsákmányolják a munkásokat és gyerekeket dolgoztatnak. A érintett cégek ezért egyre gyakrabban vesznek részt társadalmi célú programokban, és törekednek az ökológiai fenntarthatóságra. A Nike például bőripari hulladékból készült modelleket is kínál, a Puma pedig hagyományos kartondoboz helyett környezetbarát csomagolásban is árul cipőt.