Hogyan lehetne menedzselni az önkormányzatokat, hogy ne legyen ekkora az adósság?

A TÖOSZ évek óta hangoztatja, az önkormányzatok egy jelentős része folyamatosan növeli a tartozását, ezzel egy időben csökken a rendelkezésre álló forrás. Így működési zavarok sokasága jelentkezik a rendszerben.

Két megoldási mód van: az egyik, hogy átnézzék ténylegesen az összes kötelező önkormányzati feladatot. Határozzák meg azt, hogy azokat milyen minőséggel hajtsák végre az önkormányzatok. Meg kell visgálni, milyen feltételekkel valósulnak meg, és erre mekkora forrásokat kell biztosítania az államnak.

Ezeket olyan közszolgáltatások, amelyeket az állam vállal, és az önkormányzat hajt végre. Ebben az a felfogás él, hogy az önkormányzatok közelebb vannak az emberekhez, mint az állam, ezért jobban végre tudják hajtani a feladatokat.

Ez a feltételezés nem minden tekintetben helytálló, és ehhez jön az, hogy soha senki nem mérte fel, ezek a feladatok korrekt működés mellett mennyibe kerülnek.

A másik feladat: ha azt mondják valami az önkormányzatoknál marad, akkor állapítsák meg, melyik önkormányzatnál. Differenciálatlan volt a feladat hatáskörének kiosztása, és igazságtalanná vált a rendszer. A szegényebb önkormányzatoknál nem kap megfelelő közellátást az ott lakó, mert nincs pénz.

A tehetősebb önkormányzatokra több feladatot hárítanának?

Az 1990-es törvény alapján erre meg is lenne a lehetőség, hogy törvénnyel differenciálják a hatásköröket, figyelembe véve az adott település lehetőségeit. Ezt nem tették meg eddig, ami állami felelőtlenség.

Mindenki úgy volt vele, hogy az önkormányzatok majd megoldják. Most, amikor balhé van valahol – nincs fűtés az iskolában – akkor meg jöhet mindenféle segély. Az egész recseg-ropog ebből a szempontból, mert teljesen más minőségek jelennek meg. Egy szegénység szülte szolgáltatási romlás van.

Az állami forrás hiányzik leginkább?

Igen, tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér. Kevesebb az a közpénz, ami rendelkezésünkre áll, mint amennyibe kerül ez nekünk. Olyan feltételeket várnak el tőlünk ehhez, ami sok pénzbe kerül.

Ezért mondtuk: valaki mérje fel azt, hogy hol lehet a legjobban ellátni a közszolgálatokat, milyen feltételekkel, és az mennyibe kerülne az államnak.

Van olyan feladatkör, amit biztosan át kell szervezni, vagy ki kell venni az önkormányzatok hatásköréből?

Például az egészségügy egy érdekes feladat az önkormányzatok számára. 1990-ben kiosztották a feladatokat: az alapellátás ment a kistelepülésekhez, a középszintű a városokhoz.

Ebben a történetben még volt egy privatizációs elem, amikor 2000-ben kiadták a háziorvosi praxisokat. Ezzel kikerült az alapellátás az önkormányzatok döntési köréből.

Az egészet az Egészségpénztár finanszírozza, így a forrás ugyan átment az önkormányzatok költségvetésén, de befolyással nem bír benne. Azonban a felelősség ott maradt az önkormányzatok nyakában, és még inkább a fejlesztésekre való kötelezettség.

Az állam most tervezi, hogy a kórházakat kiveszi az önkormányzatok hatásköréből.

Igen, és ez egy üdvözlendő dolog lenne. Ha alaposan végignézik, akkor lehet ez a megoldás. Valamennyi kormányzat, aki hozzányúlt az egészségügyhöz, mindig belebukott, mert szembement a lokális politikai érdekekkel.

Lokális társulási alapon ezt a dolgot nem lehet megszervezni. Ettől még az önkormányzatok érdeke nem sérülne, mert nekik is az az érdekük, hogy az ott élő polgár számára jó minőségű legyen a közszolgáltatás.

Milyen más feladatot kellene még vizsgálni?

Közkedvelt téma az oktatás amit szintén végig kell gondolni. Ugyanez vonatkozik a szociális területre is.

Hogyan lehetne jobb az önkormányzatok forrása, az EU csatlakozás nem segített ebben?

Az uniós csatlakozás bizonyos szempontból még tovább is bonyolította a helyzetet. A jogharmonizáció miatt az ágazati törvények kapcsán még magasabb szolgáltatásokat írtak elő. Sajnos ebben sem számoltak ki semmit.

Pénzt nem adtak hozzá?

Nem.

Az Unió sem ad?

Az EU a közszolgáltatást magát nem finanszírozza. Ő csak a fejlesztésekhez ad támogatást. A másik eleme a dolognak: fejleszteni kell, miközben szétesőben az egész.

A fejlesztéseknél is az a gond, hogy a települések arra pályáznak, amire lehet, nem pedig arra, amire az adott helyen szükség van.

Milyen példák vannak erre?

Ilyen volt a szerencsi kilátó, vagy ami nagy divat mostanában: a városközpont rendezése, arculatjavítás. Az energiaracionalizálásnak az ügye sincs összehangolva. Ez viszont jelentős forrás-megtakarítással járhatna, miután meghatározták, melyik intézmény marad az önkormányzat hatáskörében.

A fejlesztési kötelezettségre is fordíthatnak EU-s pénzt?

Igen. Az egészségügyben egy-egy régió versenyez a támogatásokért, és azon belül is a kórházak. Máshol van egy elfogadott program, és aszerint fejlesztenek. Nálunk meg egymással vetélkednek.

Az egyik kórháznak van egy jó politikusa, az megszerezhet fejlesztéseket egy másik kórház elől, de lehet, hogy kapacitásában az a kórház nem tud akkora térséget ellátni.

Olyan is van, amikor egy megyén belül öt korház pályázik valamire, és mindegyik részét elnyeri valaki, így aztán a beteg hol ide megy, hol oda.

Mi kezeljük rosszul a lehetőséget?

Igen. Húsz évvel ezelőtt kidobtuk a tervezést az ablakon, az nagyon nagy hiba volt. Bizonyos fejlesztéseknél szükséges lenne a tervezés. Konszenzusosan kellene, a tervek mentén kellene a fejlesztéseket végrehajtani. A közös értéket kell megteremteni, amit eddig sikerrel mulasztottunk el.

A fejlesztésekhez pedig szükségesek az átfogó stratégiák, amelyeket jogilag is meg kell támogatni. Az elmúlt húsz évben is sokat haladtunk előre, sok minden hasznosult.

Csak közben az önkormányzatok csődbe mennek…

Sajnos ez romlik lefelé, illetve az autonómia foka is tovább romlott. Egyre jobban kiszolgáltatottak az önkormányzatok a mindenkori költségvetésnek a sorozatos megszorítások miatt. Ezzel az önkormányzatiság is csorbul.

Azokkal az önkormányzatokkal mi lesz, amelyek ellen megindult a csődeljárás?

Ezt nem csődnek hívjuk, hanem adósságrendezésnek. Kirendelnek egy biztost a polgármester mellé, aki csak azokat a költségeket engedélyezi, amelyik a szűken vett kötelezettségek teljesítéséhez kellenek.

Ha ezt jól csinálják, akkor stabilizálódhat az önkormányzatok a gazdálkodása. Viszont a rendszer miatt nincsen garancia arra, hogy stabil is maradjon.