Mi az igazság az iszapkatasztrófáról?

Honnan jött az ötlet, hogy lemész az iszapkatasztrófa helyszínére?

Szóltak a Zöld Baloldalnak, hogy valakik mennek le, és van még egy hely a kocsiban, én pedig lementem velük. Ez az iszapkitörést követő vasárnap volt. Mivel azt tapasztaltam, hogy nem igazán fedi a valóságot, amit a tévében hallani erről, úgy éreztem, hogy ennek jobban utána kéne járni. Ekkor döntöttem el, hogy foglalkozni kezdek az üggyel.

A hírek szerint a héten befejeződtek az utómunkálatok. Valóban így van ez?

Az iszap még ma is ott van az utcákon, egyáltalán nem takarították még el. A patak, ami átfolyik Kolontáron és Devecseren vérvörös. Különböző munkagépekkel felszedik a talajról az iszapot a házak kertjeiben, míg bent a házakban áll az iszap. Ráadásul a földről is úgy szedik fel, hogy egy bizonyos mennyiség visszaforog a talajba. Az autókat pedig teljesen megpakolják, a tetejük nincs lefedve, és ahogy vitték ki az iszapot a tározóba, átmentek olyan területeken is, ahol nem is volt iszapömlés, de a nem megfelelő szállítás miatt most ott is áll az iszap. Tehát majdhogynem azt lehet mondani, hogy több kárt okoztak, mint amennyit használt ez az egész.

Akkor hol tartanak jelenleg a munkálatok?

A falun és a városon belül eltakarítják az iszapot, viszont a környező földekről nem fogják eltakarítani. Ott nem is gipszeznek. Az a terv, hogy ahol nem áll tíz centi vastagon az iszap, ott beleforgatják a talajba. Ahol pedig meghaladja a tíz centit, ott majd elhordják a földet, de csak tavasszal, mivel mostmár jön a tél, addig savval próbálják semlegesíteni.

Lehet számítani második iszapömlésre?

Hétfőn megjelent a hírekben, hogy megrepedt az iszaptározó fala. Az nyilvánvaló, és nem is tagadják, hogy a tározó északi fala teljesen le fog dőlni. Ha viszont ledől az a fal, a nagy rázástól a mellette levő szürkeiszap-tározó falát is magával viszi.

Most felépítettek ugyan egy gátat Kolontár előtt, ezzel viszont az a baj, hogy csak Kolontárt védi meg, Devecsert nem. Devecserre csak evakuálási tervet dolgoztak ki, ami a következőképp néz ki. Mikor bombariadós szirénák hangoznak fel, és bemondják, hogy evakuálás, az emberek a jelen levő hatóságok segítségével – mivel kivonták a katonaságnak azt a részét, ami tudott volna evakuálni – fussanak fel a dombra, majd értesítsék a Volánt, hogy küldjön buszokat. Ez a nagy terv Devecserre nézve. Viszont ha a másik tározó fala is ledől, az a gát még Kolontárt sem tudja megvédeni.

Milyen a közhangulat?

Beszélgettem az emberekkel Kolontáron és Devecserben is, és az az igazság, hogy mindenki el akar onnan költözni. Talán az idősek egy részét leszámítva, akik ott élték le az életüket, és ott is akarnak meghalni. Viszont az emberek többsége el akar jönni, de nem tud, mivel semmit nem ér a háza. A kormány pedig csak azt segíti, és csak annak ad költözési lehetőséget, akinek az iszap konkrétan bement a házába, és ezért le kell dózerolni. A többiekkel pedig nem törődik senki.

De a hírek szerint a többség elhagyta Kolontárt, és ideiglenesen rokonoknál húzza meg magát.

Nem, a lakosság többsége ott van Devecserben és Kolontáron is. Amikor a kolontáriakat kitelepítették nem sokkal a katasztrófa után, az ajkai sportcsarnokban laktak azok, akik nem tudtak hova menni. Őket konkrétan visszaküldték Kolontárra. Tehát nem az volt, amit mondtak, hogy aki akart, az visszamehetett, és megnyitották a falut úgymond. Azt mondták, hogy a sportcsarnokot el kell hagyni. És mivel nem volt máshová menniük, kénytelenek voltak visszamenni Kolontárra.

Milyen lehetőségei vannak a lakosságnak az újrakezdéshez?

A megélhetése egy csomó embernek odalett, egyszerűen nem tudnak dolgozni. Rengeteg bolt és üzlet bezárt ezeken a településeken. Akik kereskedelemmel foglalkoztak, azoknak esélyük sincs, mert senki nem veszi meg tőlük azt, amit eladnának. Beszéltem egy asztalossal, aki elmondta, hogy amint meghallják, hogy Devecserből van a fa, akkor már nem kell nekik. Nincs miből megélniük ezeknek az embereknek, és rajtuk sem segít az állam.

Jövő héttől a devecseri gyerekeknek vissza kell menniük a helyi iskolába. Van rá esély, hogy normális körülmények között megindulhat a tanítás?

A gyerekeket átvitték egy másik faluba iskolába, most szünet van, viszont jövő héttől valóban visszaküldik őket Devecserbe az itteni iskolába. Addigra esélytelen, hogy kitakarítják ezt a helyet. És ha magát az iskolát ki is takarítják, a falu környékéről nem takarítják ki. Olyan szinten, hogy a falu utolsó házától tíz méterre ott van a hatalmas nagy iszaptenger. Onnan egyrészt fújja a port, másrészt még folyékony állapotban is igen nagy mennyiség van.

Tudomásunk szerint jelenleg a levegőbe került por okozza a legnagyobb problémát.

A levegőbe bekerült por mennyiségét (PM10) folyamatosan mérik. Magyarországon ötvenes a határérték, tehát efölött már átlépi az egészségügyi határt. Az Európai Unióban ez a határ negyven. Itt, Devecserben, Kolontáron és a környező településeken viszont folyamatosan ötven fölött van, és ennek ellenére nem tájékoztatják rendesen a lakosságot.

Tegnap például 99,9 volt, ami a magyar határértéknek is majdnem duplája, és százas értéknél pedig már riasztás van, hogy az emberek ne menjenek ki az utcára, ne nyissák ki az ablakot, stb. Ez is megkérdőjelezhető egyébként, hogy valóban 99,9-et mértek-e, vagy csak nem akartak riadóhelyzetet.

Amikor pedig szárazság van, olyankor annyira nagy a por, hogy levegőt nem lehet venni. Ráadásul a szél szétfújja a port, és ez ötven kilométeres körzetben érinti a lakosságot. A portól pedig az egész térség, mind Devecser, mind Kolontár, mind Somlóvásárhely vörös. Nem arról van szó tehát, hogy csak érezni lehet a port, hanem szemmel látható.
@@
Hogyan tudnak védekezni a por ellen?

Az emberek pedig nem hordanak maszkot, mivel nincsenek megfelelően tájékoztatva. A mérésekről mindig visszamenőlegesen tájékoztatják őket, és akkor azt mondják, hogy ja, ezek szerint három napja fel kellett volna venni a maszkot? Köszönöm, hogy szóltatok…

A másik nagy probléma, hogy ez a por a gyerekekre még veszélyesebb, hiszen nekik sokkal gyengébb az immunrendszerük, mint a felnőtteknek. Nekik viszont nincs megfelelő maszk. Csak felnőtt méretben van, ami nem rögzül egy gyerek arcára úgy, hogy ne tudjon bemenni alá a por, ráadásul a szemeiket is eltakarja, tehát nem tudnak benne közlekedni. A gyerekeknek így esélyük sincs védekezni a por ellen.

Milyen egészségügyi hatásai vannak az iszappornak?

A másik nagy probléma, hogy az emberek egészsége napról napra romlik. Mindenkinek ég a szeme, ég az orra, ég a torka, és érzi ezt a speciális vörösiszap ízt a torkán. Én is érzem, és nekem is ég mindenem, főleg a szemem. Azoknál az embereknél, akik önkéntesként lent dolgoztak ott, ahol az ömlés történt, azoknál orr- és ínyvérzés jelentkezett.

Voltam az iszaptározó mellett is Csótapuszta felé egy nagyon kicsi cigánytelepen. Ezen a telepen nincsenek idős emberek. Amióta megvan az a tároló, mivel nincs lefedve, a szél mindig odafújta ezt a vörösiszap-port, és ott mindenki rákban hal meg. Örülnek annak, ha a harmincas életkort megélik. Ajka külvárosában, mely szintén közel van a tározóhoz, a lakosok mondták, hogy minden harmadik ember rákban hal meg. Ez elég nyilvánvalóvá teszi, hogy mi vár a devecseriekre és a kolontáriakra.

Mit mondott Tállai államtitkár úr az szerdai lakossági fórumon?

Lejött a kormánytól Tállai, de ott volt még a Fidesz helyi parlamenti képviselője, egy ügyvéd, meg egy-két szakember. Azzal kezdte Tállai, hogy tisztában van vele, hogy ez nem olyan, mint egy árvíz, mert az jön és elmegy, hanem itt egy hétig együtt kellett élniük a vörösiszappal. Ekkor én azt néztem, hogy mikor fogják őket meglincselni, mert ha csak kiment volna – márpedig volt kint – a művelődési ház elé, láthatta, hogy ott folyik a betonon a vörösiszap. Tehát elég kemény volt ezt kijelenteni majdnem egy hónap után, hogy egy hétig kellett ezzel együttélni.

Aztán közölték az emberekkel, hogy ne forduljanak ügyvédhez, és ne pereskedjenek, hanem az állammal írjanak alá egy szerződést. Viszont az állam csak azokkal törődik, akiknek az iszap bement a házába, a többiekkel nem. Ehhez képest most mindenkinek azt mondják, hogy ne menjenek ügyvédhez. És akiknek bement az iszap a házba, ne forduljanak ügyvédhez azért, hogy cserébe kapjanak egy ígéretet, hogy áprilisra felépül a házuk? És ha nem? Majd akkor kezdjen el pereskedni? Meg egyáltalán milyen szerződést iratnak majd alá ezekkel az emberekkel?

A porveszélyről nem nyilatkoztak?

Elmondták, hogy folyamatosan mérik a por mennyiségét, és hogy nem kell aggódni amiatt, hogy ez a mennyiség most magasabb a szokásosnál, mivel az ország egész területén és Ajkán is magasabb. Azt azonban nem tették hozzá, hogy Ajkára is befújta a vörösiszap-port a szél. Beszéltem ottani emberekkel is, akiknek szintén ég már a torkuk a külvárosban. Mesélte egy idős néni, hogy reggel míg vásárolni volt, nyitva hagyta az ablakot, és mire visszatért, a függönyét már rózsaszínre festette az iszappor. Ráadásul az sem érv, hogy máshol is magas a por, mert nem mindegy, hogy pesti szmogról, alföldi homokról vagy nehézfémektől és egyéb mérgező anyagokkal terhes porról beszélünk.

A lakosság nem háborog?

Háborognak, de hát így is van elég gondjuk. Megkérdeztem a lakossági fórumon az államtitkártól, hogy miért van az, hogy az emberek rákosok lesznek, hogy vérzik az orruk és ínyük, hogy ég a torkuk, a szemük és orruk, és erre nem kaptam semmilyen választ. Azt is megkérdeztem, hogy miért nem foglalkoznak azokkal is, akik szívják ezt a port, de nem károsult a házuk az iszaptól. Erre sem kaptam választ. Néma csend és hullaszag volt konkrétan.

Miért nem hallunk ezekről a médiában?

Az a probléma, hogy amikor bemegy egy tévé, akkor egyrészt a stábnak meg van szabva, hogy hova mehet. Nem mehet bárhova, ezt a rendőrök ellenőrzik. Másrészt nem egy ember panaszkodott arra, hogy csinálnak velük interjút, majd amikor visszanézik a híradóban, meg van vágva, és a lényeges részeket kiszedik belőle. Tehát például azt, hogy ő onnan el akar költözni, mert nem akarja, hogy a gyereke ott nőjön fel. És hiába mondja el ezt, nem hozza le a tévé.

Neked mik a terveid?

Én holnap megyek Brüsszelbe, és ott fogom magamat kivizsgáltatni. Ezt Magyarországon nem szívesen tenném meg, azok után, hogy itt ennyire visszatartják az információkat. Nem vagyok benne biztos, hogy hiteles eredményt kapnék. Brüsszelben majd vesznek tőlem vért, és elvégeznek egyéb vizsgálatokat is, mert nekem is ég a szemem, a torkom, és két hete, amikor még a friss iszapömlésnél jártam, egy hétig vérzett az ínyem nekem is, három napja meg az orrom vérzett. Pedig én hordok maszkot is, az emberek nem hordanak maszkot. Ott nem szabadna maradnia az embereknek egy órával sem tovább, mert már most jelentkeznek az egészségügyi hatásai ennek. Én csak 15 napot töltöttem ott, de abba kell belegondolni, hogy ezek az emberek a nap 24 óráját ott töltik.