Metró: javítanánk, de szerelőnk sincs

A szovjet metrószerelvények korukhoz képest szemmel láthatóan még mindig elfogadható állapotban vannak. Mit gondol, hány év után kellett volna lecserélni őket?

Ezen már régen túl kellett volna esni. Van olyan első sorozatból származó szerelvény, ami jóval a futásteljesítménye felett van. Ezek az Ev típusú szerelvények már mind megfutották a gyártó által megszabott időt, gyakorlatilag sehol máshol nem futottak ennyit, mint nálunk: világrekorderek vagyunk.

Ez nem azt jelenti, hogy nem üzemelhetnek tovább, hanem azt, hogy a technológia szerinti szükséges javítást mindenképpen el kell végezni rajtuk. A kelet-nyugati metróvonalon futó kocsikon a felújítási munkálatokat nem végezték el, mivel úgy gondolták, hogy az Alstom szerelvények érkezésével nem lesz szükség erre.

Az Alstom mégsem jön, így minden, ezen a vonalon futó szerelvényt kisebb-nagyobb mértékben fel kell újítani.

Pontosan hány kocsi szorul javításra?

Huszonöt kocsi fut a vonalon, mindegyik valamilyen felújításra, javításra szorul. Vannak olyan kocsik, amelyek már csak ezer kilométert tudnak futni, míg a többi akár egy évet is működhetne javítás nélkül. Ha években gondolkodunk, azt kell mondanom, hogy három év múlva mindegyik kocsi tönkremegy.

Amikor újak voltak ezek a szerelvények, miben rejlett az erősségük?

A régi szovjet járműipar minden produktumához hihetetlenül erős, strapabíró anyagokat használt fel. A technika az Ev típusú metrók új korában sem volt fejlett, hiszen egy több mint ötven éves konstrukcióról van szó. Amikor hazánkba bejöttek ezek a kocsik, más országban már nem számítottak újdonságnak. Strapabíróak, erősek voltak, de az idő már megtette a hatását, a masszív anyaguk már kezdi felmondani a szolgálatot.

Milyen problémákkal küszködnek ezek a csaknem fél évszázados metró kocsik?

Nagyon sok probléma volt a forgóvázakkal, amelyek repednek, törnek: az oroszoktól kellett újakat rendelnünk. Mindkét vonalon elfáradt a szerelvények anyaga, a gerendák rohadnak, az elektromos vezetékekkel is nagy probléma van. Múltkor, a Fehér úti kocsiszínben saját szememmel láthattam, hogy az elektromos védőszigetelés töredezik, a kábelek teljes cserére szorulnak, a javítás elkerülhetetlen.

Közel hárommilliárd forintba kerül a teljes szerelvénypark felújítása. Mennyi időt venne mindez igénybe?

A szerelvényenkénti öt kocsinak a felújítása becsléseink szerint másfél hónapot vesz igénybe. Legfőbb problémánk az, hogy a felújítás mellett a forgalmat is fent kell tartanunk. Csúcsidőben húsz szerelvénynek mindenképpen a pályán kell lennie, öt az, ami a szerelőcsarnokban állhat.

A szerelő kollégák egyszerre csak egy szerelvény felújítására tudnak koncentrálni, már csak a helyhiány miatt is. Vasúti járműről van szó, amit a szerelőcsarnokban is sínen tolnak, ám a szerelőcsarnokok mérete miatt csak egy szerelvény felújítására van mód. Mind a huszonöt szerelvény teljes felújítása több mint három évet venne igénybe.

Van elég szerelője minderre a BKV-nak?

A jelenlegi szerelőgárda a javítások elvégzéséhez nem elég, csak a formális napi karbantartásra van létszám. A felújításhoz mindenképpen embereket kellene felvenni, de mivel speciális járműről van szó, speciális ismeretekkel rendelkező szakemberekre lenne szükség. Nyilván a kiképzésre is nagy figyelmet kellene szentelni az új szerelőkollégák esetében, ami szintén hosszú idő, nagyjából egy év.

Lehet alkatrészeket vásárolni a metró kocsikhoz?

Erre nem tudok pontos választ adni. Az oroszoktól tudtunk forgóvázakat vásárolni, amelyek hamarosan beépítésre kerülnek. Persze ezek az előretervezett javításokra lettek megvásárolva, a teljes felújításra mindez nem elég. Raktárkészletünk sajnos nincsen, minden alkatrészt be kell szereznünk, az oroszoktól vagy a csehektől.

Úgy tudom, hogy a cseheknél egy újabb, 81-es típusú szerelvény fut, így a legrégebbi típusú kocsik felújítására nem tudunk alkatrészt szerezni. Elképzelhető, hogy egy gyártóval le kell gyártatni a megfelelő paraméterű alkatrészeket.