Belföld

Duronelly: A kormány átlépte a Rubicont

Ezerféle véleményt hallani a kormány akcióterveiről, és arról, hogy ez mennyire fog fájni az átlagembernek. Duronelly Péter pénzügyi szakértőt, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési igazgatóját kértük, öntsön tiszta vizet a pohárba.

Schiffer András azt nyilatkozta, hogy ha nem az államról lenne szó, akkor sikkasztásnak neveznék azt, amit a kormány tenni fog a magánnyugdíjpénztárakkal. Önnek mi a véleménye erről?

Ez egy politikusi megnyilatkozás, amit nem szeretnék kommentálni sem pro, sem kontra. Ez az intézkedés, amit most hoztak, önmagában még nem áll meg a lábán, több másik intézkedést tesz, illetve tenne szükésgessé. Ha már tudjuk, mi lesz az összes nyugdíjjal, nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedés eredője, akkor érdemes erről ismét beszélni

Mennyire van okuk az embereknek félni, hogy megszüntetik a magánnyugdíjpénztár-rendszert és így az eddig befizetett járulékaik eltűnnek?

A kormány mindenképpen átlépte a Rubicont ezzel a lépéssel. Ennek valóban az is lehet a vége, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer kötelezőségét felfüggeszti, és idővel vagy megszüntetik vagy kivéreztetik ezt a rendszert. Ez benne van. De még őszintén szólva nem tudom, hogy a kormánynak ezzel kapcsolatban mik a tervei, vagy hogy vannak-e egyáltalán tervei.

Miért lenne jobb – már ha jobb lenne – a kizárólagos állami nyugdíjrendszer?

A magánpénztári tag – ez most is így van -, hogyha nyugdíjba megy, akkor a mostani kalkulációs ráták szerint a nyugdíj háromnegyedét az államtól kapná meg. A többség tehát az államtól jön. A magánnyugdíjpénztárnak, egyrészt pótolnia kell a kieső huszontöt százalékot, másrészt, mivel a nyugdíjjárulék túlnyomó részét a pénztártag a saját előtakarékosságra fordítja, és nem az államkasszába fizeti be, részben láthatóvá teszi a jövőbeli nyugíjkötelezettségek terheit. Tehát időben előrehozza a társadalom elöregedéséből származó problémákat. Igazából nem lehet azt mondani, hogy az egyik jobb, mint a másik. Az a kérdés, hogy a nyugdíjrendszer önmagában milyen paraméterek mellett áll meg a lábán.

A szakértők szerint elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb a lakosságra terhelődjenek át ezek a különadók, ön hogy látja ezt?

Én nem vagyok benne biztos, hogy – ha ez valóban csak néhány évig tart – ez feltétlenül átterhelődik. Ha tartósak lesznek nemcsak ezek az adók, hanem az a tendencia, hogy gondol egyet a kormány, és ilyen egyszeri intézkedésekkel elveszi a jövedelmet a tulajdonosoktól, akkor előbb-utóbb egy kiszámíthatatlan gazdasági környezet, alacsonyabb gazdasági növekedés, és egy jóval súlyosabb korrupció mellett egy idő után értelemszerűen a lakosság húzza a rövidebbet.

Az energiaszektor árstopja ön szerint fenntartható?

Az energiaszektorról azt kell tudni, hogy az mindenhol egy természetes monopólium, és a természetes monopóliumokat minden értelmes országban értelmesen szabályozza az állam. Tehát az energiaárakat nem lehet csak úgy előre-hátra tologatni. Magyarországon ez eddig sem volt másképp. Az árstop ugye azt jelenti, hogy nincs áremelkedés, de régen időről-időre emelték az árakat valamiféle ármechanizmus alapján hozzá kell igazítani a világpiaci árakhoz. A világ növekszik, az energiaforrások pedig szűkösek, nem lehet így a végtelenségig fix kontroll alatt tartani a magyar energiaárakat sem.

A munkaerőpiacra milyen hatással lehet például a nagy kereskedelemre kivetett különadó?

Rövid távon semmilyen, ahogy a fogyasztóra sem lesz semmilyen hatással. Ha egyszeri dolog, akkor ezt mindenki egyszer lenyeli.

És ön szerint ez egyszeri lesz?

Fogalmam sincs, erről a miniszterelnököt kéne megkérdezni. A gazdaságpolitika nem kiszámítható jelenleg, még nem látjuk pontosan, hogy 2011- után mik lesznek a fő prioritások.

Az egykulcsos adórendszer nagyon megosztja a véleményeket. Ön szerint kiknek kedvez?

Azoknak kedvez, akiknek közepes vagy annál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mely után ők a és munkáltatók az adót teljes egészében be is fizetik, nincs közben valami adóoptimalizációs játék.. Tehát a multinacionális vállalatoknál vagy az állami szektorban alkalmazásban álló középosztály esetében jelent ez lényegesen nagyobb könnyebbséget.

Schiffer András szerint ezekre a különadókra azért van szükség, mert az új adórendszer miatt egy 300-400 milliárdos rés keletkezett a költségvetésben. Valóban így van ez?

Én nem vagyok költségvetési szakértő, tehát én nem tudom pontosan, hogy miért. Az viszont biztos, hogy az szja csökkentés nélkül is lett volna valamekkora költségvetési hiány-túllépés.
Nyilván az adórendszer átalakításával nagyobb lett ez a lyuk, és még több pénzre van szükség.

Ön szerint lehetett volna jobb intézkedéseket is hozni a hiánycél teljesítése érdekében?

A magyar kormánynak nem volt gazdaságpolitikai terve, amikor kormányra került. Hiába tudta mindenki már 2009 júniusától, hogy ők lesznek hatalmon, ehhez képest még idén nyár végén sem volt értelmes gazdaságpolitikai koncepció. Ennél biztosan lehetett volna jobbat csinálni. Kapkodás folyik most. Három hónappal ezelőtt a gazdaságpolitikai iránya egyáltalán nem ez volt. Akkor ugye az volt, hogy nyugodtan lehet a mostanihoz képest magasabb hiányunk, hiszen az abszolútértékben az európai uniós országok többéségénél alacsonyabb, egyébként meg majd úgyis kinőjük. Ez volt akkor a koncepció.

És ön szerint miért változott meg ez a koncepció?

Szerintem a 210 forintos svájci frank elég erőteljesen…

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.