Németh Zsolt: folytatni kell az EU bővítését a Nyugat-Balkánon

Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén kijelentette: Magyarország számára nagy kihívást jelent, hogy bebizonyítsa, a nyugat-balkáni térség nem a folytonos problémák forrása.

Az államtitkár hangsúlyozta: a következő egy-két évtizedben ebbe az irányba halad majd az uniós integráció, annak ellenére, hogy a XX. században állandó konfliktusok forrása volt a régió.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ez ügyben nincs teljes egyetértés, sokak szerint a Keleti Partnerség programban részvevő államok között is akadnak olyanok, amelyeknek felkészültsége egyes balkáni országokéhoz mérhető.

A 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség programjában mindenesetre "kiemelkedően fontos" szerep jut majd ennek a térségnek – ígérte Németh Zsolt. Hozzátette: a Nyugat-Balkán fontosságát az is jól illusztrálja, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a napokban hivatalos látogatásra érkezik a régióba.

Mint emlékeztetett, Szerbia és Koszovó az ENSZ-határozatnak megfelelően tárgyalásos úton rendezi konfliktusát, a szerb vezetés ezzel "kibővítette mozgásterét", bebizonyította nyitottságát a párbeszédre, és most Koszovón a sor, hogy megtegye ugyanezt. Nem tudni még pontosan, hogyan zajlanak majd a tárgyalások, de az EU vezető szerepet kíván betölteni a folyamatban – mondta az államtitkár.

Bosznia-Hercegovinában a nemrég lezajlott választások alapvetően nem változtattak a helyi erőviszonyokon – ismertette a helyzetet Németh Zsolt, míg kérdésre válaszolva Macedónia kapcsán megjegyezte: a közeljövőben eltolódás várható az etnikumok között, hamarosan az albánok lesznek többségben, de jó esélye van vannak, hogy a jelenlegi multikulturális modell fennmarad.

"Kis Svájcként" emelkedik ki a régió országai közül Montenegró, ahol a világon egyedüliként a legnagyobb külföldi befektető Magyarország – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a Fekete-tengertől a Baltikumig terjedő térségben helye van a Nyugat-Balkánnak is, a magyar befektetők számára kiváló lehetőségek kínálkoznak a fejlesztések kapcsán.

Az országok uniós integrációs lehetőségeiről Németh Zsolt elmondta: Albánia és Bosznia-Hercegovina hamarosan elnyerheti a vízummentességet, míg Szerbia, Albánia és Montenegró a tagjelölti státuszban bíznak.

Erre Montenegrónak van a legnagyobb esélye, amelynek estében egy újfajta csatlakozási módszert próbál ki az EU: a tagjelölti státusz elnyerése után a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez is teljesíteni kell bizonyos előfeltételeket – fogalmazott.

Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte: még Horvátország esetében sem lehet tudni, pontosan mikor kerül sor a csatlakozásra, Magyarország mindenesetre már kezd lemondani arról, hogy a soros elnökség alatt aláírhatják a csatlakozási szerződést, a tárgyalások lezárása 2011 első felében talán még reális.

Szabó Vilmos (MSZP) kérdésére Németh Zsolt úgy vélekedett, bár a nyugat-balkáni országok lelkesek a Duna-stratégiát illetően, egyelőre nem tudni, az mikor és hogyan valósulhat meg, az elmúlt hónapokban ugyanis "elbizonytalanító" válaszok érkeztek Brüsszelből.

A fideszes Horváth János érdeklődésére az államtitkár elmondta, bár a térség iránt korábban jelentős volt az orosz érdeklődés, azt a gazdasági válság erősen visszavetette. Ugyanakkor még mindig komoly érdekek fűzik a Nyugat-Balkánhoz Olaszországot, Szlovéniát, Görögországot és Ausztriát, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek az államok nemcsak partnerek, hanem gazdasági szempontból versenytársak is a régióban – hangsúlyozta.