Egyenesen beszéltünk Kálmán Olgával

Nem látni téged bulvárlapok címlapján, nincs szó rólad a koraesti bulvárműsorokban. Mi ennek az oka, hogyan védekezel ellenük?

Nem nyilatkozok. Ez nem azt jelenti, hogy időről időre nem találnak meg kollégák valamelyik bulvárlaptól, de az, hogy én hány naponta mosok hajat, vagy mivel ápolom a körmeimet, az azt hiszem, nem tartozik másra.

Vidéki tudósítóként kerültél az MTV-hez. Mi volt ennek a története?

1994-ben Szombathelyre költöztem, ott a Magyar Televízió regionális stúdiójában dolgoztam, híradót vezettem és szerkesztettem. Ahogy Szombathelyre költöztünk pár hónapra rá visszafelé kezdtem ingázni a fővárosba, hiszen sok minden oda kötött. Öt napot dolgoztam a regionális stúdióban, a maradék kettőt pedig a fővárosba töltöttem, ahol híradót vezettem.

InfoRádiós karriered hogyan indult?

1999-ben otthagytam az MTV-t, az InfoRádió 2000-ben indult, amit régi televíziós kollégáimmal együtt kezdtünk el. Nagyon szerettem ott dolgozni, nagyon jó kis csapat volt.

Akkoriban is megvolt már a jobboldali hangja a rádiónak?

Kezdettől fogva így volt beállítva, igen.

Most pedig egy tipikusan baloldali médiumnál dolgozol, ez hogy lehet?

Nem vagyok se bal, se jobb oldali, eddig szerencsére a munkám alapján ítéltek meg és nem a pártszimpátiám miatt.

Miért hagytad ott az InfoRádiót és miért mentél az ATV-hez?

Hívtak az ATV-be, ennek ilyen egyszerű oka volt. Az első időkben nagyon jó volt a rádiónál dolgozni, hiszen azzal amit csináltunk, egy új műfajt teremtettünk Magyarországon. Folyamatosan élő interjúkat készítettünk, azokkal akik aznap éppen a hírekben szerepeltek, folyamatosan nyomon követtük a világban folyó eseményeket.

Aztán a vége felé már csak felvételről készítettük az interjúkat, megváltozott a rádió jellege, akkor olyan érzésem volt, mintha valaki folyamatosan behúzná a féket, miközben a lábam nem volt a féken. Én ennél többet akartam.

Téged egyből az Egyenes Beszéd című műsor ötletével kerestek meg?

Igen, de akkoriban az Egyenes Beszéd úgy zajlott, hogy minden este más vezette, aztán később a műsor profilváltását követően redukálódott le ez a szám egyre.

Miért szeretnek a műsorodba menni bal és jobboldali politikusok egyaránt?

A jó politikus tudja, hogy valódi kérdések által mérettetik meg. Egy műsor presztizsét úgy lehet legjobban felépíteni, ha a vendég úgy érzi, hogy oda érdemes bemenni.

Egy rossz beszélgetésből nem csak a műsorvezető kerül ki rosszul, hanem a riportalany is.
Ha ő nem kap valós kérdéseket, akkor a néző egy idő után ráun és elkapcsol onnan.

Milyen volt az amikor Kósa Lajos vagy Pokorni Zoltán kisétált a stúdióból?

Kósa Lajos nem faképnél hagyott, kitöltöttük a műsoridőt, az már más kérdés, hogy hogyan. Pokorni Zoltán volt az aki beszélgetés közben állt fel, de a műsor ment tovább. Kósa úrral folytatott beszélgetés kifejezetten jó volt, méregettük, kóstolgattuk egymást, és a nézők eldönthették, hogy ebben a helyzetben ki oldotta meg jobban a feladatát.

Sokat készülsz egy-egy műsor felvétele előtt? Hogyan lehet megtanulni az élő televíziózás fortélyait?

Ha nagyképű lennék, azt mondanám, hogy a nap huszonnégy órájában készülök. Ennek a szakmának csak az alapjait lehet könyvből megtanulni, fontos, hogy az ember a gyakorlat közben tanuljon.

Amikor megkérdezik tőlem, hogy hogyan emlékszem vissza ennyi mindenre, ami a politikai életben történt, erre azt szoktam mondani, hogy ha az ember valamivel ennyire folyamatosan foglalkozik, akkor nem tud kikerülni bizonyos adatokat, híreket. Ez egyfajta folyamatos bennélés a hírekben.

Mennyire építesz fel egy-egy beszélgetést?

Olyan szempontból építem fel, hogy nem kérdéseket írok és fogalmazok meg, hanem azt határozom meg, hogy honnan, hova szeretnék eljutni a kérdésekben, de az első kérdés nagyon meghatározó egy beszélgetés során. Igazából egy vázlatot építek fel magamban.