Szociálisan érzéketlenek a nagyvállaltok

A GKI több mint száz, 500-nál több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatot kérdezett meg az idén a munkavállalókról való gondoskodás gyakorlatáról, a válaszadó cégek összesen 76.292 embert foglalkoztattak. Az adatbázisból kiszűrték az állami cégeket, a leányvállalatokat, illetve azokat a vállalatokat is, amelyek ágazati szempontból biztosan nem terveztek csoportos elbocsátást.

Bank Dénes, a GKI kutatásvezetője az MTI-nek elmondta: a mérlegelt üzleti szempontok között a legfontosabbak az adott pozíció szükségessége, az egyéni teljesítmény és hatékonyság, valamint a munkaviszony megszüntetésének teljes költsége – például az elveszített betaníttatási költség, a végkielégítés mértéke – voltak. Ezek alapján a cégek jellemzően a határozott idejű, rövid távú munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókat bocsátották el, miközben a vállalatok a rugalmasság miatt egyre inkább épp ezt a foglalkoztatási formát preferálják – mondta Bank Dénes.

Hozzáfűzte: jellemző volt, hogy a cégek leépítéskor inkább azok közül választottak, akik közel voltak a nyugdíjkorhatárhoz, és a vállalatok többsége ezt a kiválasztási gyakorlatot egyben a szociális szempontok érvényesülésének tekintette, nem számolva azzal, hogy e korcsoport újraelhelyezkedési esélyei az átlagosnál lényegesen rosszabbak. Azoknál a cégeknél, ahol az elbocsátások során nemcsak az üzleti szempontokat vették figyelembe, ott a vállalatok általában más területeken is törekedtek társadalmilag felelősek lenni. Ezek a cégek leépítéskor a teljesítmény mellett a családi körülményeket, az újraelhelyezkedés esélyeit, az eltartott gyermekek számát, és a család szociális körülményeit is mérlegelték.

A GKI felméréséből kiderül az is, hogy a válaszadó vállalatok közel fele rendelkezett információval arról, hogy elbocsátott dolgozói el tudtak-e helyezkedni, 38 százaléka pedig valamilyen formában segítette is egykori munkavállalóit. A cégek elsősorban a helyi munkaügyi központ, valamint a környékbeli cégek bevonásával próbáltak munkahelyet keresni, de voltak olyanok is, akik fejvadászokkal, munkaerő-közvetítőkkel konzultáltak.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legutóbbi adatai szerint 2010 első nyolc hónapjában 170, összesen 6.854 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központok kirendeltségeihez, míg az előző év azonos időszakában ennél jóval több, 488 bejelentés érkezett, több mint 30.000 munkavállalót érintve. Tavaly összesen 693 bejelentés érkezett, 39.000 főt érintően.