Tudomány

Bepillantás az Ericsson kulisszák mögé

Vigyázat, az Ericsson Magyarország Telecom Laborjában statikus kisülésre alkalmas eszközök találhatóak! Ezért oda utcai cipővel belépni tilos! Tehát figyelem, tessék hátradőlni, ugyanis indul a virtuális klaviaTÚRA!

Elkalauzoljuk önöket az Ericsson Magyarország Kutatási-fejlesztési központjának legnagyobb laborjába, mégpedig a Kutatók Éjszakája kapcsán. Tehát tartsanak velünk!

Retinaanalízis (még) nincs

Argon
A levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképesség. Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá például a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében. Az argon nagy nyomásra az ideális gáztörvénynek ellentmondóan „reálisan” viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200 baros gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne.

A Telecom Laborba már a beléptetés is szigorú szabályok szerint történik, mindenféle statikus energia mérésével, beléptetőkártyával és a hozzá tartozó PIN kóddal. De bent vagyunk! Bár a cipőnk nem volt teljesen megfelelő, ámde ettől az aprócska ténytől eltekint Kemény Tamás, a labor technikai koordinátora. Annyit kér csupán, hogy ne nyúljunk semmilyen műszerhez, mert azok statikus kisülésre erősen alkalmasak.

Négyzetméterről négyzetméterre

A helyiség, amely a biztonsági ajtó mögött ránk vár, háromszáznyolcvan négyzetméter alapterületet birtokol a székházból. Az itt felfedezhető infrastruktúra nem csupán az Ericsson termékekre specifikálódik. E ténynek pedig egyik magyarázata, hogy jelen esetben egy kutatólaborról van szó. Az álpadló alatt- és a rack szekrények felett elhelyezett kábelsínek összesen mintegy százötven kilométer vezetéket rejtenek. Ennyi kábel elérne a Balatonig, sőt még azon túl is. A vezetékek összsúlya meghaladja az öt tonnát!

A kábelezés tekintetében jellemzően háromféle típus található a laborban. Az üvegszálas kábelek aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, jelenleg már csak a régebbi mobilhálózatok gerinchálózatának szimulálására használják. Kemény Tamás meglátása szerint a jövőben a réz kábelek dominálnak majd a laboron belül és azon kívül is. A koax vezetékek felhasználása minimális mértékű: a régebbi technológiák kiszorulóban vannak a kutató-laborból, hiszen az újdonságok irányába kell haladniuk.

Áramzabáló

Felmerül a kérdés, vajon az ilyen mértékű kábelfelhasználás, mekkora áramfogyasztást eredményez? Nos, a négyszáz kilóamperes betáplálással rendelkező laboratórium egy óra alatt két és fél kilóamper áramot eszik. Igen, óránként! Ilyen felhasználás egy kisebb háztartás fél éves- , egy nagyobb háztartás két-három hónapos áramfogyasztását jelenti.

Hűtő-fűtő

Kutatási-fejlesztési központ születése
Az Ericsson 1991-ben alapított szoftverfejlesztő központot Magyarországon, amely az 1996-ban megalakult kutatólaboratóriummal integrálódott egységes szervezetbe, így létrehozva az Ericsson Magyarország kutatási-fejlesztési központját. A szellemi centrum az Ericsson kutatási világhálózatának tagjaként működik, és 850 fiatal, tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftverfejlesztőnek adva munkát és perspektívát. A tudás és a kompetencia együttes jelenléte arra ösztönözte az Ericsson Magyarországot, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki egyetemekkel, oktatási központokkal.

Ez a jövőben még tovább növekszik majd. Most készülnek továbbfejleszteni a hűtési rendszerüket. Ilyen óriási fogyasztás komoly hőenergiát termel, ezért ennek ellensúlyozására hűtés szükséges.

A laboratórium nyolc hűtőoszlopot üzemeltet, melyek közül öt vízhűtéses, három pedig gázhűtéses, összesen háromszázhúsz kilowatt hűtőteljesítménnyel. Ezt szeretnék a jövőben ötszáz kilowattra fejleszteni. Miért? Jelenleg huszonöt Celsius-fok körül van a hőmérséklet a helyiségben, míg ideálisnak mondható – a rendszerek és műszerek számára – a huszonegy-huszonhárom Celsius-fok lenne.

Gázzal oltanak

Profi rendszerrel készültek az esetleges elektromos tüzekre. Egy autonóm tűzoltórendszert építettek a laboratórium területén, mely az épület főhálózatával, és azon kívül is működik. Két fajta érzékelővel rendelkezik. Az egyik a hagyományos füstérzékelő, míg a másik egy optikai érzékelő. Ez a levegő összetételétől, a por koncentrációján át rengeteg paramétert elemez. Amennyiben tüzet észlel a rendszer, a lefúvószelepeken keresztül olyan gázt juttat a levegőbe, melynek fő alkotóeleme az argon.

Majd a nagynyomású gáz a helyiségen belül tizenkét- és fél százalékos oxigénkoncentrációt állít be, amely az égéshez már nem elegendő, de ha esetleg a tűz során valaki bennrekedne, az – egy kis ijedtséget leszámítva – gond nélkül túléli az esetet.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.