Orbán: vége a neoliberális kísérletezésnek

A miniszterelnök az Európai Néppárt pénteki budapesti rendezvényén úgy fogalmazott, 180 fokos fordulatra van szükség: a sokkal szigorúbb szabályozást és ellenőrzést azok esetében kell alkalmazni, akik spekulálnak, és azokat kell felszabadítani a terhek alól, akik munkahelyeket teremtenek, termelékenységet növelnek.

Orbán Viktor szerint a különböző spekulatív pénzügyi tranzakciók szabályozása nemcsak azért szükséges, mert válság van, hanem azért is, mert a jövőt csak valóságra, valós értékekre lehet építeni az utópiák és spekulációk helyett. "Így el tudjuk kerülni azt, hogy újra olyan válsághelyzetekbe kerüljünk, mint a mostani" – emelte ki.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke szerint a tagállamoknak erősebb unióra van szükségük, mert az elmúlt években világossá vált, hogy "több Európa kell, nem kevesebb".
Az EP-elnök hangsúlyozta: új korszak kezdődik a válság után, most dől el, hogy milyen úton halad az EU a következő egy-két évtizedben.

A Lisszaboni Szerződés megerősítette az EP szerepét az uniós jogalkotásban, s így a költségvetés elfogadásakor már vétójoggal is élhet – emlékeztetett Jerzy Buzek, hozzátéve: a következő költségvetésnek a modernizációról és a versenyképességről kell szólnia.
Jerzy Buzek egyébként az Orbán Viktorral való találkozóján méltatta a 2011 első félévében esedékes soros magyar EU-elnökség céljait: a keleti partnerség fejlesztését, a biztonságos energiaellátásért tervezett lépéseket, valamint az európai romastratégia kidolgozásának szándékát.

A rendezvényen Yves Leterme belga miniszterelnök arról beszélt, hogy Belgium jelenlegi soros EU-elnöksége idején a válság következményeinek leküzdésére, az európai gazdaság dinamizmusának helyreállítására törekszik, saját nemzeti kérdéseit is háttérbe szorítva.

A kormányfő a Válság Európában címmel szervezett nyári egyetem záró ülésén mondott beszédében országa elnökségi programjának gazdasági elemeire összpontosítva hangsúlyozta: a legfontosabb a bizalom helyreállítása a pénzpiacokon, a megfelelő pénzügyi felügyelet létrehozása, a költségvetési politika fenntarthatóságának biztosítása, valamint a versenyképesség helyreállítása.

Belgium úttörő kíván lenni a Lisszaboni Szerződés által meghatározottak gyakorlati megvalósításában, és a dokumentumot "betű szerint" be akarja tartani – jelentette ki a miniszterelnök.

Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár az eseményen azt mondta, hogy az Európai Uniónak közösen kell válaszokat találnia a kihívásokra, amelyekkel a gazdasági válság után néz szembe.
Az államtitkár beszédében kiemelte: 2008 óta tart a válság, de lassan kijelenthető, hogy véget ér, így megoldásokat kell keresni az unió tagállamai előtt álló problémákra. A kihívások között említette többi között a globalizációt, a bevándorlást, a demográfiai változásokat és a szegénységet.

Győri Enikő hangsúlyozta, Magyarországot nagyon súlyosan érintette a válság, ugyanis kormányzása idején a szocialista párt "mindent tönkretett". Az új kormánynak ezért mindent elölről kell kezdenie, egy új korszak veszi kezdetét Magyarországon – tette hozzá.

Németh Zsolt külügyi államtitkár a rendezvényen azt mondta, hogy Európa belső biztonsága nem a határainál kezdődik, sokoldalú, összehangolt nemzetközi erőfeszítésekre van szükség.
"Nem harcolhatunk a terrorizmus ellen csak úgy, hogy felépítünk egy Európa-erődöt" – hangsúlyozta, hozzátéve, a biztonság minden összetevőjére kiterjedő, komplex nemzetközi együttműködést kell létrehozni.

A határvédelem erősítése, a terrorellenes törvények és a bűnüldözés szigorítása szükséges lépések, de nem elegendőek az erőszakos szélsőségesség jelentette fenyegetés megszüntetésére, így "határainkon túl kell cselekednünk" – mondta az államtitkár az Európai Ötletek Hálózata elnevezésű szerveződés tanácskozásának második napján.

Antonio Milososzki macedón külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban azt mondta, hogy kiterjedt érdekrendszere és az első elnöksége iránti lelkesedése miatt Magyarország 2011 első félévében esedékes soros elnöksége biztosan egyaránt hasznára válik majd az uniónak és a régiónak.

A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökségi programban Macedónia jövőbeli uniós csatlakozása is szerepel majd.

A pénteki rendezvényen egyébként az is elhangzott, hogy megváltozott a válság során a világkereskedelem alapszerkezete, de továbbra is az Európai Unió (EU) az első számú szereplő; a huszonhetek csoportja a legnagyobb exportőr és a legnagyobb befektető a világon.

Az EU adja a globális export 60 százalékát, és az EU az első a működőtőke-befektetésben és a szolgáltatások kivitelében is – hangsúlyozta Christofer Fjellner, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője. Orbán Viktor több kétoldalú egyeztetést is folytatott az eseményre meghívott vezetőkkel. Így például Yves Leterme belga miniszterelnökkel, akivel szoros együttműködésben állapodott meg az EU-elnökség folytonosságának biztosításáért.

A magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott továbbá Álvaro Uribe volt kolumbiai köztársasági elnökkel, akinek megígérte, hogy a magyar EU-elnökség mindent megtesz a Kolumbia és az Európai Unió közötti megállapodás minél előbbi parlamenti ratifikációjáért.

Orbán Viktor a magyar soros EU-elnökségre készülve konzultációsorozatot kezdett az európai parlamenti (EP) frakciók vezetőivel is, elsőként Joseph Daul néppárti frakcióvezetővel találkozott.
A találkozón áttekintették azokat a kérdéseket, amelyekben különösen fontos lesz a soros elnöki pozíciót betöltő ország és a parlamenti frakciók együttműködése.