Gazdaság / HR
Se veled, se nélküled – IMF nélkül mit érünk mi?
Mennyire kell aggódnunk amiatt, hogy feldühítettük az IMF-et? Államcsődre kell készülnünk, ha ilyen tárgyalási stratégiát követ a kormány? Megállnánk a helyünket egyedül, segítség nélkül is Európában? Csaba László, közgazdász egyetemi tanár válaszolt.
Az Index.hu értesülései szerint hűvössé vált a kapcsolat a hazánkban tartózkodó IMF-delegáció és a magyar kormány között. Az elhidegülés okai között szerepel többek között, hogy a kormány rugalmatlan és érdemi egyeztetés nélkül kész tények elé állította a Valutalapot.
Az ország jövőjéért aggódva a HírExtra megpróbált utána járni annak, mennyire kerülhetünk gazdaságilag kínos helyzetbe, ha végleg leveszi rólunk az infúziót az az IMF, ami 2008-ban mentőcsomaggal rángatott vissza minket a csőd széléről.
Kérdéseinkkel Csaba Lászlót, közgazdász egyetemi tanárt kerestük föl.
"Az elhidegülés semmiképpen nem jó. Most egy olyan időszak van mögöttünk, amikor az országnak a teljesítménye lényegesen jobb volt, mint a megítélése. Ez azt jelenti, hogy két út áll előttünk: az egyik, hogy az eddigi európabajnoki teljesítményünket világbajnokira javítjuk akár a költségvetési egyensúly tekintetében, akár az államadósság tekintetében. A másik lehetőség, hogy megpróbáljuk javítani a megítélésünket, majd a megítélésünkön keresztül a mozgásterünket."
"Ebből a szempontból annál nagyobb veszély, minthogy egy rossz megítélés tovább romoljon, szerintem nem látható. Bárki bajba kerülhet, ha külföldön nem tudja használni a hitelkártyáját annak ellenére, hogy van rajta pénz, éppen csak a bank és az étterem, ahol fogyasztanánk, nem tud kommunikálni egymással" – nyilatkozta Csaba László, majd hozzátette, nem tartaná szörnyű fejleménynek, ha az IMF-hitel lejárta után a Valutaalap nem foglalkozna Magyarországgal.
"Úgy látom sokakkal együtt, hogy technikai értelemben Magyarországnak nincs szüksége készenléti hitelkeretre, hiszen nem arról van szó, mint 2008 októberében, mikor egy eszeveszett hiteltelen gazdaságpolitika a szakadék szélére sodorta az országot finanszírozás tekintetében. Ez most egy finanszírozható ország. Európában eléggé gyenge teljesítmény a jellemző, és elég nagy a bizonytalanság is. Egyáltalán nem kizárt, hogy ilyen környezetben egy kis ország minden mankó és segítség nélkül finanszírozható legyen, de ha én lennék a pénzügyminiszter, akkor ezt nem javasolnám a kormányfőnek, mert eléggé kockázatos. A biztonságos megoldás az, ha van egy áthidaló hitel, amit nem kell felhasználni, de mégis a rendelkezésünkre áll, ha esetleg szükség van rá."
Utasbiztosítás
Csaba László szerint az IMF-megállapodás olyan lenne, mint egy utasbiztosítás, ami alapvetően kidobott pénz, de mégis annak örülünk, ha nem kell a fogunkat kihúzatni, miközben éppen külföldön nyaralunk.
"Ezen kívül az IMF készenléti hitelkerete a piacokat is megnyugtatná, márpedig a piacok vélekedések, nem a reálteljesítmény szerint döntenek, a mi megítélésünk viszont elég rossz, következésképpen nem áll fönn életszerűen az a lehetőség, hogy kijelentsük, nincs szükségünk a pénzükre" – majd Csaba László hozzátette – "a piacról pont akkor tudunk több pénzt szerezni, ha egyébként van egy keret-megállapodásunk."
Arra a kérdésre válaszul, hogy megéri-e a kétszázmilliárdos bankadó az IMF-fel való rossz viszonyt, Csaba László úgy felelt, hogy az IMF-nek nincsenek jó érvei bankadó ellen.
"A bankadó nem elegáns megoldás, főleg év közben, de hát ilyet láttunk például Angliában, a kapitalizmus bölcsőjében, ahol a konzervatív kormány ezzel nyitott. Ez egy átmeneti kényszerintézkedés, ráadásul ezt az összeget máshonnan aligha lehetne beszedni, mint a viszonylag jó állapotban lévő bankoktól."
Üzleti tárgyalások megszokott fordulata
Csaba László még hozzátette, hogy az IMF elhidegülése nem jelent végleges veszélyt Magyarországra nézve, mindössze nem szerencsés.
"Nem feszíteném túl a húrt, de nem lennék megrémülve attól sem, hogy a tárgyalásnak egy olyan szakaszába érkeztünk, amikor kemény dolgokat vágunk egymás fejéhez. Ez minden üzleti tárgyalásnak egy velejárója. "