Megkezdődött a miniszterek meghallgatása

Kultúra

Mint a miniszterjelölt emlékeztetett, a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a sportot és a szociális ügyeket összefogó, egységes tárca előzmények nélküli a magyar közigazgatás történetében, az öt ágazat azonban számos szálon kapcsolódik egymáshoz.

Réthelyi Miklós elmondása szerint a kormányzat egy sokszínű, strukturált kulturális intézményrendszert kíván működtetni, és ennek érdekében együttműködik a kulturális élet valamennyi szereplőjével. "A döntések előkészítésébe minden esetben bevonjuk az adott ágazat, szakma képviselőit" – fogalmazott.

A miniszterjelölt kitért a kulturális decentralizáció fontosságára is. Mint hangsúlyozta, mind az oktatás-, mind a kulturális politikának figyelemmel kell lennie a legkisebb településekre is, ezzel elősegítve, hogy megmaradjon a vidék megtartóereje.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának feladatai közé tartozik a határon túli magyarság kultúrájának ápolása is, különös tekintettel a magyar vonatkozású múzeumi és levéltári anyag fennmaradásának biztosítására – tette hozzá Réthelyi Miklós.

Mint a miniszterjelölt megjegyezte, a kultúrára fordítható közpénzek ésszerű felhasználása hosszabb távon a társadalmi összefogás biztosítéka, ezért a forráselosztásnál a tárca csak a művészi és nemzeti érdekeket fogja figyelembe venni, az ideológiát és a pártpolitikát igyekszik majd figyelmen kívül hagyni.

A képviselői kérdések során Mandur László (MSZP), Gulyás Dénes (Fidesz) és Karácsony Gergely (LMP) többek között arra voltak kíváncsiak, nem gyengíti-e a kulturális terület érdekérvényesítő képességét, hogy másik négy ágazattal összevonva sorolták a minisztérium felügyelete alá.

Válaszában Réthelyi Miklós hangsúlyozta, hogy a kultúra képviselete magasabb szintre került a kormányzati struktúrában, "egy szintre a nemzetfontosságú tárcákkal". Mint a miniszterjelölt hozzáfűzte, ügyelni fog arra, hogy ne forduljanak elő az ágazatok között prioritási harcok a tárcánál.

A kultúrafinanszírozás jövőjéről szólva a miniszterjelölt megjegyezte: olyan adópolitikát kell kialakítani, amely lehetővé teszi a magánszektor bevonását, de ez nem jelentheti az állam kivonulását. A kultúra fontos szerepet tölt be a gazdaságban, elsősorban az idegenforgalomban, ezért át kell tekinteni, hogy a turizmusból származó bevételek hogyan szolgálhatják a kulturális fejlesztéseket, az örökségvédelmet – tette hozzá.

Novák Előd (Jobbik) a legsürgetőbb kérdésnek Alföldi Róbert főigazgató eltávolítását nevezte a Nemzeti Színház éléről, és erre kért konkrét határidőt. "Gondoljunk legutóbbi botrányára, mikor a drogbűnöző mellett állt ki" – utalt a képviselő arra, hogy Stohl András nagy médiavisszhangot kiváltó közúti balesete után is a társulat tagja maradhatott.

Felszólalása után L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke kérte mértéktartásra Novák Elődöt, amiért az Alföldi Róbert keresztnevét női változatban használta, a jobbikos képviselő azonban félrehallásra hivatkozott.

Novák Előd kérdésére reagálva Réthelyi Miklós elmondta, hogy át fogják tekinteni a nagy kulturális intézmények működését, vezetőik kinevezésének körülményeit és munkáját.

Zárszavában L. Simon László többek között a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat tevékenysége és a könyvkultúra fejlesztését célzó Márai Program újragondolásának szükségességére hívta fel a figyelmet.

A miniszterjelölt meghallgatása után a kulturális és sajtóbizottság 12 kormánypárti képviselő igen szavazatával és 4 ellenzéki képviselő tartózkodásával Réthelyi Miklós kinevezését javasolta.

Miniszterjelölti meghallgatása alatt Réthelyi Miklós mögött foglalt helyet Szőcs Géza író, aki sajtóhírek szerint a tárca kulturális területért felelős államtitkári posztjának várományosa.

A hon védelme

A magyar honvédség több tekintetben utat tévesztett, sok feladatra, amelyeket a törvény meghatároz a számára, csak korlátozott mértékben képes – mondta Hende Csaba leendő honvédelmi miniszter kedden a fővárosban az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén.

A honvédelmi tárca vezetői posztjának várományosa a kinevezés előtti meghallgatásán azt mondta, hogy hiányosak például azok a képességek, amelyek az ország védelmét garantálnák, nem megfelelő a felszerelés és a kiképzés, ráadásul morális válság is megrázta a honvédséget és a minisztériumot.

"Akkor lehetek sikeres, ha ezt a morális válságot felszámolom és a közbizalmat helyreállítom" – hangsúlyozta a miniszterjelölt.

Hende Csaba a bizottság elnökének kérdésére elmondta azt is, hogy a következő években GDP-arányosan nőnie kell a honvédelmi kiadásoknak, és ebből következően többnek kell jutnia a katonai titkosszolgálatoknak is.

Szólt arról is, hogy fel kell gyorsítani az önkéntes haderő kialakítását és feltöltését, hiszen a honvédségben több olyan beosztás is van, amelyre akár időlegesen is lehetne önkénteseket alkalmazni.

A missziókban való szerepvállalásról azt mondta, hogy ez nagyon fontos terület, és erre a kérdésre külön ki fog térni a feladatszabásban. Hende Csaba szerint ebben a kérdésben a legfontosabb a személyes biztonság fokozása, ezért mihamarabb meglátogatja majd az afganisztáni kontingenst, és éppen a biztonságukról fog érdeklődni, "mert vannak nyugtalanító jelek" – tette hozzá.

A katonai titkosszolgálatokról annyit közölt, hogy nem tervez semmilyen szervezeti változást eszközölni ezen a téren. Hende Csaba miniszterré való kinevezését a bizottság hét igen és egy tartózkodás mellett támogatta.