Kényszermunkán az Orbán-kormány

Nem bír megállni a munkanélküliség növekedése Magyarországon. A statisztikai hivatal egy halvány tavaly tavaszi javulást leszámítva lassan két éve csak rosszabbodó adatokat közöl. A munkanélküliségi ráta 2010 januárja és 2010 márciusa között már 11,8 százalék volt, ezzel a mutató 16 éve nem látott szintre emelkedett.

A foglalkoztatás csökkenése a világban mindenütt megfigyelhető, és javarészt a gazdasági válság legfájdalmasabb melléhatása – szokás mondani. A probléma közös tehát, a kihívásra adott válaszok ugyanakkor országonként jelentős eltéréseket is mutatnak.

A munkanélküliség csökkentése itthon, a Bajnai féle válságkezelő kormány egy éve alatt alapvetően két pillérre épült: a különböző munkahelymegtartó támogatásokra, illetve egy szociális köpenybe burkolt közmunka programra.

Ezek sikerét különböző gazdasági szervezetek, érdekképviseletek, szociológusok, na meg az ellenzék időről vita tárgyává tette, ám Bajnai Gordon és kormánya tagjai a mai napig azt mondják, gyorsan és a lehetőségekhez képest hatékonyan tompították az ugrásszerű elbocsátások okozta társadalmi krízist.

Jó helyen, az utolsó pillanatban beszélt Orbán

Maga a miniszterelnök március elején nyilatkozott, állami támogatással mintegy 100 ezer munkahely megtartásához járult hozzá a kormány az elmúlt tíz hónapban, az Út a munkához program pedig további 100 ezer embernek kínált legalább átmenetileg foglalkozási lehetőséget. Bajnai Gordon szerint a programot minden évben célszerű lenne megismételni.

Májustól azonban a Fidesz személyében régi-új kormánya lesz Magyarországnak, és kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktorék a korábbi munkahelyteremtő, illetve megtartó módszerek mellett törnének lándzsát, miután az elmúlt évben mást se tettek, mint a Bajnai-adminisztráció szerencsétlenkedését hangsúlyozták.

Más kérdés, hogy már arról nagyságrendekkel kevesebb szót ejtettek, hogyan, milyen módon kívánják elérni a munkaerőpiac keresleti oldalának élénkülését, illetve végső soron ugye az egymillió új munkahely létrehozását. Amit meg a programjuk mond, az legfeljebb amolyan erkölcsi útmutató, hogy a XXI. századi kalózeposz első részének klasszikus mondatát idézzük.

A két forduló között ugyanakkor – némi meglepetésre – a párt talán két legbefolyásosabb embere is késztetést érzett arra, hogy a korábbiaknál részletesebben szóljon a leendő kormány munkahelyteremtő stratégiájáról. Múlt hét csütörtökén előbb Kósa Lajos Salgótarjánról, maga Orbán Viktor pedig Miskolcról üzent. (Igen, a helyszínek nem véletlenül azok, amik.)

Gyorsan és sokat – de hogyan?

Az ország frissen felkért leendő miniszterelnöke a borsodi megyeszékhelyen arról beszélt, „a Fidesz a mostani szétszórt és széttagolt közmunkaszervezés helyett regionális és országos közmunkaprogramot fog hirdetni”.

Azt mondta, az embereket a közmunkaprogrammal nemcsak arra szeretnék rávenni, hogy valamit tegyenek, hanem célzottan a nemzetgazdaság érdekének dolgozzanak. Példáként az árvízvédelmet, a csatornázást, a belvízvédelmet említette. Hangsúlyozta, hogy sokkal összefogottabb, koncentráltabb és fejlesztésközpontú lesz a közmunkaprogram.

A 10 év, egymillió új munkahely kissé merésznek tűnő tervével kapcsolatban azt mondta, azzal „nem is igen várhatunk tíz évig. Az országnak ebben a térségében (Északkelet-Magyarország – a szerk.) gyorsan kell létrehoznunk nagyon sok munkahelyet. Részben a közmunkák megszervezésével, részben adócsökkentés segítségével.”

Kósa Lajos, ha lehet, még elnökénél is keményebb nyilatkozatot tett. A Fidesz alelnöke csütörtökön Salgótarjánban sajtótájékoztatón azt mondta: az a „műfaj”, hogy 3,8 millió ember tart el 10 milliót, véget ért.

Legalább 10 évbe telhet, de el kell érni azt, hogy egymillió új munkahely létesüljön, és olyan közmunkarendszert kell kialakítani, hogy aki a szociális rendszer ellátására szorul, segítsen annak a közösségnek, aki rajta segít – közölte Debrecen fideszes polgármestere.

„Senki nem kerülhet az utcára, senki nem maradhat étel nélkül, mindenki gyerekének biztosítjuk az oktatást, de mindenkinek tudni kell, hogy egy olyan országra mondtak a magyarok döntő többségben igent, amelyben mindenkinek dolgozni kell” – szögezte le a debreceni polgármester.

Bajnai kívánsága aligha teljesül

Kiderült, a Fidesz nem az Út a munkához hasonló programot akar kiépíteni, mert mint Kósa polgármester mondta, „ott a cél az volt, hogy kevesebben éljenek segélyből, de közben nőtt a rendelkezésre állási támogatottak száma, és nem is olyat, ahol a munkanélküliség tartóssá válik, mert olyanok a jogviszonyok, hogy az embereknek nincs is kedvük munkát keresni.”

Ezek szerint tehát a Fidesz egyrészt gyors (már az idén érzékelhető) adócsökkentéssel, másrészt a szocialistákénál átgondoltabb, a reálgazdasághoz közelebb álló közmunkaprogrammal kíván megálljt parancsolni a munkanélküliség évek óta egyre fenyegetőbb rémének.

Sok sikert hozzá!