Vádemelési javaslat a Magyar Gárda ügyében

A rendőrség a honlapján közölte: a nyomozók az eljárás során több mint száz tanút hallgattak ki, mások mellett a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjait, akik közül többen már kiléptek a szervezetből, mert az jelentősen eltért eredeti céljaitól (ezek között volt a magyar katonai kultúra ápolása, huszáregységek és más hasonló díszegységek alapítása, emlékművek ápolása).

A nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy a Magyar Gárda katonai hierarchia alapján, parancsuralmi rendszerben felépített és működtetett szervezet, amelynek nyíltan vállalt célja a rendfenntartás a rendőrség mellett vagy helyett, az állam rendfenntartó monopóliumának megtörése - áll a közleményben.

Mint felidézték, a Fővárosi Ítélőtábla tavaly július 2-án jogerős határozatával feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. Az első- és másodfokú ítélet szerint az egyesület hívta életre a Magyar Gárdát, amelyet mozgalomként működtet, vagyis az adta a jogszabályi keretét a Magyar Gárda Mozgalomnak.

A rendőrség közölte: a két szervezet együttműködve tevékenykedett, a mozgalom szellemiségét, irányvonalát az egyesület határozta meg. Az egyesület törvénysértő tevékenységét - például felvonulások, erődemonstrációk - a mozgalom által fejtette ki, ezért az egyesület feloszlatásáról szóló döntés kiterjedt a mozgalomra is - tette hozzá.

A közlemény szerint K. Róbert, 34 éves ócsai lakos megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy mint a Magyar Gárda főkapitánya a mozgalmat a jogerős bírói döntéssel ellentétesen továbbműködtette, így a Magyar Gárda tagjait demonstrációra hívta össze; azokra a szállítás szervezetten történt, a gárda a tagtoborzó gyűléseit tovább folytatta.

Megemlítették azt is, hogy például tavaly július 11-én az V. kerületi Szabadság téren a jelen lévő gárdistákat a gyanúsított a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájának viselésére szólította fel, aminek ők eleget is tettek. Továbbá bejelentette, hogy a Magyar Gárda Mozgalmat a bírói döntés ellenére továbbműködtetik. Beszédével és magatartásával a jogerős bírói ítélettel szembeni általános engedetlenségre szólította fel a hallgatóságot.

"Ezen cselekménye alkalmas törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntett megalapozott gyanújának, valamint folytatólagosan elkövetett egyesülési joggal visszaélés vétsége megalapozott gyanújának megállapítására" - olvasható a közleményben.

A rendőrség szerint V. Gábor és H. Krisztián megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2009. november 22-én a XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren megtartott rendezvényen a Magyar Gárda formaruhát viselő tagjainak vezényszavakat adott ki, őket irányította, mielőtt azok a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak.

Mint a közleményben hozzátették, a két férfi a rendezvényen a feloszlatott Magyar Gárda vezetőjeként vett részt, ott vezetői minőségben tevékenykedett, s e cselekményük alkalmas az egyesülési joggal való visszaélés vétsége megalapozott gyanújának megállapítására.