Gazdaság / HR
Még mindig tart a „hitelmámor”
A háztartási devizahitelek állománya csak lassan csökken, emiatt a pénzügyi rendszer sérülékenysége csak fokozatosan mérséklődik, a háztartások hitelállományán belül a devizakölcsönök részaránya jelenleg 70 százalék körül mozog - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, pénzügyi stabilitásról készített jelentésében.
A jelentés összeállítói szerint a fennálló devizahitel-állomány az átlagosan 13-14 év hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt csak igen lassú ütemben épülhet le.
"Amennyiben a továbbiakban egyáltalán nem kerülne sor új devizahitelek kihelyezésére, úgy közelítő becsléseink alapján a fennálló devizahitel-állomány 2011 végéig mintegy 13 százalékkal csökkenne, majd a rövidebb lejáratú ügyletek kifutása miatt az állománycsökkenés lassulna" – vélik a jegybanki szakértők.
A devizahitel-állomány leépítése ugyanakkor ezen devizakölcsönök forintalapú hitelekre való átváltásával is megvalósítható lenne. Ehhez az új forintalapú hitel havi törlesztő összegének alacsonyabbnak kellene lennie a korábbi, devizaalapú törlesztésnél, vagy a megszűnő árfolyamkockázat miatt csak kismértékben lehetne magasabb. A jelentés alapján a forintra történő átváltás a jelenlegi, már kedvezőbb kamatkondíciójú forinthitelekkel számolva a törlesztő részlet 20-25 százalékos növekedését okozná, ami nyilvánvalóan nem ösztönzi a háztartásokat a kölcsönök átváltására.
Az alacsonyabb kamatfelár miatt a banki érdekeltség is csekély – a devizahiteleknél 5-6 százalék, miközben az új, kedvezőbb kamatozású forintalapú hiteléknél jellemzően 3,5-4,5 százalék a felár – így érdemi előrelépést a csak a kamatkülönbözet további csökkenése eredményezhet – állítják a jegybanki szakértők.