Külföld
14400 milliárd forintos biznisz került veszélybe
Egy mobiltelefon amely rendelkezik internetkapcsolattal: mindössze ennyi kell ahhoz, hogy megállapítsuk egy gyógyszer eredetiségét. A ghánai mérnök ötlete egy 75 milliárd dolláros feketepiacot veszélyeztet.
Modern kereszteslovag
Igen furcsa, hogy mobilon keresztül az egész világ elérthető, miközben néha a tiszta csapvízhez nem tudok hozzájutni – merengett el egyszer a ghánai Dartmouthon mérnökdiplomát szerzett, 28 éves Ashifi Gogo, a Sproxil Inc. társalapítója. „Az egyetlen modern infrastruktúránk, amivel rendelkezünk, az a mobilhálózat” – folytatta ötlete kiindulási pontjának kifejtését a forradalmi ötlet kiagyalója.
Gogo szerint az afrikai kormányok mobilpiacuk privatizációjával akaratlanul is nagy lehetőséget adnak olyan súlyos problémák megoldásában, mint a hamisított gyógyszerek egyre fokozódó terjedése. A Sproxil ugyanis kidolgozott egy olyan programot, ami megoldást jelenthet a problémára mind Ghánában, mind Afrikában – mind a többi fejlődő országban, ahova kifejezetten könnyű hamis gyógyszereket bejuttatni.
A kezdeményezés zászlóját ugyanaz a Dorothy Akunyili viszi, aki egykor a NAFDAC (National Agency for Food and Drug Administration and Control) elnöke volt. Az ő neve Afrikában már amúgy is egyet jelent a hősiességgel: húga meghalt amikor hamis inzulint kapott, és ennek hatására Akunyil olyan eredményesen kezdett harcot a gyógyszerhamisítók ellen, hogy gyermekét elrabolták, ő maga pedig kis híján merénylet áldozata lett. Nyilván az ő közreműködése is kellett ahhoz, hogy a NAFDAC jelenleg azt vizsgálja, hogy miként lehetne Gogo ötletét több mint 150 000-féle gyógyszeren használni. Mivel a hamisítás visszaszorítása a gyógyszergyártók elemi – és pénzügyi – érdeke is, így várhatóan az együttműködés gyors és gyümölcsöző lesz.
A technológia
A Sproxil technológiáját eredetileg organikus élelmiszer-iparban használták, de a 2005-ös nigériai gyógyszerháború ráébresztette Gogot, hogy ötletét sokkal jobban lehetne hasznosítani, ha az ellenőrzőszervek, és a gyógyszergyártó cégek szolgálatába állítaná. Így gyorsan átprogramozta a mechanizmust, hogy a mobilok hálókártyájánál is használatos felosztó-kivonó rendszer alapján képes legyen azonosítani a vény nélkül kapható gyógyszerek eredetiségét is.
Az egész úgy működne, hogy a vásárló beírja a gyógyszerre vésett számkódot a telefonjába, és – internetkapcsolat esetén – azonnal kap egy térítésmentes visszajelzést, hogy az adott gyógyszer igazi-e, vagy sem. Ráadásul a felhasználó közvetlenül kapcsolatba tudna lépni a gyártóval is, és azonnal jelezni tudja, ha valahol hamisítványra bukkant – a gyártó pedig nem csak az illetékes hatóságoknak szólna, hanem nyilván kellő nyomást fejtene ki azért is, hogy a bajosabb térségeket jobban ellenőrizzék.
A Sproxil anyagi tőkéje több helyről áll össze: nagyjából százezer dollárt dobtak össze Gogo, Alden Zecha (a Sproxil pénzügyi igazgatója) és más társak segítségével – amiből tízezret a Clinton Alapítvány állt. Szintén százezret nyertek egy washintoni pályázaton, amely az afrikai, nem profit alapú munkahelyek létrehozását támogatja. Az alapítók szerint a befektetett tőke az év végére elérheti az egymillió dollárt, igaz a befektetők kicsit bizonytalanná vállnak, amikor meghallják a fekete kontinens nevét. Azonban a technológia gyorsan, szinte bármilyen termékre átdolgozható, és csak bázisok kiépítése szükséges a beinduláshoz – sorolják a tervek pozitív oldalait.
Nagyon nagy üzlet
A WHO adatai szerint minden harmadig gyógyszer, amit a harmadik világban eladnak, hamis – ugyanakkor az eloszlás nem egyenlő, Nigéria fővárosában ez az arány 80 százalék volt. Az ENSZ Kábítószer Ellenőrző és Bűnmegelőző Irodája (UNDOC) számításai alapján pedig a piac forgalma a tavaly évben túllépte a 75 milliárd dollárt – ami 90 százalékos növekedést jelent 2005 óta. A növekedés jóval meghaladja a valódi gyógyszer-kereskedelem növekedését, ami többek közt azt jelenti, hogy egyre többen fordulnak illegális, vagy csupán olcsóbbnak tűnő helyekre – és egyre több embert vágnak át.
„Legjobb esetben egy a háromhoz, legrosszabb esetben négy az öthöz, hogy hamis, akár halált okozó gyógyszert kapsz” – vázolja fel gyorsan a rémisztő statisztikákat Gogo. Egyes elemzők pedig azt is hozzáteszik, hogy így az Afrikába juttatott segélyek töredékéért afrikaiak sokaságát lehetne megmenteni – úgy, hogy közben a fekete-kereskedelem ellen is fellépünk.