Gyökeres fordulatot hozhat egy magyar ötlet

Egészen izgalmas ötlettel rukkolt elő egy magyar vállalkozó. Gulyás Péter a temetkezési szokásokba hozna új színt. Az elhunytak emlékének őrzésére a keresztény világban is többféle módszer létezik. Ezek egyike a hamvak őrzése valamely díszes urnában. Ám valljuk be enyhén morbid, mikor a kandallópárkányon, vagy a vitrinben pihen a nagypapa pora.

Az ötlet

Gulyás ezt morbiditást ismerte fel, és a modern technikával ötvözve sokkal barátságosabbá alakította, amely azonban lényegi szempontból ugyan azt a célt éri el. A hamvak helyett Gulyás cége az elhunyt DNS-ét helyezi egy különleges tartályba.

Ma már a genetikai kutatások technológiai hátterét biztosító laboratóriumi eljárások fejlettsége lehetővé teszi, hogy bárki DNS mintát készíttessen saját testéből. Ez a DNS minta, mint „biztonsági másolat” egész további életében rendelkezésére áll személye azonosításával, vagy genetikai eredetű egészségügyi gondjainak megoldásában.

Az ötletgazda

Megkerestük Gulyás Pétert, az ötletgazdát, aki elárulta, nem tudja honnan jött a szikra, merthogy az „ötlet az csak úgy megtámadja az embert”. Mikor ezt később felvetette a genetikához értő embereknek, például Czeizel Endrének, üdvözölték a gondolatot. Ez egy olyan új kegyeleti technika, ami az elhunytaknak az életét határozza meg, nem pedig a halálát – vallja. A DNS preparátum, mely a tégelybe kerül ténylegesen az adott személyt jelenti, hiszen ez határozta meg az illető külsejét és belsejét.

Gulyás úgy véli, ha szükségünk van valakitől kegyeleti emlékre, akkor valójában két dologra van igényünk: egyrészt egy kézzel fogható tárgyra, másrészt a személyről fejünkben élő emlékekre.

Nem klónozás

A DNS minta kapcsán felmerül a későbbi klónozás lehetősége. A cégvezető elmondta, ez is alkalmas lehet erre, amint meglesz a megfelelő technológia. A sejtmagból ma úgy szedik ki a DNS-t, mint a spagettit, amit darabokra vágnak. Ott van tehát a teljes adathalmaz, csak nem sorban. Ha később ezt valaki sorba tudja rakni, akkor akár újra is alkotható belőle az egyed. Ettől függetlenül Gulyás hangsúlyozza, hogy a klónozással nem ért egyet, nem is ez a célja az ötletének.

Azonban hozzáteszi, hogy az emberi lélek számára megvan annak az illúziója, hogy abban a kis fiolában, melyet megkap, egy olyan esszencia van, melyből akár reprodukálható is az adott személyt, akit elveszített. Így sokkal inkább örömmel tölti el az embert a tégely látványa, mintsem bánattal. Természetesen nem örülni kell, ha valaki meghal, de ez a fajta kegyeleti emlék Gulyás szerint nem késztet szomorkodásra.

Nehéz reklámozni

Az ötletgazda elmondása szerint néhányan már igénybe vették a szolgáltatást, de hozzáteszi, hogy mindez reklám nélkül működik. „Nem találtuk a fogást azon, hogy miként lehet ezt népszerűsíteni. A jóízlés határian belül szeretnénk maradni, így nem is akarjuk, hogy kereskedelmi szintű reklámtevékenységet folytassunk a témában. De szájról szájra terjed. ” Azt elárulta, hogy néhány tucatnyian már életükben megcsináltatták maguknak ezt – akár több példányban is.

A temetkezési cégeket is felkeresték, de ők nem igazán lelkesedtek az ötletért. Mint Gulyás mondja „általában megvan a passzivitás az újdonságok ellen, ez pedig kifejezetten nem volt szimpatikus számukra, hiszen ez egy rendkívül olcsó technika, ahhoz képest, amit ma ráerőltetnek az emberekre.”

Mennyi az annyi?

Az eljárás jelenleg önköltségi áron 55 ezer forintba kerül, de ha ezt kereskedelmi céllal végzik (magyarán némi hasznot is szeretnének), akkor sem lesz több 70 ezer forintnál. Ez töredéke a jelenlegi temetkezési eljárásoknak.

Gulyás azt is kiemelte, tisztában van azzal, hogy a kegyeleti szokások ezredévek óta nem változtak, „ám a magyar szürkeállomány éppen arra van kárhoztatva ezen a földön, hogy minél több helyre innovációt vigyen.”

Az biztos, hogy az új eljárás gyökeresen változtathatja meg a temetkezési szokásainkat. Hiszen nemcsak hogy hamvak helyett DNS lenne az emlék az elhunytról, de temetői helyet sem kellene igénybe venni, így a temetési szertartás is máshogy alakulhatna.