Kerekasztal a földmoratórium kérdésében?

Sürgető problémák

2011-ben lejár az EU-csatlakozáskor kiharcold földmoratórium, amely értelmében nem kerülhetett külföldi kézbe magyar termőföld. Csakhogy az Európai Unió elveivel ez a protekcionista gondolat teljesen ellenkezik, a szervezet nézetei szerint ugyanis a földet ugyanúgy lehet venni mint a házakat, és ez elől nem szabad kizárni a külföldi tőkét sem – ám adott egy kis határidőt, hogy az ország felkészüljön a változásra. Az óra ketyegett, mi mégse tettük meg a szükséges lépéseket: több szakértő egybehangzó véleménye szerint a hazai földárak nem zárkóztak fel az európai átlaghoz, a szabályozás nem készült fel a változásra és a birtokszerkezet sem felel meg az európai elvárásoknak.

A hirtelen észbekapó politika is realizálta a helyzetet, és megpróbálta azt orvosolni: a kormány, az őt életben tartó MSZP-vel együtt egyeztetésbe kezdett, hogy miként lehetne kiharcolni a földmoratórium három évvel való meghosszabbítását – ha beadják a kérelmet, akkor az ügyben az Európai Bizottság fog dönteni. Eme véleményen van a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségén (Magosz) kívül az MSZP álláspontjával rendszerint ellenirányt menő Fidesz, a radikális Jobbik, és az ökopolitikát képviselő LMP is. Csakhogy ez utóbbi nem csak támogatja az ötletet, hanem megpróbálja közösen leültetni a feleket a probléma megoldása érdekében. Annyiban ugyanis mindenki egyetért, hogy a moratórium nem tartható fenn örökké, és amíg létezik is, addig se oldja meg a magyar föld körüli problémákat.

Kerekasztal és aláírás

Az LMP két irányba is támadást indított a közösségi összefogás érdekében. Egyrészt aláírásgyűjtést indított, az „egyetértek azzal, hogy a magyar kormány kezdeményezze az Európai Uniónál a külföldiek termőföldtulajdonára vonatkozó korlátozások meghosszabbítását és egy szakmai és politikai szervezeteket tömörítő kerekasztal felállítását a termőföldtulajdon új szabályozásának kidolgozására” kérdésben, amivel a társadalmat kívánja összefogni. Másrészt pedig a szakértőket is megcélozta: nemzeti kerekasztal létrehozását kezdeményezte a földmoratórium problémájának témakörében, amelyen a tervek szerint Parlamenti pártok, érdekképviseletek, civil szervezetek és a tudományos élet képviselői vennének részt.

Az aláírásgyűjtés egyenlőre jól halad: Jávor Benedek, a párt szóvivője szerint legalábbis nagyon jó visszhangja van az akciónak – főleg vidéken. A párt tervei szerint az aláírásgyűjtés eredményét a következő kormány elé teszik majd le nyomásgyakorlás végett – már ha addig nem indulnak be azon folyamatok, amit az ügyben kívánatosnak tartanak.

A kerekasztal helyzete ennyire nem rózsás: a kezdeményezés bejelentése óta eltelt négy nap alatt a pártok nem jeleztek vissza, és másfajta pozitív visszajelzésekben sem dúskálnak. De Jávor szerint az LMP türelmes: ha a felhívás hatására nem kapnak elég visszajelzést, nekiállnak egyenként megkeresni az érintetteket. A párt szerint elengedhetetlen, hogy a földtulajdon és a lakásstratégia újraszabályozása az érintettek bevonásával történjen meg, így létfontosságú a kerekasztal létrehozása is. Az ökopárt nagyon reméli, hogy a jövőbeli kormány, vagy kormánykoalíció egy ilyen kerekasztal ajánlásai mentén hozhatja meg az új, föld- és egyéb ide vonatkozó törvényeket.

Rábólint-e az EB?

Mindezen tervek hiába szépek, és az alapötletet hiába támogatja majd minden párt, az egészből semmi nem lesz, ha az EB nem bólint rá a földmoratórium meghosszabbítására – hisz akkor nem lesz idő normálisan megvitatni, kidolgozni a törvényeket, a kapkodásból pedig csak káosz születik. Bár az igenlést a nyilatkozatok alapján majd mindenki biztosra veszi, Jávor szerint igen nehéz megmondani, hogy mi lesz az ügy végkimenetele. Szerinte a kormánynak a lehető legsürgősebben – még a választások előtt – fel kellene lépnie, amit a következő kormánynak is folytatnia kell – hisz a megfelelő agrárlobbi csodákat tehet.

A jó lobbihoz nem ártanak a szövetségesek sem – erre pedig Jávor szerint a 2004-ben, és az utána csatlakozott tagországok a legesélyesebbek, elvégre nagyon hasonló helyzetben vannak, mint Magyarország. Azonban Jávor azt is hozzáteszi, hogy a moratórium nem megoldás semmire, így a meghosszabbítása után nagyon gyorsan neki kell látni kidolgozni azt az új szabályozást, ami fel tudja váltani a jelenlegit – a moratórium-hosszabbítás csak arra kell, hogy erre legyen elég idő. A szóvivő szerint, ha elindulnak időben a tárgyalások és feláll ez a kerekasztal, akkor egy éven belül körvonalazni lehet egy megnyugtató szabályozási rendszert – ami további pár hónap alatt átmehet az országgyűlésen is.