Ők juthatnak be egy más parlamentbe – Schiffer András a listavezető

Az első nap

Az LMP kétnapos kongresszust hívott össze, amelynek legfőbb pontja a párt országos listájának elfogadása volt. Bár az első nap a sajtó fülei elől elzárva ülésezett, de a HírExtra forrásai segítségével több információt is megtudott az ülésről. Hivatalosan is elfogadtak egy, már többször felhozott választási etikai kódexet, amelyen más pártok valószínűsíthetően nem, de az LMP a tervek szerint maradéktalanul be fog tartani (erről bővebben itt olvashat). Megszületett egy összeférhetetlenségi szabályzat is, amelynek a legfontosabb pontja, hogy elítélt és volt ügynök – III/3-as – nem lehet jelölt.

A kongresszus döntése alapján pedig a jelölteknek egy nyilatkozatot is kell tenniük, amelyben kijelentik, hogy ha kilépnek – vagy ha kirúgják őket – a pártból, akkor visszaadják mandátumukat, hogy a személyi kérdéseket illetően egyeztetnek a választmánnyal, és hogy nemcsak most nem voltak ügynökök, de jelenleg sem azok – bár eme legutolsó állítás szükségességét sokan megkérdőjelezték.

A kongresszus megszavazta egyben az országos jelöltlista első harminc helyezettjét, majd személyenként az első 15 helyet is, elutasítás nélkül. (5,5 százalék megszerzése esetén a pártnak 11 delegáltja lenne az országgyűlésbe – ebből 8-an az országos listáról jutnának be – 8 százalékos siker esetén pedig körülbelül 15). Nem szerepel a listán a pártba be nem lépett, népszerű reklámarc (például MDF: Bokros Lajos, Jobbik: Morvai Krisztina), így a lista ténylegesen a pártot képviseli. Ellenben szerepel természetesen a párt két vezéregyénisége és szóvivője – Schiffer András, és Jávor Benedek – a vidéket képviselő Ivády Gábor, az EP-listavezető Szabó Tímea, és a párt gazdasági szakembere, Scheiring Gábor.

Második nap – a program

Jávor Benedek a párt céljairól – fenntarthatóság, igazságosság, részvétel – és ezen célok a kampányban való felhasználásáról beszélt. Elmondása szerint az ország sorsát az fogja meghatározni, hogy Magyarország úrrá tud-e lenni a jelenlegi társadalmi válságon – vagyis képesek-e meggyőzni az embereket arról, hogy a politika nem a kiváltságos kevesek játékszere, hanem egy olyan országirányítási forma, amelybe mindenkinek van beleszólása.

Szót ejtett a párt elképzelt programjáról is, amely a hármas szám bűvkörére épül: a párt célhármasából három-három fejezet nyílik, amelyekből egyenként három út vezet a vizionált megoldáshoz.
A fenntarthatóság alá a foglalkoztatást, az életminőséget, valamint a vidék és a mezőgazdaság helyzetét sorolja. Az alacsony foglakoztatási-ráta problémáját adóátrendezéssel (élőmunkát terhelő adók csökkentése, az erőforrás használathoz és a környezetszennyezéshez kapcsolódó adók növelése), megújuló energiaforrások felkarolásával, valamint a párt által támogatott Green New Dealben is szereplő ökológia beruházásokkal orvosolná.

Az életminőség javítását megreformált hulladékgazdálkodással, jó minőségű élelmiszerekkel, valamint a levegő és a víz tisztántartásával érné el – utóbbiért márt tett is a párt, ugyanis parlament által megszavazott bányászati cianid-törvény kidolgozása az LMP nevéhez köthető. A vidék és mezőgazdaság helyzetének a rendezését pedig a minőségi közszolgáltatásra, valamint a helyi gazdaságokra és piacra fókuszáló programra bíznák – de felkészítenék a társadalmat az EU-csatlakozáskor kiharcolt, 2011-ben lejáró földmoratórium utáni helyzetre is.

Az igazságosság alá az esély mindenkinek programpont tartozik, ami a közös érdekekre, a színvak esélyteremtésre és a roma integrációra bomlik szét. Az utóbbit roma középosztály létrehozásával, interkulturális kapcsolatokkal, és kellő médiareprezentációval képzelik el. Azonban nem választanák szét a roma és nem roma lakosságot mélyszegénységben elő emberek helyzetének kezelésével, amivel a színvak esélyteremtés foglalkozik. Eme folyamat sarokkövének ők is az oktatást, a munkahelyteremtést – valamint az ebbe való integrálást – és a szociális rendszer átalakítást tartják (a szociális kártya ötletét elvetik, de azt elképzelhetőnek tartják, hogy a segélyek kifizetésének egy részét iskolai végzettséghez társítják).

A közös érdekekbe tartozik, hogy a segélyezettek és nyugdíjasok egyre növekvő száma ne terhelje le az egyre csökkenő számú foglalkozottat és az államháztartást, így ezen költségelosztást megreformálnák. Szintén ide tartozik a nyugalom és a biztonság helyreállítása, valamint ama cél létrehozása, hogy a legleszakadottabbaknak is legyen esélyük a társadalomba való visszatérésre.

A részvétel alatt a párt előprogramja a részvételi demokrácia építőköveinek megerősítését, visszaállítását érti: ezek a korrupció visszaszorítása, az átláthatóság megteremtése, és a politikai részvétel megnagyobbítása. Az anti-korrupció zászlója alatt mindenképpen rendeznék a párt- és kampányfinanszírozást, az összeférhetetlenséget szigorúbban szabályoznák, és kiterjesztenék a társadalmi ellenőrzés eddig kevéssé használt folyamatát. Az átláthatóság címszavával véget vetnének az eddigi titkosítási mániának, szigorúbb szankciókat vezetnének be a politikai visszaélések büntetésére, és köteleznének mindenkit az aktív információszabadság betartatására. A részvételt pedig helyi népszavazásokkal, közösségi tervezéssel, és különböző jogalkotási folyamatok megváltoztatásával növelnék.

Második nap – kampány, jelöltek

Karácsonyi Gergely, az LMP kampányfőnöke elmondja, hogy a pártnak nem az öt százalékos küszöb a legnagyobb gond, hanem a jelöltállítás: „Ha rajta vagyunk a szavazólapon, akkor az öt százalék biztosan meglesz.” Mégsem most fogják elkölteni a legtöbbet a kampányra, csupán egy vizuális kampány indul február elején, „amely egy életérzést fog közvetíteni”. Ráadásul a tervezett óriásplakáton nem is a listavezető fog szerepelni a legnagyobb képpel – ami Karácsonyi szerint azt mutatja, hogy az LMP nem arctalan, hanem egy sokarcú párt.

A cédulák összegyűjtése után indul majd csak egy olyan kampány, amely bemutatja, hogy konkrétan milyen Magyarországot szeretne az LMP – ekkorra debütál a párt választási programja is. Karácsonyi viccesen azt is megjegyezte, hogy az EP választások alatt jelen lévő LMP-ismertségi adatok, valamint a megszerzett szavazatok aránya alapján a párt megnyerné a választásokat, ha mindenki számára ismert lenne – de ő már a 8 százalékkal is elégedett lesz.

Schiffer András a párt szóvivője elmondja, hogy itt nem egyének, hanem egy csapat fog indulni, amit ő és Jávor Benedek fog vezetni, és adott esetben a köztársasági elnök fogja eldönteni, hogy ki kettőjük közül ki legyen a miniszterelnök. Elmondása alapján már kétszer felrúgták a magyar politika játszóköveit (EP választások alkalmával, amikor felkerültek a politikai térképre, és most, hogy lesz 176 egyéni jelöltjük), és ezt még háromszor szeretnék megismételni. Először amikor április 11-én bekerülnek a Parlamentbe, másodszor amikor bent ülve megmutatják, hogy lehet más a politika, harmadszor pedig 2014-ben, amikor felülkerekednek a mostani pártokon.

Nosztalgiával visszaemlékezve azt is megosztja a hallgatósággal, hogy 13-ad magával azért csináltak pártok, mert szeretnének egy élhető Magyarországot létrehozni. „A kisebbik rossz politikája megalázó. Ne egy demokratikus kartell irányítsa Magyarországot – létezik demokratikus alternatíva! Lehetséges egy hosszú távú, zöld politika. Ez a politika nincs tekintettel a jövőre – ezért kínáljuk a zöld fordulatot és az anti-korrupciós 12 pontot” – kiálltja ki. Ígérete szerint az állampolgárok visszakapják a jogukat a közügyek intézkedésére. Legfőbb céljuk, hogy megváltoztassák a közfelfogást: a politika ne a cinizmusról és apátiáról szóljon, hanem a reményről és a jövőről. Azt is megjegyzi, megeshet, hogy majd csak velük lehet képes a jövőbeli kormány kétharmados törvényeket elfogadni, és eme felelősséget a lehető legnagyobb megfontolással fogják kezelni.

Schiffer újságírói kérdésre azt is megjegyzi, hogy a tipikus LMP-s egyéni jelölt az átlagosnál fiatalabb, és kilencven százalékban nem volt még egyik párt tagja sem – akik pedig voltak is, azok között egyetlen volt SZDSZ-tag sincs (rácáfolva arra az állításra, hogy az LMP az SZDSZ utódpártja).

A végleges listát a második napon, újságírók hada mellett szavazták meg, egy ellenszavazattal, négy tartózkodással és elsöprő többséggel.