A második Bokros-csomag konkrét intézkedései

(Az első részt ide kattintva elérheti.)

Adó és Tb

Az MDF programja gyökeresen megreformálná az adópolitikát is – amely se nem csökkentés, se nem növelés, nem lenne a kezdetben, inkább „csak” átalakítás. A cél az, hogy jóval több állampolgár fizessen idővel egyedileg kevesebb adót. Ezt két fajta eszközzel érnék el: egyrészt növelnék az adófizetők számát (feketegazdaság felszámolása, munkanélküliek munkaerőpiacra való bevonása), másrészt bevonnának olyan jövedelmeket is az adóalapba, amik eddig adómentesek voltak (a minimálbért – némi emelés után – például 10 százalékos adókulccsal sújtanák). Ha elég embert sikerült bevonni az adózásba, a program szerint csak akkor jöhet majd adócsökkentés.

A program elképzelése szerint másfél millió fővel növelnék így az adózók számát, aminek számos jótékony hatása is lehet – például az adózók megbecsültségének növelése. Cél továbbá az adózás „egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és igazságosabbá” tétele, ami mind a szakma, mind az átlagpolgár adózással kapcsolatos elvárásai közt előkelő helyen szerepel (például eltörölnék a nemrég bevezetett szuperbruttósítást) – csakhogy ennek a megvalósítása korántsem egyszerű. Az egész pedig „számottevően növelhetné a költségvetési bevételeket”, ami egymaga igen sok problémára megoldást nyújtana.

A második Bokros-csomag személyi jövedelemadót nem egykulcsosnak képzeli el, hanem tartósan alacsonya tartaná az adóéket, vagyis a bruttó és a nettó bér közötti különbséget. A társadalombiztosítás is teljesen átalakulna a fenntarthatóság nevében: az egészségügyi ellátást szigorúan hozzákötnék a rendszeres és igazolt járulékfizetéshez, a nyugdíjrendszert pedig a sokat piszkált svéd modell szerint alakítanák át, és a nyugdíjasokkal is megfizettetnék a Tb egy jelképes százalékát. Az egész rendszert kiegészítő és megerősítő „második pillérként” pedig a „kötelezően választandó magán egészségbiztosító pénztárak rendszerét” vezetnék be.

Az ÁFA-t idővel 20 százalékosra csökkentenék vissza, ugyanakkor a kedvezményes kulcsot ugyanennyi idő alatt 10 százalékosra emelnék, és a távfűtés kikerülne ebből a csoportból. Az ingatlanadó ugyanakkor maradna, kiterjedne minden ingatlanra – azonban helyi adóvá változna át, ami a tervezett járási önkormányzatok „legfőbb bevételi forrása” lenne.

Minden más

A közigazgatásban a program megreformálná a minisztériumokat: a belügyminisztériumtól elvennék az önkormányzatok irányítását, Fizikai Infrastrukturális Minisztérium fogná össze a természetes monopóliumok területeit (energiaügy, közlekedés, informatika), egy helyre vonnák össze a gazdaságot és a kutatás-fejlesztést, valamint a szociális ügyekre létrehoznák a Népjóléti Minisztériumot.

A rendőrségi reformot a korrupciótól, valamint a politikai befolyás megtisztításától való célkitűzés vezeti, de fontos pont benne a rendőrségi tekintély visszaszerzése is. A reformgondolatok szerint továbbá növelnék a rendőrös és a rendőrőrsök számát, valamint visszacsábítanák az egykor volt, immáron nyugdíjas munkaerőt. A járási önkormányzati rendszer bevezetésével pedig a jelenlegi 3200 önkormányzat helyett csupán 240-320 működne, amitől átláthatóbb, hatékonyabb és olcsóbb működést remélnek. Ezekben elöljárók képviselné egy-egy települését, a hivatalnokaikat megtisztítanák a pártpolitikától, és lennének kirendeltségeik a hozzájuk tartozó falvakban, városokban.
 
„A legjobb szociális politika a tartós gazdasági növekedés” – mondja ki a kissé különös hozzáállást a program, de annyit azért hozzátesznek a témához, hogy cél a rászorultak célzott támogatása. A dokumentum kiemeli a multinacionális vállalatok jelenlétének fontosságát, ugyanakkor hozzáteszi, hogy hiányzik „a tőkeerős, exportképes, jövedelmező munkahelyek százezreit kínáló, foglalkoztatást hatékonyan bővítő hazai kis- és középvállalkozók büszke és magabiztos osztálya”. A program természetesen ezt is korrigálná, például tudásalapú, egy célra fókuszáló kereskedőházak létrehozásával, amik sikerdíjas szolgáltatásokat nyújtanának a hazai gyökerű kis és közepes vállalkozásoknak.

Már csak pár nap

Bár az nincs benne a vitatervezetben, de egy nyílt levélből tudhatjuk, hogy az MDF nyilvánosságra hozná az ügynöklistákat – és csak utalás található a konkrét nyugdíj- és egészségügyi programokra is. A teljes, az MDF szakértői kabinetjei és elnöksége által jóváhagyott választási programot január 30-án, szombaton hagyja jóvá várhatóan a párt Országos Választmánya, így csak február elsején ismerhetik meg a választók. Az se biztos, hogy minden benne marad – és úgy marad benne – ami a vitaanyagban szerepelt, elvégre a kerületi szervezetek egy héten keresztül csámcsogtak rajta. Igaz az érdemi változtatás ellenkezés lenne Dávid Ibolyával, amiért – ismerve többek közt Hock Zoltán, Katona Kálmán és Pettkó András esetét – nyilvános „kivégzés” jár.