A keletkezett károkat napok alatt kijavították, de akkor kiderült, hogy a Gazprom 95 százalékkal csökkentette az átvételt, majd a türkmén fél végleg leállította a szállítást. A Gazprom akkori döntésének oka az volt, hogy korábban igen magas - közel európai - árra szerződött Türkmenisztánnal, de közben csökkent a földgáz ára és az európai fogyasztás is.

Oroszország korábban teljes egészében átvette a türkmenisztáni gázból azt a mennyiséget, amelyet a legnagyobb közép-ázsiai gázkitermelő exportra szánt, méghozzá igen olcsó áron. Ezzel a Gazprom több legyet ütött egy csapásra: haszonnal adta tovább a türkmenisztáni földgázt, s megakadályozta, hogy a volt szovjet köztársaság máshová is szállítson, például hogy elkötelezze magát a tervezett Nabucco vezeték mellett, amely a térségből Oroszország elkerülésével szállítana gázt Európába.

Türkmenisztán azonban már április előtt hozzálátott a gázexport irányainak diverzifikálásához: január elején helyezték üzembe a Türkmenisztán-Irán gázvezeték második csövét, így ezen a vezetéken Asgabat már évi 20 milliárd köbméter gázt áramoltat majd Iránba; decemberben nyitották meg igen ünnepélyes külsőségek között a Türkmenisztán-Kína vezetéket, amely kínai hitel igénybe vételével épült, s amelyen a 30 évre kötött szerződés értelmében Türkmenisztán évi 40 milliárd köbméter földgázt szállít Kínába.