Újabb korrupcióellenes csomag az Országgyűlés előtt

Szollár Domokos felhívta a figyelmet arra: hétfőn születik döntés a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról.

Mint mondta, a törvénycsomag a közélet átláthatóbbá
tételét, a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét, valamint a közintézmények iránti bizalom erősítését szolgálja.

A korrupció elleni küzdelem új eszközei - így a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal, a bejelentővédelem intézménye, a közszolgálati etikai szabályok bevezetése - és a már meglévő intézményei alkalmasak lesznek az egész társadalmat irritáló korrupciós jelenségek visszaszorítására - hangsúlyozta.

A kormányszóvivő úgy látja, a jövő március 1-jétől működő Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal függetlenségét garantálja, hogy feladatait törvény határozza meg, elnökét a kormányfő és a köztársasági elnök együttes jelölése alapján az Országgyűlés választja meg 6 évre.

Szollár Domokos a hétfői záró szavazások közül kiemelte a komplex pénzügyi javaslatcsomagot, amelyek elfogadásuk esetén tovább növelik a banki ügyfelek biztonságát, és megerősítik a pénzügyi felügyeleti rendszert. A javaslatcsomag átláthatóbb, tisztább és tisztességesebb viszonyokat teremt a pénzpiacon, a banki magatartási kódexszel összhangban erősíti az ügyfelek biztonságát és a hitelfelvevők védelmét, növeli a pénzintézetek megbízhatóságát, és közvetve a gazdaság fejlődését is szolgálja - tette hozzá.

A válságkezeléssel kapcsolatos törvények közé sorolta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló javaslatot, amelyről szintén hétfőn dönt a Ház.

Tájékoztatása szerint az új jogszabály eredményeként a munkaadók kevesebb adminisztrációval, egyszerűbben és gyorsabban alkalmazhatják az alkalmi munkavállalókat. A rendszer mindemellett átláthatóbbá is teszi a foglalkoztatást, ami nemcsak a visszaélések visszaszorításához és a gazdaság fehéredéséhez járul hozzá, hanem nagyobb biztonságot jelent a munkavállalók számára is - közölte.

Kitért arra: a jogszabály elfogadása után megszűnik a papír alapú adminisztráció és az alkalmi munkavállalói könyv is.

A kormányszóvivő fontosnak tartja az anyakönyvi eljárásról szóló törvényt is. A hétfő döntés - mint mondta - megteremtheti a modern anyakönyvi igazgatás alapjait, amelynek része az ügyfélközpontú eljárás, illetve az elektronikus nyilvántartás. A jogszabály előírja például, hogy az anyakönyveket a törvény hatályba lépése után elektronikus formában és papíron is vezetni kell. A házasságkötéssel kapcsolatban a törvény - bizonyos feltételek teljesülése esetén - jegyzői engedéllyel lehetőséget biztosít a házasulóknak arra, hogy külső helyszínen kössék meg a frigyet.

Az állampolgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításával pedig egyszerűbbé és biztonságosabbá válhat a lakcím-bejelentési eljárás. A címnyilvántartás illetékességi szabályainak átalakításával lehetővé válik, hogy a lakó- vagy tartózkodási helytől függetlenül a bejelentkezés bármelyik települési önkormányzat jegyzőjénél a jelenleginél biztonságosabb és egyben a lakosság számára egyszerűbb módon legyen kezdeményezhető.

Az Országgyűlés szintén hétfőn dönt a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslatról.

Szollár Domokos szerint az új jogszabály elsődleges célja az öngondoskodás és a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése. A javaslat értelmében a magánnyugdíj-pénztáraknak 2013-ra zárt körű részvénytársasági formában működő nyugdíjbiztosítókká kell alakulniuk, és törvény másik fontos újdonsága, hogy szabályozná a járadékos szakaszt, vagyis a kifizetés részleteit.

A parlamentben hétfőn döntenek az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról is.

A kormányszóvivő kitért arra: a több mint 14 törvényt módosító javaslat átláthatóbbá teszi az egészségbiztosítás rendszerét, lefekteti a fenntartható és minőségi gyógyászati segédeszközzel való ellátás jogi alapjait, biztosítja az Egészségbiztosítási Alap védelmét és a pandémia elleni eredményes védekezést.

A módosított jogszabályok fokozottabb védelmet nyújtanának az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők számára, hiszen az egészségbiztosító és az Egészségbiztosítási Felügyelet jogosítványai helyszíni ellenőrzések, próbavásárlások lefolytatásával bővülnek - hangoztatta.

2010. április 1-jétől pedig akár ötmillió forintos egészségügyi bírságot lehet majd kiszabni azokkal szemben, akik nem tartják be a közegészségügyi-járványügyi szabályokat, valamint azokra szolgáltatókra, akik nem tartják be az egészségügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó követelményeket, működési előírásokat.

Szollár Domokos jelezte: az elfogadott módosítások érintik továbbá a patikaalapítás teljes liberalizációját, a térítésmentes, nem kötelező védőoltások finanszírozását, valamint módosítják a várólistára vonatkozó szabályokat is.