A szervezett hazugság főpróbája volt a népszavazás

A nem szavazat mellett agitálók pontosan tudták, hogy az erdélyi magyarok semmiféle veszélyt nem jelenthetnek a magyar társadalombiztosítási rendszerre, mégis arra építették kampányukat, hogy a munkahelyek veszélybe kerülnek, az egészségügyi ellátás összeomlik, elértéktelenednek a nyugdíjak – idézte fel a fideszes politikus.
Hozzátette: ugyanez a hazugságpolitika és hazugságpropaganda jellemezte aztán az elkövetkező éveket.

Amivel riogattak 2004-ben azt kapta az egész ország "jutalmul": az elmúlt öt évben drámai mértéket öltött a munkanélküliség, a nyugdíjak elértéktelenedtek és az egészségügyi ellátórendszer is az összeomlás szélére jutott – összegzett Németh Zsolt.
Kitért arra is, hogy felerősödött – nem függetlenül a kormány hozzáállásától – a külhoni magyarokra nehezedő nyomás. A szlovák kormányzat azt állítja, hogy a szlovák államnyelvet védi, de tudjuk, hogy a felvidéki magyarság nyelvhasználatát próbálja meg ellehetetleníteni. A szlovák államnyelvtörvény a fékevesztett nacionalizmus kicsúcsosodása, a jogi abszurditás mintapéldája – fogalmazott.

Az elmúlt hónapokban ugyanakkor soha nem látott nemzeti összefogás alakult ki a felvidéki magyarság érdekében – mondta, kiemelve a védelmük érdekében elfogadott országgyűlési határozatot. Külön szólt a kárpátaljai magyar oktatás érdekében elfogadott országgyűlési nyilatkozatról is.

Ez azt mutatja, hogy a nemzetpolitika lehet egy új korszak kezdetének az előfutára, amely jövő tavasszal kormányzati rangra is emelkedhet.

Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke azt mondta bármi is történt, "összetartozunk, felelősek vagyunk egymásért, nemzettársainkért határokon belül és kívül egyaránt" – fogalmazott.

Felidézve az öt évvel ezelőtti kormánypárti kijelentéseket és az akkori kampányt azt mondta, hogy "2004. december 5-én bekövetkezett az, ami a szomszédos népeknél elképzelhetetlen lett volna, megtagadták a határon túli nemzettársainkat, ellökték a testvéri kezet, nemet mondtak az összetartozásra".

"Aki közületek magyarnak nem jó, az embernek is csak alávaló lehet" – idézte Wass Albert, erdélyi írót a KDNP-s politikus.

A kereszténydemokrata képviselő szerint az uniós csatlakozás önmagában nem oldotta meg a kárpát-medencei magyarság problémáit és gondjait. Joggal fogalmazható meg bírálat is az e téren tapasztalható európai uniós hozzáállás miatt – fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy a magyar kormány nem tiltakozott kellő határozottsággal a szlovák nyelvtörvény ellen, nem utasította el annak szellemiségét. Nincs miről tárgyalni, ha nemcsak nemzeti, hanem a felvidéki magyarságot emberi mivoltában is ilyen megalázó törvény születik – fejtette ki.

Simicskó István hangsúlyozva a magyar társadalom felelősségét, leszögezte: meg kell adnunk az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, akik megtartották magyarságukat és hozzánk akarnak tartozni. "Alkossunk nemzetstratégiát, álljunk ki a határon túli magyarok autonómiatörekvései mellett, higgyük el, hogy csak rajtunk múlik" – szólított fel a KDNP-s politikus.