Svájc megszavazta a minaretstopot

Az államszövetséget alkotó 26 kanton közül mindössze négyben utasította el a többség a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVP) és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai által kezdeményezett építési tilalmat.

A referendum eredményeként módosítani kell az alkotmány 72. cikkét, amely az állam és az egyházak kapcsolatát szabályozza. Az új minaretek építésének tilalmat olyan intézkedésként vezetik be az alaptörvénybe, amely "alkalmas a különböző vallási közösségek tagjai közötti béke fenntartására".

Elemzők egybehangzóan hatalmas meglepetésnek nevezték ezt az eredményt, mivel az ellentmond a közvélemény-kutatásoknak, amelyek a kampány idején a jobboldali populista javaslat elutasítását jósolták, méghozzá 53 százalékos arányban. A jelek szerint a Svájci Néppárt, amely soha nem hagy ki egyetlen alkalmat sem a külföldiekkel való riogatásra, meggyőzte a svájciak többségét arról, hogy "a minaretek a hatalom nyilvánvaló politikai-vallási jelképei, amely megkérdőjelezi az alapvető jogokat".

A 7,5 millió lakosú Svájcban a legutóbbi statisztikai adatok szerint mintegy 400 ezer muzulmán él, közülük 50 ezer gyakorolja hitét, s ezzel az iszlám a második legelterjedtebb vallás az országban a kereszténység után. Mindeddig csupán négy minaret épült mecsetek mellé Svájcban – egy-egy Genfben, Zürichben, Winterthurban és Wangen bei Olten településen. Egy ötödikben, Langenthal városban júliusban engedélyezte az önkormányzat, hogy minaretet és mecsetet építsenek, de a döntést megfellebbezték.