Belföld

Pártpolitika az egyetemen – fertőzés vagy szellemi táplálék?

Politikára ugyanúgy igénye van az egyetemi ifjúságnak, mint sportra, lelkészre, vagy egy sima szalámis szendvicsre - mondja Rétvári Bence képviselő, a Kereszténydemokrata Ifjúsági Szövetség (IKSZ) elnöke.

Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikai alapú politikai tevékenységnek – döntött másodszor is egyhangúlag a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége kedden. Erre a pártok ifjúsági szervezetei bejelentették: a felsőoktatási törvény módosításával készülnek áttörni a felsőoktatás falait. Rétvári Bencét, az ügy szószólóját elsősorban arról kérdeztük, miért.

Miért gondolja, hogy pont az egyetemek, főiskolák a legalkalmasabb helyszínei pártpolitikai rendezvényeknek?

Fertőzés
„…A felsőoktatási intézmények nem válhatnak a pártpolitikai viták színtereivé. (…) Nem kívánatos, hogy a pártok az intézményeken belül plakátokat ragasszanak, aláírásgyűjtéseket szervezzenek, és pártpolitikai rendezvényeket tartsanak. (…) Zavarnák az intézményekben az oktatói és kutatói munkát, az intézmények a mai pártpolitikához képest lényegesen nyugodtabb, a valós problémákkal foglalkozó közéletét…” – áll a Magyar Rektori Konferencia (MRK) keddi közleményében.

Mindenhol lehet pártpolitikai rendezvényt tartani ma Magyarországon, csak a felsőoktatásban nem szabad a demokráciának ezzel az alapvető eszközével élni. Mi ugye elsősorban a fiatalokhoz szeretnénk szólni, ők pedig legtöbbet az egyetemen és főiskolán vannak. A rektorok éppen onnan tiltottak ki minket, ahol a fiatalok vannak. Azért indítottunk párbeszédet az egyetemek, főiskolák vezetőivel, hogy megértessük velük a céljainkat, ők elmondhassák, mik az aggályaik, és végül valamilyen kompromisszum szülessen. Sajnos ebből semmi nem lett.

Ismeri a mai magyar politikai kultúrát. Érdemes megfertőzni vele a felsőoktatást?

Egyrészt egyáltalán nem tartom fertőzésnek, hiszen épp most van megfertőzve a fiatalok nagy része, mert a felük diktatúrában is nyugodtan élne Magyarországon. Mi lehet ennél rosszabb? Másfelől a politika ma is beteszi a lábát az egyetemekre, hisz a rektorok időről időre bizonyos politikusoknak engedik, hogy bemenjenek a felsőoktatási intézményekbe, ami által céltáblává teszik magukat. Harmadszor pedig ahhoz, hogy javuljon a politikai kultúra, arra is szükség lenne, hogy a politikusaink élőben, a szokásos lózungokat mellőzve, felkészülten tájékoztassák az intellektuálisan érzékeny fiatalokat.

Azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek a politika iránt, eddig is el lehetett érni. Miért pont a független felsőoktatási intézményekben kell megszólítani őket? Miért nem inkább az iskola előtt, mellett, alatt, fölött stb.?

Fertőzés a munkahelyen is
A magyar polgárok egyszer már állást foglaltak abban a kérdésben, hogy helye van-e a pártszerveknek a munkahelyeken. Ekkor több mint 4 millióan, 95 százalékos többséggel úgy döntöttek, hogy a pártok vonuljanak ki a munkahelyekről. Részlet az Magyar Rektori Konferencia keddi közleményéből.

Sportolni is lehet sok helyen, a fiatalok nagy része mégis az egyetemeken sportol. Vallási élet is élhető a templomokban, ettől függetlenül minden egyetemen van egyetemi lelkész. Szendvicset enni is lehet a szemközti büfében, ám ettől az iskolákban még van büfé. Mert a fiataloknak vannak sportolási, vallási, étkezési, kulturális, és igen, politikai igényei is. Azt gondoljuk, ez utóbbinak is meg kell feleljen az egyetem. Persze semmi nem kötelező senki számára, de a cél az, hogy az egyetemekről, főiskolákról ne szakbarbárok, hanem széles látókörű, kulturált polgárok kerüljenek ki.
@@
Nem gondolja, hogy a politikai kultúra nemlétéről vagy hanyatlásáról, illetve a fiatalok passzivitásáról éppen az Önök anyapártjai tehetnek?

A válaszom egyszerű. Tehet erről a média ugyanúgy, mint a politika, de a maguk területén a rektorok is. Cselekedjen mindenki a maga felelőssége szerint. Mi, a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei ezzel az összefogásunkkal is igyekszünk megteremteni egy demokratikusabb politikai kultúrát.

Ha már a közös kiállás. A rektorok elutasító döntése után állítólag együtt kezdeményezik a felsőoktatási törvény módosítását. Hogyan képzelik el ezt?

Eddig erről nem gondolkoztunk, mert nem hittük el, hogy a rektorok nem hajlandók még csak leülni se velünk tárgyalni az ügyben. Azt kell kitalálnunk, hogyan jelenthet meg – az oktatás rendjét nem zavarva – a felsőoktatásban a politika.

Márpedig úgy tűnik, nagyon nem hajlandók leülni. A rektori konferencia döntéshozó testülete tíz-null arányban utasította el a javaslatukat…

Nyugaton nyitva áll az egyetemek kapuja
Oroszvári Péter, a Societas ügyvezető elnökhelyettese arról beszélt, hogy az uniós államok többségében a politika formálisan, vagy félig formálisan, de jelen van az oktatásban. Ausztriában, Németországban, a skandináv államokban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában a politika részt vesz a hallgatói érdekképviselet munkájában, van lehetőség különböző rendezvények tartására.

Az előbb a politikai kultúra alacsony szintjét említette. Azt gondolom az, hogy a rektorok a lehetőséget sem adják meg a párbeszédre, önmagában is beszédes. Azzal utasítottak el minket, hogy nem akarják, hogy a felsőoktatási intézményekben gyűjtsünk kopogató cédulákat. Mi ezt nem is kértük. Vagy, hogy nem akarják, hogy választási plakátokkal rakjuk körbe az egyetemeket. Ezt sem kértük. Mindössze annyit szerettünk volna, hogy vitákat, saját rendezvényeket bonyolíthassunk le. Összesen négy megoldási javaslatot vázoltunk, azzal a meghagyással, hogy nyugodtan szemezgessenek belőle. Sem helyszínt, sem időpontot nem kaptunk az egyeztetésre.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.