A Jobbik szakmai konferenciája

A Jobbik négy témában tart január elejéig szakmai konferenciát (jórészt az országjárás tapasztalataira alapozva), amelyeknek eredményei alapján majd véglegesíti programját. Az első konferencia a rendvédelemről szólt, a vasárnapi második pedig az ifjúsági és népesedési politikát boncolgatta, „Gyermek nélkül nincs haza!” címmel. Mind a hallgatóság mind a sajtó résztvevőinek száma megnőtt az előzőhöz képest- igaz 300-nál többen így se jöttek össze.

Sajtótájékoztató

A sajtótájékoztatót és az egész rendezvényt ismét Z. Kárpát Dániel vezette le. Először Bősze Lajos szólalt fel, és elmondta, hogy a Jobbikon keresztül a fiatalság szeretne beleszólni az ország irányításába, így aki őket támadja, az a fiatalságot és így az ország jövőjét támadja. Véleménye szerint nagy baj van az oktatással és annak színvonalával, és baj két legfőbb forrása a liberalizmus, és a bolognai rendszer. Szintén nagy problémának nevezte a népesség öregedését és fogyatkozását, amely lassan negyven éve tart. E téren – elmondása szerint – azonnali cselekvés szükséges, mert azok is csak 15-20 év múlva kezdenék kifejteni a hatásukat.

Dúró Dóra, a Jobbik oktatási és kulturális kabinetjének az elnöke szerint az alapvető oktatási alapelvnek a keresztény értékrendnek kell lennie. Fontos célnak nevezte a tanuló és a tanár viszonyának helyreállítását is.

Vona Gábor a Jobbik elnöke szerint ezekkel a konferenciákkal a Jobbik bizonyítja azt, hogy nem csak az utcán, hanem a szakmai kérdésekben is képes megállni a helyét. Azt is hozzátette, hogy igazából csak a Jobbik képes képviselni fiatalokat, hisz tagságának nagy része és ő maga is 35 év alatti – míg Lendvai Ildikóról és pártjától ez nem mondható el.

Továbbá hangsúlyozta a hazafiasság fontosságát egy fiatal életében. Véleménye szerint nem minisztérium kell az ifjúságnak, hanem ifjúság-barát kormány. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a Jobbik családbarát adópolitikával ösztönözné a gyermekvállalást, és a gyermeknevelést beleszámítaná a nyugdíjba.

Hullik a Magyar

Z. Kárpát Dániel után Bősze szólalt fel: „az oktatás az egész kárpátmedence sorsa”. A Horty korszakos oktatási példáról beszélt, amely szerint akkoriban élvonalban volt az oktatásunk, és tanárok megbecsülése – társadalmilag, anyagilag egyaránt – is nagyobb volt. Véleménye szerint 1980 óta fogy a magyar, és az óta ez ellen nem tettek semmit.

Stummer János, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének tagja megemlékezik az elmúlt 20 év oktatáspolitikájáról, amely „erkölcsi és minőségi romlás” korszaka volt e téren. Beszél egy nemzetpolitikai minisztérium megalapításáról, ami elintézné többek közt, hogy a határon túli magyarok oktatását is támogassák. További vidéki központot állítanának fel, amik többek közt az oktatási problémákra is helyi szintű megoldásokat találnának. Fontosnak nevezte a határon túli magyarok felsőoktatásba való bevonását és a történelem, valamint az irodalom oktatásának hazafiasabbá tételét.

Kecskés Péter népesedési szakértő szerint a magyar népesség egyre öregszik és fogy. Egy nép fenntartásához egy nőnek átlagosan élete során 2,1 gyereket kellene szülni.
A magyar átlag 1,23 (ebből kiugró a cigány kisebbség, mert náluk 2,9), ráadásul folyamatosan csökken az arány. Ha minden így halad tovább, akkor az előrejelzések szerint 2050-ben 8 millióan leszünk, és népességünk nagy része idős lesz (40 év alatt 1 millióval csökkent a 14 éve aluliak száma). A házasságkötések száma is folyamatosan csökken, pedig 36 százalékkal több az esély arra, hogy egy házasságból gyerek szülessen, mint élettársi kapcsolatból. Javaslata szerint valahogy vonzóbbá kell tenni a gyermekvállalást, mert ez így tarthatatlan.
@@
Iskolapadban

Utána Dúró Dóra következett, aki nagyvonalakban vázolta a Jobbik oktatáspolitikáját, amelynek központja az ember és társadalom-központú gondolkodás a pénz és profit helyett. Az egész oktatáspolitika a keresztény emberképre épülne, amelyben ugyanolyan fontos az ész a kéz és a szív.

Dúró szerint az elmúlt húsz év túl sok figyelmet fordított az észre, amelynek ezentúl igazat kell mondania (megkérdőjelezhetetlenné kell tenni az oktatás igazságtartalmát). Ezért a kéz és a szív leromlott: a szakmunkásképzés presztízse romokban, alig vannak szakemberek, és a diákokat sem lehet már nevelni az iskolákban. A keresztény elgondolás szerint minden embereknek van egy küldetése, és az oktatás célja ezt felfedni. Mivel nem mindenki célja azonos, ezért az integráció sem egy megfelelő eljárás.

Megoldásként az erkölcstan/hittan bevezetését említette, valamint egy pedagógus-életpálya modell felállítását, amely alapján a tanárok sokkal megbecsültebbek lennének mind anyagilag mind társadalmilag – és a tanárképzés színvonalát is megemelnék.

Az elnök megszólal

Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a fiataloknak nincs jövőképe, tragikus a közérzetük, ezért mennek el más országokba. „Az elmúlt 20 év politikája zuschlagizmus volt. Magyarországot újra regionális középhatalommá kell tenni.” Véleménye szerint nemzetpolitikai fordulat kell, amihez az oktatás- a kultúra- és a médiapolitika megváltoztatása szükséges.

A médiapolitika átalakítását úgy kezdené a Jobbik, hogy beszüntetné a TV2-őt és az RTL Klubbot, és a sugárzás-jogokat átadná egy „értékeket közvetítő” adónak (a két adót engedné futni más csatornákon, csak állami támogatás nélkül).

Az oktatásnál megemlíti a felsős általános iskolások egyszeri, kötelező kirándulását a régi Nagy-Magyarország területére, valamint a június 4. iskolai emléknappá nyilvánítását. A Jobbik célja, hogy az egyetemeken lehessen politizálni – fűzte hozzá Vona.

Kultúrpolitika-ügyben csúcsmodern technikával készíttetne „hollywoodi” történelmi filmeket, valamint támogatná a nemzeti zenekarok pályáját- mondván így el lehet jutni a fiatalok igényeihez. Véleménye szerint, ha a fiatalság megtalálná a nemzetben a tartást és a pozitív példát, akkor csökkenne az öngyilkosok az alkoholisták és a depressziósok aránya.

Isten szava és a káosz

Pajor András atya evangélikus lelkész, és nemzeti író szerint közvetlen cselekvésre van szükség. Szidja a sámánokat és egyéb szektákat, hangsúlyozza a történelem ismeretének fontosságát, majd a jogi helyzetbe belemenve kijelenteni: „egy jogállam romjain élünk.”

Az utána lévő kerekasztal-beszélgetésen elszabadul a káosz, ugyanis négy különböző résztvevőtől, négy különböző előadást hallunk – a moderátor minden próbálkozása ellenére. Fankadeli egy összeesküvés-elméletet vázol amelynek lényege, hogy minden magyart meddővé akarnak tenni.Téglásy Imre életvédő a magzatok védelmét hangsúlyozza, és kijelenti hogy „a méhében él a nemzet.” Markó István sportedző a sport fiatalokra gyakorolt hatását (fegyelem, önbizalom), és annak szükségességét hangsúlyozza. Göbl Gábor,a Moby Dick gitárosa pedig a nemzeti rockot elemzi. A kérdések hasonló káoszban telnek, majd némi időtúllépéssel zárul az esemény.