Amit az MSZP és a Fidesz is támogat

Hogyan indult a NIS megalkotása?

Amikor a meghívott ifjúsági szakemberekkel a stratégiaalkotási folyamatról beszéltünk, akkor egy tudatosan felépített, tervezett és szervezett folyamatra gondoltunk, amelynek több lépcsője van: az első a helyzetelemzés, amikor a döntéshozóknak meg kell ismerniük a fiatalok helyzetét, szükségleteit, igényeit. Ezt a négyévente elvégzett országos nagymintás ifjúságkutatások garantálják (Ifjúság 2000., 2004., 2008.). Mára elmondható, hogy az ifjúságkutatás meghonosodott Magyarországon.

Ezt követheti a második lépés, amikor meghatározzuk a hosszú távú fejlesztési irányokat. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia célja az, hogy a kutatási eredményekre építetten hosszú távú fejlesztési irányokat és célokat határozzon meg.

Hogyan fér egy ilyen hosszú távú stratégia egyetlen minisztérium kereteibe?

Az ifjúsági stratégia-alkotás természetesen nem csupán a Szociális és Munkaügyi Minisztérium feladata. Mi csak megpróbáljuk összefoglalni azt, ami a kutatásokból összefoglalható, azaz milyen legyen a fiatalok oktatása, hogyan foglalkozzon e korosztállyal a szociálpolitika, mit tehetünk a művelődéséért, sportolásáért, egészséges életviteléért, anyagi helyzetéért. Tehát sok-sok kérdéssel kell foglalkoznunk, ha stratégiát akarunk alkotni.

Mi az alaptézise a stratégiának?

Ha a fiataloknak vannak közösségi terei, ha vannak számukra rendezvények, ha van, aki foglakozik velük, ha vannak közösségeik, ha működik a diákönkormányzat, akkor a fiatal formálódó személyiség nem megy el más, társadalmi szempontból problémás irányba.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a NIS a 8-30 év közöttiekkel foglalkozik – jelenleg a magyar lakosság több mint 27 százaléka sorolható az ifjúsági korosztályokhoz, ami nagyjából megfelel az európai átlagnak-, s azt is le kell szögezni, hogy a NIS az ifjúságot nem problémaként, hanem erőforrásként kezeli.

Hogyan lesznek a gondolatokból konkrétumok?

A harmadik lépcső akkor léphető meg, amikor már készen vannak a tervek: ez a megvalósítás időszaka. Mi úgy terveztük, hogy a stratégia kétéves cselekvési tervek mentén valósul meg, amelyben a mindenkori prioritásokat az aktuális kormányok határozzák meg. Ez azért is fontos, mert a terveknek már konkrét intézkedéseket, feladatokat kell tartalmazniuk.

Az első cselekvési terv 2010-11-re vonatkozik, és 2009. december 31-ig kell elfogadnia a kormánynak. A cselekvési terv megalkotása tehát most ad kiemelten fontos feladatot a közigazgatásnak. Persze mindez nem valósulhat meg anélkül, hogy a fiatalok ne vegyenek részt a megvalósítási folyamatban s ez a negyedik lépcső.

Hogyan képzelik ezt?

A kormányzatnak szervezeti hátteret kell biztosítania ehhez. Mi ezt a Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozásában kívánjuk megtestesíteni. Ez a szervezet még nem jött létre, de ennek ellenére a különféle országos szervezetek, illetve a pártok ifjúsági szervezetei meg tudtak állapodni abban, hogy a 2011-es EU elnökségre készülve két fiatalt bíznak meg, hogy ún. „ifjúsági reprezentánsként” képviselni tudják a fiatalokat a felkészülési folyamatban.

Mi a NIS legfőbb iránya, célja?

Komplex megoldást vázol fel például arra, hogy az állam hogyan segíti elő az esélyegyenlőség megteremtését az ifjúsági korosztályok körében. De arra is, hogy hogyan vesz részt a gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek megerősítésében. De választ kíván adni arra is, hogyan ösztönzi az ifjúsági korosztályok társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának, integrációjának és közösségeinek fejlesztését.

De ugyanilyen fontos cél a fiatalok esélyegyenlőségének elősegítése, az ifjúsági csoportok és ifjak kirekesztettségének és kisodródásának megakadályozása, a magyarság és az európaiság megélése, a magyarországi és a határon túl élő magyar fiatalok közötti kapcsolat fejlesztése, kulturális hagyományaink átörökítése a jövő nemzedékekre, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács által deklarált társadalom- és ifjúságpolitikai érték- és célrendszer megjelenítése az ifjúságpolitikai cselekvésekben. És nem utolsó sorban az is, hogy mindenkor élhető környezetet biztosítson a társadalom a számukra.
@@
Ezt milyen gyorsan kívánják elérni, és kik vesznek részt benne?

A stratégia megvalósításának ütemezése követni fogja az ország gazdasági fejlődését, alkalmazkodik a kormányzati társadalom- és gazdaságpolitikához. Mint említettem, ez kétéves tervekben öltene testet.

A stratégia végrehajtásában a kormányzati, az önkormányzati és a piaci szereplők mellett jelentős szerepet vállalhat a civil nonprofit szektor is.

Hogyan lehet kihagyni ebből a pártpolitikát?

A NIS hangsúlyozottan ideológiamentességre törekszik. A dokumentum célokat fogalmaz meg, de a célokhoz vezető út kijelölését meghagyja a mindenkori kormány mozgásterében. A stratégia fő célja az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és az ifjúság társadalmi integrációjának elősegítése.

Ritka eset, hogy a két nagy párt mögé áll egy ilyen, hosszú távú javaslatnak. Hogyan lehetséges ez?

Szerintem meg az lett volna furcsa, ha nem álltak volna e mögé és nem támogatják. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egy hosszú folyamat eredményeként született meg.

Mindkét párt szakértői részt vettek ebben? Mennyire volt széleskörű az egyeztetés, mennyi ideig tartott?

Az analizáló-szintetizáló-tervező munka elvégzésére egy tizenhét tagú munkacsoportot kértünk fel, akik részt vettek a korábbi kormányzati ciklusokban készített hazai ifjúsági dokumentumok elkészítésében, vagy szakterületük jelentős képviselői, illetve jól ismerik az EU-s rendszereket és forrásokat. A munkacsoport 2007. november 20-án nyújtotta be az első olvasatot, így volt idő arra, hogy mindenki hozzátegye, vagy éppen elvegye azt, amit szükségesnek tart vagy feleslegesnek vél.

A stratégia társadalmi vitájának nyitányaként a dokumentum felkerült a minisztérium honlapjára. A vitát a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Regionális Ifjúsági Irodái szervezték meg a régió civil szervezeteinek 2008 áprilisában. Ezzel egy időben a Mobilitás honlapján is közzétett NIS-hez mintegy 600 észrevétel, hozzászólás érkezett. Ezek alapján új változat készült. Az új dokumentumról számos személyes szakértői egyeztetést folytattunk a parlamenti politikai pártok ifjúsági szervezeteivel, a történelmi egyházak szakértőivel, az önkormányzati szövetségek, jelentősebb civil, gyermek és ifjúsági ernyőszervezetek képviselőivel.

Az így keletkezett stratégia a két nagy párt számára is vállalható, hiszen minden parlamenti párt ifjúsági szervezete részt vett az egyeztetésekben és az általuk megfogalmazott szakmai észrevételeket is beépítettük a stratégiába. A társadalmi vita tavaly október 27-én zárult, a parlamentnek benyújtott anyagot kormányszóvivői tájékoztató keretében mutattuk be idén június 5-én.

Miben volt a legnagyobb vita a szakemberek között, mikor megalkották a stratégiát?

A legjelentősebb az életkori kérdés meghatározása, a vidék-Budapest fiataljainak közelítése, hogy 15 évre mennyire lehet előre tervezni, illetve mennyire vonódjanak be az iskolai színtérhez köthető dolgok. De izgalmas vitákat hozott, hogy mi legyen hangsúlyosabb, az egyén vagy a szervezetek viszonya valamint az is, hogy világnézeti kérdések szerepeljenek-e a stratégiában.

Várhatjuk, hogy ez a kormány tesz majd konkrét törvényjavaslatokat is az ügyben?

A kormány várhatóan arra fog javaslatot tenni az első kétéves cselekvési tervben, hogy az ágazati jogszabályokat ifjúsági szempontból áttekintse, elemezze, és – szükség esetén – javaslatot tegyen azok módosításának tárgyköreire, vagy olyan új jogszabály alkotására, amely kiemelten kezeli a korosztályi szempontokat. Ennek eredményeképpen pontosan tudni lehet azt, hogy mit szeretne szabályozni és miért.

Ez egy 15 éves program. Mi a garancia arra, hogy ez végig is fut?

A NIS végrehajtására az ad garanciát, hogy az Országgyűlés nyilvánossága elé került, nagy többséggel (85 százalékban) fogadták el, széleskörű társadalmi egyeztetésen alapul, vállalható értékeket, fejlesztési célokat és feladatokat tartalmaz, és megvalósítása a mindenkori kormány kompetenciája. Nem utolsósorban az is biztosíték, hogy az Országgyűlést négyévente tájékoztatni kell a NIS cselekvési tervének megvalósulásáról.