Gazdaság / HR
Hogyan takarítsunk meg pénzt?
Október utolsó napja a takarékosság világnapja. Ma a takarékosság fogalma a társadalom-környezet-gazdaság hármas mindegyik elemében kiemelten fontos szerepet játszik, sőt a jövőben oly nagy hangsúlyt kapó fenntarthatóság alappillére.
Hivatalosan a Takarékossági Világnap egy 1924-es milánói nemzetközi pénzügyi konferenciának állít emléket, ahol három földrész küldöttei arról is folytattak megbeszéléseket, milyenek a tapasztalataik a pénzintézetek működéséről, illetve melyek a jövőbeni célok és tervek.
Pénzügyi megtakarítás
Ma a takarékosság szó mindenkinek mást jelent. Elsősorban saját anyagi biztonság, ami az ember eszébe jut. Kétségtelen, hogy az egyénnek szüksége van megtakarításokra. Ugyan, aki nem vállalkozik, gazdasági értelemben szó szerint nem fektet be, mégis élete folyamán több olyan anyagi javat szerez, mely megvásárlásához megtakarított pénzre van szüksége. A köznyelvben ezt is befektetésnek hívják.
A megtakarítás definíciója szerint az adott gazdasági szereplő adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmének az a része, melyet nem költ el fogyasztásra. A megtakarítás három alapvető formát ölthet: anyagi beruházás; értékpapír vásárlása, lekötött bankbetét; pénzkészlettartás. Az utóbbi két forma hivatalosan a pénzmegtakarítás.
Elmondható, hogy ebből a szempontból egyes országok, országcsoportok eltérőképp viszonyulnak megtakarított pénzük elhelyezéséhez. Az angolszász országokban (USA, Anglia) sokkal nagyobb a kockázatvállalás, így a lakossági megtakarítás nagy hányada részvénypapírok formájában realizálódik.
Ezzel szemben a kontinentális országokban (Magyarországon különösen) a kisebb kockázatú befektetések (állampapírok, bakbetétek) érvényesülnek. Akik pénzügyi, gazdasági területen nem jártasak, gyakran a gazdasági viszonyoktól teszik függővé megtakarításaik elhelyezését. A mostani válsághelyzet pedig jócskán rontott a nemzetközi és hazai tendenciákon is.
Hanyatló USA
Ben Bernanke, a FED elnöke egy konferencia kapcsán elmondta: az Egyesült Államok sem takarékoskodott eléggé. Hozzáfűzte, ez az egyik oka annak, amit ma már sokan pedzegetnek világszerte az amerikai gazdaság lefelé ívelő helyzetéről. Ellenben a kínaiakkal, akik most azért állhatnak ott, ahol, mert a takarékosságot egyik legfontosabb feladatuknak tartják. Ebből is látszik, hogy a megtakarítás egyéni, nemzeti és világszinten is nagyon fontos szerephez fog jutni az elkövetkezendő évtizedben.
Hazánkban a háztartások 35 százaléka egyáltalán nem tesz félre pénzt. A lakosság 34 százaléka semeddig sem tudna megélni megtakarításaiból, 16 százalékuk pedig egy hónapig. További 10 százalék élne meg fél évig, 3 százalék néhány évig, és csupán egy százalék az, aki élete végéig elegendő félretett pénzzel rendelkezik.
A magyarok pénzügyi elégedetlenségét mutatja, hogy tízből hat magyar elégedetlen helyzetével. Rövid távon, egy-két éven belül szinte még mindenki gazdasági recesszióra számít, a legkorábbi előrelépést öt-tíz éven belül várják. A politikai orientáció is nagy szerepet játszik a megtakarítások terén. A lehangoló politikai légkör a gazdaságba vetett hitet is megtépázza.
Számot kell ejteni arról is, hogy a társadalom nagy többsége a gazdasági híreket hasonló arányban figyeli, mint az egyéb újdonságokat, pénzügyek iránt viszont igen csekély számuk érdeklődik. Érdekes statisztikai adat, hogy a gazdasági, pénzügyi híreket csupán a magyarok 6 százaléka érti meg tökéletesen. A felnőttek 48 százaléka érzi magát alulinformáltnak a befektetési döntésekben, 41 százalékuk szerint kielégítő a helyzet, és csupán 9 százalék van pontosan tisztában az ismeretekkel.
Gazdasági-társadalmi megtakarítás
Ebből látszik, hogy a befektetési kedvünk, pénzforgató hozzáértésünk még „átlag” alatti. Ennek ellenére pénzügyi megtakarításokra a jövőben lehetőség lesz. Úgy, hogy közben a környezetet is megóvjuk, a még használhatóból takarítunk meg. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) ez törvénycikkely keretében tesz lépéseket a takarékosság kérdésében.
„Megpróbáljuk a fosszilis energiát tervszerűen csökkenteni a következő időszakban. Ennek sok szempontból jelentősége van. Egyrészt mérsékelné a függést, másrészt segítene, hogy az ország hatékonyabban haladjon az alacsony szintfelhasználású társadalom (low carbon society) irányába, ami felé az Európai Unió is erőteljesen halad.
Ez a kis fogyasztás miatt a mindennapokban is segítene az állampolgároknak, országos szinten pedig hozzájárulna ahhoz, hogy az összes energiafelhasználás is csökkenjen” – mondta el a HírExtrának Dr. Schmuck Erzsébet, az NFFT főtitkára.
Az EU már kiemelten foglalkozik a kérdéssel. A környezettudatos (és takarékos) energiafelhasználás egyik alappillére, hogy szektorokat kell létrehozni és ezekben meghatározni a valós, tényleges energiatakarékossági és energiahatékonysági potenciált, illetve a primer és szekunder energiafelhasználást (nem csak a lakosság körében).
A francia vízügy hasonló alapon működik, összefogja az érintetteket (lakosság, vízügy, parlament), így maguk határozzák meg a kvóták mértékét és a támogatható energiatakarékossági beavatkozások körét. A rendszer újdonsága, hogy a társadalmi, gazdasági teherviselő képességekre vonatkozó javaslatokat a rendszer részeként kezeli. Ilyen eszközök a visszatérülő alap, a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca.
„Az előkészületek során mi is gondolkozunk azon, hogy javaslatot tegyünk egy megtérülő alap létrehozására. Ennek van egy olyan vetülete, hogy olyan technológiára, beruházásra lehet kölcsönvenni, ami az energiatakarékosságot, hatékonyságot szolgálja. Ez úgy működik, hogy a megtakarításokból fizetik vissza a kölcsönt. Gyakorlatilag ez szociális szempontokat is szempontokat is mérlegel. Ugye a társadalomban nem mindenkinek van módja arra – még ha szándéka lenne is. Ezek segítenék a kisebb családi jövedelemmel rendelkezőket is, hogy elinduljanak az úton” – részletezte Dr. Schmuck Erzsébet.
@@
Környezet-gazdaság
Magyarország
Ma már az államapparátusok is fontos feladatuknak érzik, hogy letegyék voksukat a fenntartható fejlődés, így a megtakarítások mellett. 2009 októberében kelt el a Környezeti Megtakarítási Díj hazánkban, melyeket Kling István, környezetvédelmi és vízügyi államtitkár adott át.
A három éven belül megtérülő intézkedések nyertese a szivattyúkat és szivattyúrendszereket gyártó Grundfos Magyarország Gyártó Kft. lett. A cég tatabányai gyárában évente 660 millió tonnával kevesebb veszélyes hulladékot termelnek. Ez évi 20 millió forint megtakarítás a cégnek.
A három éven túl megtérülő intézkedések kategóriában a Pannon GSM Távközlési Zrt. lett az első, a Törökbálinton újonnan felépített beruházásával. Az épületben Magyarország jelenleg legnagyobb teljesítményű hőszivattyúja található, amely éves szinten 36 millió forintos megtakarítást és 368 tonna szén-dioxid csökkentést eredményez.
A kisvállalati kategóriában a Chianti 3D Kft. és a Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. közös kazán-felújítási beruházása részesült díjazásban. Az Innovációs különdíjat a Kecskeméti Református Gimnázium és Általános Iskola és a Solar Shine Factory Kft. közös pályázata kapta, a fejlesztésben egy világító csőrendszer a kültéren felfogott napfényt az épület ablak nélküli termeibe szállítja.
A Követ Egyesület 8 éve működő "Ablakon Bedobott Pénz" elnevezésű programjában résztvevő vállalatok összesen 751 gigawattóra (GWh) energiát spóroltak meg, és mintegy 18 ezer tonna kén-dioxidot és 50 ezer tonna por levegőbe juttatását kerülték el, továbbá több mint 600 ezer tonnával kevesebb hulladékot termeltek.
Világszint
A fenntartható fejlődés és erőforrások kutatócsoport, mely nemzetközileg elismert méréseket végez, olyan jövőképet fest, melyben nem lehetőség a takarékosság, hanem az egyetlen út, egy olyan rendszerben, ahol nincs más megoldás.
A felvilágosult társadalom energiára épül. Ennek 87 százaléka ősmaradványi forrásokból (olaj, gáz, szén) származik. Számítások igazolják, hogy a fogyasztás egy haranggörbe alakot mutat. Ennek a csúcspontját (azaz a kitermelés maximumát) már elértük, azonban a kereslet nem változik, így egy nagy szakadék keletkezik a kitermelés és a kereslet között. A készletek fogyásával a kitermelés egyre nehezebb, költségesebb lesz, így az emberek kénytelenek lesznek minimalizálni a használatot, azaz kénytelenek lesznek takarékoskodni.
Húsz évvel ezelőtt át kellett volna állnunk alternatív megoldások keresésére. Így az energiakérdés megoldható lett volna. Hiába a most már egyre több helyen épülő szélerőmű, napkollektor, vízerőmű és atomenergia. Egy ember átlagosan 12 hordó olajt használ el évente. Magyarul sokkal több energiát használ, mint amit a két kezével meg tud termelni.
„Ha én dolgozom egy nap, akkor valamennyi munkát előállítok. De én annyi energiát használok a közlekedéssel, az élem termeléssel, a villannyal, mintha itt Magyarországon száz, Amerikában pedig kétszáz ember állna mögöttem” – nyilatkozta korábban Dr. Hetesi Zsolt, a fenntartható fejlődés és erőforrások kutatócsoport tagja, fizikus, az ELTE óraadója.
A termelés és kereslet közti hiány a világgazdaságot recesszióra készteti. A kutatócsoport tagjai szerint a nagy válságban is nagy szerepet játszott az olajtermelés csökkenése. Az élelmiszerválság kapcsán érdemes megjegyezni, hogy egy egység élelmiszer megtermeléséhez tíz egységnyi energiára van szükség. Ez a mai körülmények között nem fenntartható.
@@
A megújuló energiaforrások terén sem lehet elég gyorsan haladni.
– Távollétünkben kapcsoljuk le a termosztátot! Ha 3 Celsius fokkal csökken lakásunk hőmérséklete azokban az órákban, amikor nem vagyunk otthon, akár 15 százalékos energiacsökkentést is el lehet elérni.
– Takarékoskodjunk a meleg vízzel. A fürdés helyett inkább zuhanyozzunk, ehhez negyed annyi víz és négyszer kevesebb energia szükséges.
– Mindig csak annyi vizet forraljunk fel, amennyire éppen szükség van! Ha minden európai csak annyi vizet forralna fel naponta, amennyire éppen szüksége van, a megtakarított energiából megoldható lenne a kontinens egyharmadának közvilágítása.
– Ha folyóvíznél mosunk fogat, napi 8 liter vizet is kiengedhetünk. (Ha a víz csak használatkor folyik, akkor 2 liter is elég a fogmosáshoz. Sőt, fogmosó pohárral még ennyi sem kell).
– A mosóvíz hőfokának mérséklése jelentős megtakarítással jár. Ha negyvenről harminc fokra állítja a hőfokot, máris 4 százalékos energia-megtakarítást ér el.
– A huzatos ablakok, ajtók akár 10 százalékkal is megnövelhetik a lakás hőveszteségét. Cseréljük le a szimpla üvegű, rosszul záró ablakainkat dupla üvegű ablakokra! Ezzel a beruházással akár egynegyedére is csökkenthetjük a rossz ablakokkal elszökő energia mennyiségét.
– Hőszigeteljük épületünket, lakásunkat! A hőszigeteléssel a fűtési és hűtési energia akár 30 százalékát is megspórolhatjuk. Az energiatakarékossággal járó felújítások esetében lehetőség van állami támogatásokra pályázni, így csökkenthetőek az ilyen típusú beruházások lakosságra eső terhei.
– Hőszigeteljük belül is megfelelően otthonunkat! Például szigeteljük a központi fűtés csöveit és helyezzünk el alumínium fóliát a radiátorok mögé. Akár 50 százalékkal is hatékonyabbá tehetjük a lakásunk fűtését.
– Amikor szellőztetünk, hagyjuk az ablakot tárva néhány percig (kereszthuzatot is csinálhatunk), majd utána csukjuk be újra. Ez jobb módszer, mint hosszú időn keresztül tartó szellőztetéssel hagyni a meleget elszökni a lakásból.
„Jelen pillanatban napenergia hasznosítására összesen a Földön – ha összerakom a kvarcórákban lévő napelemektől egészen a nagy naperőművekig a felületet – 30 négyzetkilométer található. Ahhoz, hogy az összes energiaigényt ellássuk, 230 ezer négyzetkilométer kéne. Ez 7500-szorosa annak, mint ami ma rendelkezésre áll. Az valószínűtlen, hogy négy-öt év alatt bármilyen megújuló energiaforrást ilyen mértékben tudjunk használni” – hangzott el többször Hetesi szájából.
A takarékosság, mint fogalom is igen fontos az emberiség számára. Éppen az energiaigényt, a keresletet kéne mérsékelni, mert a világ képtelen lesz ilyen gyorsan változtatni.
„Németország jár az élen az Európai Közösségben abban, hogy szélenergiát hasznosít. A szélenergia náluk az egyik legjelentősebb zöld energia. De ez így sem nő olyan gyorsan, mint a A szélenergia növekménye egy év alatt még annyit sem fedez, mint amennyit a lakosság többet fogyaszt az előző évhez képest. Ez a verseny vesztésre áll. Tehát takarékoskodni is el kéne kezdeni.
A természettudományokban modellezett összetett rendszerek azt mutatják, hogy kevesebb energia esetén egyszerűsödnek. Ez azt jelenti, hogy új technológiák bevezetésével nem lehet megoldani a problémákat. Előtérbe fognak kerülni a kisebb, helyi közösségi rendszerek.
Takarékosság a háztartásban
Mint láttuk, így is elkerülhetetlen bizonyos változás. A legfontosabb, hogy mi, egyének is tegyünk azért, hogy fennmaradjon ez a világ még rengeteg generáció számára. Ennek legegyszerűbb módja nem nemzetek fölötti szervezetekben, nem új technológiai vívmányokban, hanem közvetlen környezetünkben, lakóhelyünkben rejlik.
Általános energitakarékossági tippeket rengeteg szaklapban, röplapban és a világhálón is találhatunk. A közelgő télen kiemelt jelentőséget kap a takarékosság a háztartások terén. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezet-, és pénztárcakímélő életmódra hívja fel a lakosság figyelmét. A tárca nem bort iszik és vizet prédikál: az irodák hőmérsékletét 2 fokkal csökkentette, és nem fűti feleslegesen a folyosókat és a mosdókat sem, ahol a meleg víz használatot is korlátozta.
Magyarországon a lakossági energiafogyasztás 80 százaléka fűtésből és háztartási meleg víz előállításból származik, ennek legnagyobb része földgázt igényel. Érdemes odafigyelni az áramfogyasztásra is, a hazai villamos energia előállítás mintegy 35 százaléka ugyanis földgázból származik. A lakossági figyelemfelhívás mellett a minisztérium maga is élen jár az energiatakarékosságban: mától az öt kazánból csak négyet üzemeltet.
Sokan nem figyelnek oda ezekre az apró trükkökre, pedig globálisan hatalmas enyhítést jelentenének az energiaszektornak és a környezeti terhelésnek.
Csak takarékosan
A takarékosság világnapja elsősorban pénzügyi kezdeményezés volt. Ma ebben a szektorban is hatalmas problémák vannak. Ehhez társul még gazdaság többi szegmense és a környezet. A megoldás pedig a társadalom kezében van. Ha kis lépésekkel is – a takarékosság az egyik legfontosabb – de el kell indulnunk egy új úton. Egy olyan úton, mely minden szempontból működőképes, azaz fenntartható.