Buzek: a Lisszaboni Szerződés már az év vége előtt hatályba léphet

A szerződést Csehország kivételével az EU minden tagországa törvénybe iktatta már. Václav Klaus cseh elnök október elején közölte: nem írja alá a szerződés ratifikációs okmányát addig, amíg országa mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. Követelését az uniós kormányfők október 29-30-i brüsszeli csúcstalálkozóján vitatják meg.

Klaus szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Klaus azonban egy másik döntésre is vár az aláírás előtt. Tizenhét cseh szenátor annak megvizsgálását kérte az alkotmánybíróságtól, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal, s nem alkalmas-e az ország szuverenitásának megnyirbálására. Az alkotmánybíróság nyilvános ülését október 27-re hívták össze.

Buzek optimistán nyilatkozott a derogációra vonatkozó cseh kérés megoldását illetően, hozzátette azonban, hogy ha az EU kivételt tesz Csehországgal, akkor az szerinte más országokban okozhat problémát.

Ha a cseh példa láttán újabb országok szeretnének lábjegyzeteket fűzni a szerződéshez, akkor az tovább késleltetheti a szerződés életbe lépését. Robert Fico szlovák kormányfő a múlt héten bejelentette például, hogy ha Prága kivételezett lesz, akkor Pozsony is követelni fogja ezt magának, mert – mint a szlovák külügyminisztériumi szóvivő érvelt – a volt Csehszlovákia jogrendjét érintő kivételnek automatikusan Szlovákiára is vonatkoznia kell.

Az EP elnöke szerint a szlovák álláspont "egy újabb akadály". Elmondta, hogy november 17-18-i pozsonyi látogatásán tárgyalni fog erről Ficóval.