Bokros Lajos az MSZP-SZDSZ-MDF miniszterelnökjelöltje?

Beszélgetésünk első részét ott hagytuk abba, hogy Bokros lajos segítségével az MDF egy sikeres EP-kampányt végzett. Most úgy tűnik Bokros Lajos az országgyűlési választások kampányában is előkerülhet. Dávid Ibolya támogatná a miniszterelnök-jelöltségét. Ön szerint meg lehet újra húzni ezt?

Igen, ezt el tudom képzelni. A kérdés, hogy az MDF szervezetileg lesz-e olyan állapotban, hogy fel tudjon állni a választásokra? Nyilván ezért is van az SZDSZ-es közeledés… A liberális térben pedig Bokros Lajossal tud szavazatokat szerezni, hiszen személye a balliberális oldalon szinte mítoszként él.

Mit gondol a mostani MDF-ről?

Fontos feladatom, hogy megértessem az emberekkel: ez egy zsákutca, ez egy hiteltelen párt. Méghozzá a párt vezetése miatt hiteltelen. Bokros Lajos nem megoldás a magyar gazdasági gondokra. Csak gondoljunk bele, hogy ilyen tragikus kormányzati teljesítmény mellett egy normális ellenzéki pártnak – világos programmal – már 10-15 százalékon kellene állnia. Ezzel szemben az MDF vezetése pótcselekvések sorozatát hajtja végre, mert mindig pótolni kellett valamit, hogy meglegyen az 5 százalék. Először kellett a Tisztelet Társasága, aztán Bokros Lajos, aztán a Hit Gyülekezete, és nem tudom, hogy hol a sor vége.

Attól is tartok, hogy Bokros Lajost esetleg közös miniszterelnök-jelöltként fogja indítani az MSZP-SZDSZ-MDF. Mert, ha Bajnai Gordon nem vállalja, akkor vajon ki fogja vállalni?

Németh Miklós például…

Na, körülbelül itt tartunk. Szerintem nyerni nem tudnak a szocialisták, bár a választás még nem lefutott ügy. De az cél, hogy minimalizálják a választási vereséget. Ebben Bokros Lajos személye megfelelő lehet, hiszen mindenkit egy platformra hozhat. Ez egy komoly veszély lehet.

Veszély?

Igen. Mint jobboldali politikus mindenképpen veszélynek tartom.

Ön jelenleg független képviselő. Függetlenként nehéz bejutni a Parlamentbe. Milyen színben fog politizálni a jövőben?

Most azon dolgozunk, hogy egybetartsuk azokat a volt MDF-es politikusokat, akiket kizártak, kiléptek vagy még párttagok, de passzív ellenállásban vannak. Jelenleg ehhez szeretnénk találni egy platformot. Hogy pontosan ki, hol fogja folytatni a politikai pályafutását, nem tudom.

De hát már nyakunkon a kampány.

Hamarosan el fognak dőlni ezek a kérdések.

Mivel foglalkozik szakpolitikai szinten?

A kutatás-fejlesztés hazai helyzetével és az oktatással. Biztos vagyok benne, hogy gazdaságfejlesztés tekintetében Magyarország számára a K+F átgondolt támogatása racionális lehetőség a kitörésre.

Ezt a Bajnai-kormány is így látja, hiszen talán az Akadémia költségvetése az egyetlen, ahonnan nem vett el a jövő évi költségvetés.

Ez önmagában nagyon dicséretes, de ennél tovább kellene lépni. Az én kutatás-fejlesztési elképzeléseim egy új szemléletet jelentenek. Olyan kutatás-fejlesztéseket szeretném, ha támogatnánk, melyek – az alapkutatások természetes támogatása mellett – konkrét gazdasági hasznot hoznak. Ez hosszútávon nem csak tudományos dicsőséget jelent, de munkahelyet teremt és anyagi hasznot hajt. Azokat a területeket kell kiemelten támogatni, amikben az ország jó tud lenni: például mezőgazdasági kutatások, géntechnológia, információtechnológia, lézertechnológia, jövőkutatás stb. Meg kell oldani hogy, a kutatási eredményekből végül kész, eladható terméket, vagy olyan licenszet hozzunk létre, amely aztán profitot termel. Sajnos a neutronkutató kapcsán egy ilyen óriási lehetőséget szalasztott el a kormány.
@@
Szeged viszont megépítheti az ELI nevű szuperlézert.

Igen. És meggyőződésem, hogy a lézer kapcsán egy törvényre lenne szükség. Definiálnunk kell a célt, hogy mire akarjuk a forrásokat elkölteni (hiszen 200 millió eurós a projekt), és azt, hogy az ELI-nek milyen részét szeretnék Magyarországon felépíteni, amivel az alapkutatások számára hasznos eszköz mellett kapcsolódó kutatási feladatokkal is tudnák foglakozni, és profitot tudunk létrehozni az egészségügytől kezdve a hadászatig.

De mindezt nem lehet egyedül, független politikusként megtenni. Esetleg belép a Fideszbe?

Minden erőmmel a kormányváltást szeretném elősegíteni. Hogy ez konkrétan hogyan fog megtestesülni, azt még nem tudom. Fiatal, oktatással és kutatással foglalkozó politikusként úgy érzem, hogy van még feladatom. Nem ragaszkodom mindenáron ahhoz, hogy a parlamentbe kerüljek: ha ez lenne csak a célom, tavaly nem indultam volna el Dávid Ibolya ellen.

Egyáltalán politikusként gondol magára?

Politikus vagyok, de az egyetemen is tanítok és mérnökként is dolgozom. Nem esik le a karikagyűrű az ujjamról, ha például a betonkövet kell fölverni egy szakvélemény elkészítéséhez. Van egy jó szakmám (építőmérnök – a szerk.), így a politika nem tesz kiszolgáltatottá.

Mint az oktatási bizottság tagja, az oktatáspolitikában is szeretne tevékenykedni?

Ez a másik terület, amit a magaménak érzek. Itt is rengeteg a tennivaló. Miközben óriási a pénztelenség az egész oktatásban – megszűnés szélére kerültek például az alapfokú művészeti oktatást biztosító intézmények – olyan háttértanulmányokra, szakértői kifizetésekre, haszontalan programokra mennek el százmilliók, amik teljesen fölöslegesek.

Szükség lenne egy világos, átlátható finanszírozási rendszerre, és egy olyan új közoktatási törvényre, ami társadalmi és szakmai konszenzussal készül el, és ami aztán hosszú távon, kiszámítható viszonyokat teremt. Át kell gondolni az egyetemi képzés jelenlegi rendszerét, a bolognai folyamat tapasztalatait. Az oktatásban kell a fejlesztés, de nem azt kell megváltoztatni, ami jó volt. Az évente történő változások az oktatásban rendkívül károsak.

Kívülről úgy tűnik, még mindig Magyar Bálint irányítja a magyar oktatáspolitikát.

Ez így is van. Magyar Bálint (SZDSZ) ugyan már nem miniszter, mégis az általa vezetett liberális oktatáspolitika tartja rajta a kezét a magyar oktatáspolitikán. Ez pedig nagyon káros. A Hiller István vezette oktatási minisztérium gyakorlatilag semmit nem tett le az asztalra. Most az folyik, hogy Magyar Bálint és Sándor Klára (SZDSZ) kigondol valamit, amit aztán benyújtanak a Parlamentnek, és a szocialistákkal együtt megszavazzák.

A liberális oktatáspolitika egy korábbi javaslatban törvénybe foglalta azt az abszurd ötletet is, hogy alsóban nem lehet buktatni, vagy hogy nem lehet osztályozni, csak szövegesen értékelni. Ez ép ésszel is belátható, hogy hova vezet: a felső tagozatosok egy része követelmény híján írástudatlan és akkor már lényegében nem lehet velük mit kezdeni.

A tanárverésekről mi a véleménye?

Ennek oka is részben a túlzottan megengedő liberális oktatáspolitika. Ezeknek nagyon keményen gátat kell vetni. Úgy gondolom, hogy az ilyen esetekben az iskolának jogot kell adni arra, hogy fél évre eltiltsák a tanulót az iskolától. Menjen magántanulónak erre az időre, a viselkedésének következményeit vállalja a szülő is. Az végre tisztázódott, hogy az ilyen esetek bizony a Büntetőtörvénykönyv hatály alá esnek, ám ettől most még bejárhat az elkövető az órára.

Ugyanakkor az is tény, hogy az elmúlt néhány év tragikus gazdasági és társadalmi mélyrepülése vezetett ezekhez az ügyekhez. Tehát nemcsak az oktatásban kell a megoldást keresni, hanem magát az országot kell kihúzni a gödörből. Ehhez pedig, kormányváltás, jobboldali konzervatív politika szükséges.