Tudomány
Fizika Nobel-díjak
Stockholmban kedden bejelentették, hogy a 2009. évi fizikai Nobel-díj felét az amerikai Charles K. Kao-nak ítélték oda az optikai szálakon keresztül történő fénytovábbítás területén elért alapvető eredményeiért.
1999 – A holland Gerardius t,Hooft és Martinus J. G. Veltman, mert szilárdabb matematikai alapra helyezte a részecskefizika elméletét.
2000 – Az orosz Zsorez Alfjorov, az Egyesült Államokban élő, német származású Herbert Kroemer és az amerikai Jack Kilby az információs és távközlési technika terén kifejtett munkásságáért.
2001 – Az amerikai Eric A. Cornell, Carl E. Wieman és az Egyesült Államokban élő, német származású Wolfgang Ketterle az alkáli atomokból álló higított gázokban létrehozott Bose-Einstein-kondenzáció előállításáért és a kondenzátumok tulajdonságairól szóló korai alaptanulmányokért.
2002 – Raymond Davis amerikai és Kosiba Maszatosi japán tudós a kozmikus neutrinók kutatásáért, az amerikai Riccardo Giacconi a kozmikus röntgensugárzási kutatásokért.
2003 – Az orosz származású amerikai Alexei A. Abrikosov, az amerikai Anthony Leggett és az orosz Vitalij Ginzburg a szupravezetés terén végzett úttörő kutatásokért.
2004 – Az amerikai David J. Gross, David Politzer és Frank Wilczek a kvarkok világában elért komoly felfedezésekért.
2005 – Az amerikai Roy J. Glauber az optikai koherenciával kapcsolatos kvantumelmélet továbbfejlesztéséért, a fényrészecskék viselkedésének elméleti leírásáért, az amerikai John L. Hall és a német Theodor W. Ha:nsch – megosztva – a lézeralapú precíziós színképelemzés, vagyis az atomok és a molekulák fényének nagy pontosságú színmeghatározása terén elért eredményeiért.
2006 – Az amerikai John C. Mather és George F. Smoot világegyetem, a naprendszerek és a csillagok keletkezésével kapcsolatos, e folyamatok mélyebb megértését segítő kutatómunkájáért.
2007 – Albert Fert francia és Peter Grünberg német kutató az óriás magnetorezisztencia felfedezése, amely lehetővé tette a számítógépes merevlemezek radikális miniatürizálását.
2008 – Nambu Joicsiro amerikai kutató a spontán szimmetriasértés a szubatomi részecskék fizikájában elnevezésű mechanizmus felfedezéséért, és Kobajasi Makoto, valamint Maszkava Tosihide japán fizikusok a szimmetriasértés eredetének felfedezéséért.
Magyar származású tudósok közül az eddigiek során hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban élt Lénárd Fülöp (1862-1947) "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élt Wigner Jenő (1902-1995) "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", valamint 1971-ben a Nagy-Britanniában élt Gábor Dénes (1900-1979) "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".