Belföld
Dávid Ibolya: szívesen látnám Bokros Lajost miniszterelnök-jelöltként
Dávid Ibolyával - többek közt - Bokros Lajos jövőbeni szerepéről, a költségvetésről, az MDF esetleges jövőbeni partnereiről és saját mentelmi ügyéről beszélgettünk.
Hogyan áll az ön mentelmi jogának felfüggesztése? Döntött már a Mentelmi Bizottság?
A mentelmi bizottság visszakérdezett az ügyészségnek és most várja a választ. A bizottságnak javaslattevő szerepe van, hogy kéri-e a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését vagy nem. A döntést a Parlament hozza meg.
Balsai István a Mentelmi Bizottság alelnöke az ön mentelmi ügyéről lapunknak azt mondta: „lehetetlen helyzet, hogy egy gyanúsított előre betekintést kapjon azokba a dokumentumokba, amik a legfőbb ügyésznek a gyanúra adták az okot.”
A bizottságot meg kell győzni arról, hogy alapos-e a gyanú. A gyanú megfogalmazása kevés, több kell, az alapos gyanú kell. Esetemben a megalapozottsághoz hiányosak voltak a dokumentumok. Például nem lehetett tudni, hogy a kényszerítés esetében ki a feljelentő, és annak melyek a lényeges elemei. Ezt pótolni szükséges ahhoz, hogy a bizottság nyugodt lelkiismerettel tudjon javaslatot tenni.

De azt nem furcsálhatják az állampolgárok, hogy a képviselő hozzájuthat a saját ügyében olyan dokumentumokhoz, amikhez ők nem?
A mentelmi bizottságban én nem fogok szavazni a saját ügyemről, természetesen. A mentelmi eljárás az Alkotmányban biztosított joga minden képviselőnek.
Ön éppen azok közé tartozik, akik szeretnék ezt az eljárást megváltoztatni.
Húsz éve dolgozom azon, hogy a mentelmi jog sokkal korlátozottabb legyen, ne legyen határtalan. Akár még a politikusok közötti adok-kapokban se lehessen bármit mondani következmények nélkül. A mai magyarországi közbeszéd durva stílusa erősen összefügg azzal, hogy a politikusok hogyan viselkednek. De, az vitán felüli, hogy koncepciós eljárástól a mentelmi jog jogosultjait (bírák, ügyészek, ombudsmanok, képviselők) meg kell védeni.
Miről szól a valódi lehallgatási ügy?
Meg kell hallgatni azt a CD-t, aminek egyébként a valódiságát senki nem vitatta. Ez arról szólt, hogy egy üzletember, akinek korábban a Fidesz vezérkarával komoly kapcsolata volt, miként ad megbízást egy vagyonvédelmi cégnek (UD Zrt. – a szerk.), hogy terhelő adatokat gyűjtsön rám. Ezután a vagyonvédelmi cég vezetője tájékoztatja erről a megbízásról Csányi Sándor OTP-vezért. Hogy miért őt, máig nem tudjuk.
Elmondja azt is, hogy mindez azt a célt szolgálja, hogy az MDF elnökválasztása kapcsán, mást (Almássy Kornélt – a szerk.) kellene támogatni, és elmondja azt is, hogy ezt a háttérből „Stumpf Istvánék pénzelik”. Ezek után érdekes módon sem Stumpf István, sem Almássy Kornél nem az UD Zrt. vezetőjét perli, amiért esetleg nem igaz az állítása és őket mélyen lejáratja.
@@
Ez egy nyers politikai ügy, amire jogi köntöst akarnak ráhúzni. Ez ellen mindvégig tiltakoztam. Úgy látom, hogy az ügyben az ügyészség rendkívül gyenge munkát végez. Szerintem ebben koncepciós eljárás folyik.

Ön azt állítja az ügyészség politikailag befolyásolható?
Vannak itt még fontos kérdések ezen kívül is. Például: miként tudott Demeter Ervin (Fidesz) egy nappal előbb arról, hogy másnap Dávid Ibolya megfigyelésével lesz tele a sajtó? Miért az ellenérdekű felet, az UD Zrt. képviselőjét használja a vádhatóság szóvivőnek? Miért csinálnak a megfigyeltből gyanúsítottat?
Úgy érzem magam, mint az ember, akiről lelopják a kabátját, majd amikor tolvajt kiállt, akkor ellene indítanak eljárást, mert megsértette a tolvaj személyiségi jogát. A lehallgatási botrány kezelése az egész magyar demokráciát veszélyezteti. A Fidesz kettős látásáról még annyit, hogy képzeljük el mi lett volna, ha ugyanez a tényállás Orbán Viktorral esik meg…
Hogyan áll a parkolási botrány? Önök hosszú ideje szeretnének egy vizsgálóbizottságot…
Több mint két éve fekszik az Országgyűlés asztalán a javaslatom, hogy alakuljon az ügyben vizsgálóbizottság. Megszereztem ehhez 88 képviselő aláírását, sőt néhány hónapja az Alkotmánybíróság is szabad utat engedett ennek. Egy fontos Házszabályi kötelezettségét nem teljesíti az Országgyűlés.
Az MDF szerint mi a legnagyobb baja a jövő évi költségvetésnek?
Az, hogy ez egy kényszerköltségvetés. Ennek oka az elmúlt évek felelőtlen, populista politikája. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy Magyarországot azért érte ilyen legyengült állapotban a világválság, mert 2002-ben az Országgyűlés elfogadta a száz napos programot, ami lejtőre állította a gazdaságot. Ezt az MSZP-SZDSZ koalíció és a Fidesz is támogatta. E három pártnak a történelmi felelőssége a mai helyzetért (és a mai költségvetésért) elvitathatatlan. Akkor az MDF nem állt be e populista akció mögé – politikai értelemben meg is fizettük az árát. Mégis az eredményt látva ma már egyértelműen kimondható: felelős döntés volt.
Nem kell ahhoz közgazdásznak lenni, hogy tudjuk, nem szabad felelőtlen osztogatásba belekezdeni, és főként ezt hitelből megtenni. A 2010-es költségvetés vitája előtt az MDF csak azt kéri a többi párt képviselőitől, a módosító indítványokkal ne alkossanak osztogató, „választási” költségvetést.
Emellett tény, hogy a Bajnai-kormány tűzoltómunkát végez az országban. Mi folyamatosan azt javasoltuk, hogy ezt a munkát kössék össze a jövőnket jobban megalapozó reformokkal, ám miután ehhez nem volt partner a kormánykoalíció, most viseljék ők ennek a költségvetésnek a következményeit.
.jpg)
@@
Tehát nem szavazzák meg?
Egészen biztos, hogy az MDF nemet mond erre a költségvetésre.
Sokan beszélnek az SZDSZ – MDF közeledésről. Ez annak fényében érdekes, hogy Retkes Attila pártelnök merőben új SZDSZ-t szeretne, mint amit eddig megismertünk. Lehet közös jövő?
Az MDF mindenkit szívesen lát, aki egyetért a programunkkal. Ezeket megfogalmaztuk a Normális Magyarország című programunkban, a Középosztály 13 pontjában, és a Nemzeti Adószabadság Programban. Ezekben kemény, konzervatív gazdaságpolitikát vázolunk fel. Ahhoz, hogy a józan realitás és a demokratikus közép megerősödjön, az MDF az egyetlen járható út, így bárkit szívesen veszünk, aki szakértőként, tagként, vagy támogatóként segíti ennek a célnak az elérését.
Az SZDSZ-re visszatérve: néha már hízelgő, hogy mennyi összeesküvés-elméletet gyártanak az MDF-ről. Az elmúlt években talán a Kétfarkú Kutya Párt az egyetlen, akivel nem akartak minket összeboronálni. Egyszer azt mondják a baloldalnak vagyunk a szekértolói, miközben az Európa Parlamentben a szélsőjobbal akarnak összekötni minket. Ez az egész egy nagy badarság.
Tehát a koalíciónak a szele sincs meg?
Semmilyen párttal nem tárgyal választási együttműködésről az MDF.
Hol van a helye az MDF-nek ma a pártpalettán?
Ma a normális emberek azt látják, hogy van egy tehetetlen kormánykoalíció, amelyik tönkretette az országot; van egy populista és rendkívül erőszakos Fidesz, akiknél a cél szentesíti az eszközt, ígérethalmazuk megvalósíthatatlan, programjuk meg nincs – vagy nem akar vele előállni. Ezenkívül van egy Jobbik, amelynek erősödése tény, miközben egy demokratikusan politizáló ember értékrendjével szemben áll, amit képviselnek. Mindez azt mutatja, hogy az MDF lehet az párt, amely lehetőséget ad a középre húzó erőknek, azoknak, akik e három másik irányt nem szeretnék.

Megvan már az MDF miniszterelnök-jelöltje?
Ez a kérdés egyelőre nincsen napirenden. De azt elmondhatom, hogy a magam részéről nagyon szívesen látnám Bokros Lajost miniszterelnök-jelöltként. A végső döntést két testület hozza meg: az elnökség illetve az országos választmány. És ne felejtsük el, hogy ebbe azért jelentős beleszólása van Bokros Lajosnak is – ha ennek eljön az ideje.
Hogyan „robbanthat” újra Bokros Lajos neve illetve személyisége, mikor nemrégen az EP-kampányban ezt már eljátszották?
Magyarországon az elmúlt egy évben erős törésvonal alakult ki a józanul gondolkodók és a populisták közt. Ennek egyik komoly állomása volt a Reformszövetség megjelenése. Ők úgy tudtak sikeresen együtt dolgozni, hogy nem számított, ki milyen párthoz tartozott előtte, hiszen látták, hogy mi áll az ország érdekében. Ma már a parlamenti folyósón is látja mindenki, hogy mi áll az ország érdekében, mégis vannak populista béklyók, amik megkötik a kezeket – csak a szavazatszerzés érdekli őket.
Bokros Lajos és az MDF hasonló konzervatív program mentén gondolkodott, mint a Reformszövetség. Akik nem kérnek a mellébeszélés politikájából, azoknak jó választás Bokros Lajos, hiszen ő a reálisan gondolkodók táborának egyik meghatározó alakja. Őt nem érdekli a népszerűség, csupán egy dolog: mi áll ma az ország érdekében.
@@
Ha úgy alakulnak a választás után a Parlamenti viszonyok, hajlandó lenne az MDF a Fidesszel koalíciót kötni?
Az MDF hajlandó az együttműködését adni minden olyan megoldáshoz, amely a valós polgári Magyarország kiépítéséhez szükséges. Az elmúlt években is folyamatosan nyitottak voltunk a korrekt partneri együttműködésre. Nemrégiben a szélsőségesek elleni együttműködésre tettem javaslatot a Fidesz elnökének. Az ügyeskedéshez, az olvasztótégelyhez azonban nem adtuk a nevünket – ezért elég drága árat is fizettünk. A tisztességes összedolgozásra azonban nyitottak vagyunk.

Nemrégiben Pálinkás József, az Akadémia elnöke mondta el véleményét a HírExtrának a közállapotokról. Ön szerint az új Parlament hozhat ebben megújulást?
Az biztos, hogy az nem megengedhető, hogy a parlamenti pártok nem beszélnek, nem tárgyalnak egymással – bármely oldalon is álljanak. Nem lehet, hogy a mindenkori ellenzék úgy érezze, az a hivatása, hogy folyamatosan húzza a kéziféket, ha lehet jó hangosan. A választópolgárok megtehetik, hogy nem beszélnek egymással, a képviselőik nem. Sajnos ez nincs ma így. Ezt a magatartásunkat a polgárok egy része úgy értékelik, hogy aki nem áll be a gyűlölködésbe, a „piranha-háborúba”, aki nem gyalulja le a másikat teljesen – az ellenük van. Szörnyű a gondolat újjászületése, aki nincs velünk, az ellenünk van. Úgy tűnik ez a viselkedés tette tönkre az országot.
Én nem ezt az utat látom járhatónak sem az országnak, sem a pártomnak, sem magamnak. A szóértésnek és a kompromisszumkeresésnek az emberi társadalomban nincs alternatívája.
Ön részt vett az Orbán-kormányban, szoros munkakapcsolatban volt a jelenlegi Fidesz elnökkel. Ön szerint, ha Orbán Viktor lesz a következő miniszterelnök, képes lesz megbirkózni azzal a nehéz helyzettel, amit örököl?
Senki nem tévedhetetlen, és mindenki korrekcióra szorul. A 20. századi történelem megtanított minket arra, hogy ha egy politikai erő mehetett, mint kés a vajban, akkor annak világégés lett a vége. A polgári demokráciáknak éppen ezért fontos tétele a koalíciós kormányzás. De ez is csak akkor működik, ha van korrekt együttműködésre, kompromisszumra való képesség a felekben, s nem kizárólagosságra törekvés húzódik meg minden lépés mögött.