Bűnügy
Egyre több gyermeteg bűntett
Magyarországon rohamosan nő a gyermekek és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. A háttérben senki sem tudja mi áll valójában. Amíg ezekre nem derül fény pontosan és nem lehet megakadályozni őket, nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Azaz kellene.
Szeptember 21-én fiatalok Szombathelyen buszokat rongáltak meg csúzlival. Közel másfél milliós kárt okoztak, melyet a szülőknek kell majd megfizetni. Összesen öt busz ablakát törték be. Az ilyen, és ennél durvább bűncselekmények száma is egyre gyakoribb az országban. A HírExtra utána járt az adatoknak és a miérteknek.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 22. § a. pontja szerint:
„A büntethetőséget kizárja: a gyermekkor…”
A Btk. 23. §-a kimondja, hogy:
„Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.”
A Btk. 108. §-a pedig kimondja, hogy:
(1) „A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék.”
(2) „Büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető.”
(3) „Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.”
Csak egy-egy súlyos bűneset kapcsán – gyerekek brutális állatkínzása, tanárok elleni testi sértés, akár iskolatársak emberölése – tudatosul valóban az emberben a kérdés súlyossága. Mivel nincs régi hagyománya a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűnesetek felderítésének, így a téma megbízhatónak vélt statisztikai adatai is rejthetnek hiányosságokat.
Látencia okai
Több ok lehet, amiért az általuk elkövetett bűncselekmények nem kerülnek nyilvánosság elé, vagy nem szerez tudomást róluk a rendőrség.
– A sértettek az elkövető életkorát sejtvén, illetve hogy a személy nem büntethető, csak a legritkább esetben tesznek feljelentést.
– az oktatási intézmények gyakran „belügyként” kezelik a történteket, mondván ne essen csorba az iskola hírnevén.
– az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmények hátterében is rengeteg fiatal- és gyermekkorú van, a sértettek ugyanis fel sem merik tételezni, hogy az elkövető ilyen fiatal lehet.
Statisztikák
A bűnelkövetők száma némely periódusban csökken, a többiben nő, ám egyre nagyobb fokú brutalitás jellemzi. Az utóbbi három év azonban fokozatosan emelkedő számokat mutat. A 14 év alattiak közül ezerből kettő, a 14-18 év közöttiekből pedig százból kettő vét a törvény ellen.
2007-ben csak a fővárosban, a fiatalkorúak több mint ezer bűncselekményt követtek el. Ezek közel fele lopás és betöréses lopás volt. A megszerzett pénzt a fiatalok a tapasztalatok szerint szórakozásra, alkoholra, kábítószerre költik.
Ebben az évben 14,296 kiskorú bűnözőt értek tetten az egész ország területén. Az összbűnözésnek a 18 év alattiak a 12,3 százalékát követték el. A fiatalkorú tettesek száma az 1998-as adatokhoz képest – a 2003-as évet leszámítva – a legjobb mutató. Így van ez a kiskorúak esetében is: 2007-ben az utóbbi tíz év legjobb "száma" volt – olvasható kiemelve az ORFK honlapján. Ez magában csak egy adat. Azonban ha megnézzük a csökkenő gyermek és fiatalkorúak számát (1994-2003 között ez -7 százalékot jelentett) akkor nem túl jó a tendencia.
2008-ban több mint 11 ezer esetben követtek el gyermekek illetve fiatalkorúak bűntettet.
„Ugyan úgy, ahogy a felnőttek élete is, az övék is egyre stesszesebb, egyre jobban felgyorsul, egyre több mindent szeretnének kevesebb idő alatt elérni, megvalósítani. Ez ugyanúgy a gyermekek életében is megmutatkozik. Olyan tényezők érik őket – még a szülők által is -, melyek korábban nem voltak jellemzőek. Ezáltal valahol indokolt, hogy le kell vezetniük a stresszt” – nyilatkozta Czégényi Margit, pszichológus a HírExtrának.
Régiónkénti megoszlás
2003 óta az ifjúkori bűnözéssel legérintettebb terület Borsod-Abaúj-Zemplén. 2007-ben az összes elkövető majdnem 13 százaléka volt fiatalkorú. Ez a megye az egyetlen az országban, ahol 2003 óta rendre 12 százalék feletti a gyermekbűnözés.
A legjobb terület ebből a szempontból Vas megye,ahol az összbűnözésben a 2 százalékot sem éri el a gyermekek száma, a fiatalkorúaké pedig 1,5-2,5 százalék között mozog.
@@
A bűnesetek
A fiatalok esetében az okok között elsősorban az azonnali pénzszerzés áll. Az így megszerzett vagyont a tapasztalatok szerint szórakozásra, alkoholra, kábítószerre költik.
A leggyakoribb esetek a lopás, erőszak, rongálás. Az elmúlt időszakban jelentősen növekedett a kortárs, a közterületi és az iskolai erőszak száma.
Tények igazolják, hogy a bűncselekmények előre megszervezettek. A cinkosok bizonyos munkamegosztást alkalmaznak, így hajtják végre a tetteket. Megemlítendő továbbá, hogy a felesleges brutalitás, huliganizmus, illetve a testi sértés is egyre gyakoribb.
„Van, hogy a fiatal nem gondol bele előre, hogy mit tesz. Előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodik. Nem látja be előre a tetteinek a következményeit. Nem tudja beleképzelni magát abba a helyzetbe, hogy ténylegesen mit jelent amit elkövetett és mit okoz annak a félnek, aki ellen elköveti, illetve nem számol a közvetlen következményekkel sem” – vélekedett a pszichológus.
Az idősebb személyek hatására egyre kevesebb gyermek hajt végre bűncselekményt. 2007-ben csupán 106 felnőttkorúval elkövetett bűncselekményre derült fény, mely az előző tíz év távlatában a legkevesebb.
Mi állhat a háttérben?
Szakértők szerint a rossz családi háttér, a gyenge kötelékek, a családon belüli fizikai illetve szexuális erőszak azok a tényezők, melyek leginkább ilyen tettekre ösztökélik a gyereket. Az erős utánzási hajlam, az alkohol- és kábítószerfogyasztáshoz társuló személyiségzavarok is lényeges tényezők.
Czégényi a következőképp vélekedett a kérdés kapcsán:
„Tudatosan lehet, hogy ha a gyermek erőszakot lát, akkor az ellenkező irányba fordulna, viszont a családi minta, a tudatalatti nagyon hamar beépül a személyiségbe. Egyszer csak azt veszi észre a fiatal, hogy amit nem szeretett volna megismételni, pont ugyanazt teszi, ugyanazt mondja, ugyanazokkal a gesztusokkal él. Belecsúszik egy ugyanilyen csapdába”
Továbbá bizonyos túlzott erőszakkal fűszerezett internetes oldalak és videojátékok is közrejátszhatnak a féktelenségben. Gyakran közvetett okok is szerepelnek a listán: szegénység, munkanélküliség, társadalmi kirekesztettség, rasszizmus. Megemlíthető a rossz baráti környezet is.
„Gyakran egymás előtt be akarják bizonytani, hogy ők belevalóak, mások. Amit kitalálnak, megmutatják, hogy el tudják érni bármilyen áron. Ez függvénye annak is, hogy milyen baráti körbe keverednek. Ha rossz társaságban kerülnek és bizonygatják a saját erejüket, akkor ezek a dolgok lesznek a motiváló tényezők, így szereznek presztízst” – fűzte hozzá Czégényi.
Az elkövetők
Nemi megoszlásban a számok évek óta szinte változatlanok. Eszerint a törvény megsértésében a lányok 15-20 százaléka, míg a fiúk 85-80 százalékban vesznek részt. Jellemző, hogy a 14-18 évesek körében évente nő a szakmunkások és szakiskolai tanulók száma.
Megoldás
A rendőrség közösen a szülőkkel, iskolákkal, ifjúságvédelmi szervezetekkel a rendszerváltás óta rengeteg különböző módszert dolgozott ki a gyermekek normális életre való nevelése érdekében. Azonban mindig újabb, jobb megoldások kellenek. Ezen felül hatékonyabb mérési módszerekre is szükség lenne.
„Szerintem a megoldást családi szinten kell keresni. Jó minta esetén ritkábban csúsznának bele a bajba. Ha a szülők jobban figyelnének az apró jelekre, ha lenne erre idejük és erejük, az mindenféleképpen pozitív változást hozhatna. Mostanában kevesebbet foglalkoznak a gyerekekkel és a kis apró jelek felett elsiklik a figyelmük. Mélységes, bensőségesebb kapcsolatkora lenne szükség. Sokszor a fiatalok azért töltenek sok időt furcsa fiatalokkal és csapatokkal, mert otthon nem érzik jól magukat” – gondolkodott a szakértő a kérdésről.