Belföld

Egymillió bónuszszavazatért indul politikai versenyfutás

A szokásos arányok mellett néhány igen különös adat is napvilágot látott a pártok népszerűségéről hétfőn. A Fidesz továbbra is vezet, ám két hónap alatt 800 ezer szavazót bukott, a szocik viszont mintha erősödnének.

Mi lehet az oka az MSZP mérsékelt erősödésének? Az elmúlt hónapokban sem sok népszerű döntést hozott a válságkezelő kormány.

Azt gondolom, hogy akkor beszélhetünk egy párt erősödéséről, ha tartósan, trendszerűen kimutatható egyfajta szavazati hajlandóság-növekedés. A hónapról-hónapra történő kisebb változásokat nem szabad túlértékelni. Az azonban tény – és ezt az összes többi közvélemény kutatás megerősíti -, hogy ma Magyarországon van egy olyan jelentős passzív réteg, amelynek a pártpreferenciája feltehetően baloldali. Nyilvánvaló, hogy az MSZP ugyan rengeteg szimpatizánst veszített 2006 után, de az biztos, hogy ezek az emberek nem váltak egy csapásra jobboldali szavazóvá. A szocialisták számára elsősorban az a kérdés, hogy az elvesztett, s jelenleg passzív szavazóik a választásokig megszólíthatók-e még vagy sem.

A Fidesz népszerűsége a Szonda adatai szerint július óta 10 százalékot, mintegy 800 ezer szavazatnyit esett az összes választásra jogosult lakos körében. Ennek vajon mi lehet az oka?

Íme, a legfrissebb pártnépszerűségi adatok
Ha most vasárnap lennének a választások, a biztos pártválasztók körében a Fideszre 60 százalék, míg az MSZP-re 23 százalék szavazna – közölte hétfői számában a Népszabadság a Szonda Ipsos szeptember eleji felmérésének adatait ismertetve. A közvélemény-kutatás szerint a teljes választóközönségen belül a Fidesz-MSZP arány 34:13. A többi párt helyzete hosszú ideje nem változott, a Jobbik jóval a bejutási küszöb felett található (11 százalék), az SZDSZ (1 százalék), az MDF és az LMP (2-2 százalék) viszont alatta. Hónapok óta enyhén hullámzó az MSZP támogatottsága, most éppen mérsékelten felfelé tartó szakaszban van. A Fidesz tábora a nyár közepe óta csökken, júliusban a ciklusbeli csúcson volt, azóta tíz százalékot – 800 ezer szavazót veszített. A felmérés szerint jelenleg sok a hezitáló. A pártokat maguktól távol tartó 42 százalékos csoporton belül 15 százalék (1,2 millióan) nevezhető döntés előtt állónak.
Forrás: MTI

A 800 ezret annyira nem hangsúlyoznám, hiszen egy 1500 fős mintán alapuló becslésről van szó. Az viszont tény, hogy a biztos szavazók körében is öt százalékos csökkenést mutatnak a statisztikák, ami pedig bőven túltesz a hibahatáron. A visszaesésnek sok oka lehet. Elképzelhető, hogy igaza van a Szondának, amikor azt mondja, hogy itt a júniusi EP-választási eufória lecsengéséről van szó. Bár azt is el kell mondani, hogy ez a fajta győzteshez húzás leginkább az EP-voksolás legnagyobb győztesénél, a jobbiknál érezhető, ne feledjük, hogy a választás után mind a négy nagy közvélemény kutató a Jobbik táborának megduplázódását jelezte. A Fidesznek az lehet a legnagyobb problémája az elkövetkező időszakban, hogy a Jobbikkal kénytelen osztozkodni a szavazatokon. A Fidesz mostani népszerűségvesztése ugyanis feltehetően összefüggésben van a Jobbik erősödésével. Ezt mutatja az a megfigyelés is, hogy leginkább a kistelepülésen élő alacsony státuszú emberek pártoltak el Orbánéktól, miközben ez a réteg a Jobbik első számú bázisát jelenti.

Mire számíthatunk a Fidesz részéről ennek a 800 ezer szavazónak az elvesztése után? Még inkább bekeményítenek?

Lehetséges, hiszen a Fidesznek az a stratégiája, hogy megpróbálja elszipkázni a radikális jobboldali szavazókat. Ezen munkálkodtak az elmúlt években, és semmi jel nem mutatkozik arra, hogy ezen változtatni kívánnának. A gond csak az, hogy – mint az EP-választás is mutatta – mindez nem túl hatékony. És ez bizony komoly kihívás elé állítja a Fideszt, nem is annyira a most következő választások előtt, mint inkább utána. Hiszen nem lesz könnyű egy olyan ellenzéki párt mellett kormányoznia, mint a Jobbik. Ezzel együtt is úgy látom azonban, hogy a Fidesz a választásokig már nem fog stratégiát váltani, hiszen mindent egybe vetve óriási az előnye a többiekkel szemben.

Mi az oka annak, hogy éppen egy elvileg hagyományosan baloldali karakterű társadalmi csoport, a munkások körében ver a legtöbbet a szocialistákra a Fidesz?

Az igazság az, hogy az MSZP évek óta nehezen ért szót a társadalom aktív, dolgozó tagjaival. Ebben az értelemben az MSZP sosem volt baloldali karakterű párt. Az ő stabil bázisát hosszú ideje az idősebb, inaktív társadalmi csoportok jelentik. Nagy kérdés, hogy a szocialisták által meghirdetett baloldali fordulat elegendő lesz-e ahhoz, hogy hidat képezzen a munkásemberek és a párt között. Őszintén szólva én erre nagyon kevés esélyt látok.
@@
Alátámasztja ez azt az elképzelést, hogy a XXI. században már értelmetlen hagyományosan bal- illetve jobboldali ideológiát követő pártokról és az ezekhez kötődő társadalmi bázisokról beszélni? Hiszen úgy tűnik, hogy bizonyos életkor alatt a többség a Fidesszel szimpatizál, függetlenül a társadalmi pozíciójától, iskolázottságától, életkörülményeitől stb.

A klasszikus jobb-bal felosztás nagyon rég nem érvényes már. Nemcsak itthon, a világban sem. Sőt, mára kifulladt az a kilencvenes években indult, Giddens nevével fémjelzett harmadik utas szociáldemokrata kísérlet is, amit Európában például Tony Blair vagy Gerhard Schröder, itthon pedig Gyurcsány Ferenc képviselt. Ennek lényege az volt, hogy a klasszikus baloldalról a szocdemek inkább középre, az aktív társadalmi csoportokhoz közelebb álló politikai mezőre igyekeztek helyezkedni. Az európai szociáldemokrata pártok ma ismét mintha balra vennék az irányt.

A különböző kutatások mindig kiemelik, hogy az összes választópolgár körében még mindig magasan a bizonytalanok aránya a legnagyobb. Várható, hogy ez a réteg a választások közeledtével lassan elkezd aktivizálódni? Egyáltalán a bizonytalanok mekkora hányadától remélhető, hogy megmozdul?

Ennek a negyven százalék körüli rétegnek a legnagyobb részétől egyáltalán nem várható elmozdulás, hiszen emlékezzünk vissza, hogy 70 százalék fölötti részvételi aránynál Magyarországon soha nem volt nagyobb. 2002-ben rekordot jelentő 73 százalékos volt a részvétel, de még akkor is a választásra jogosultak majd’ egyharmada távol maradt az urnáktól. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Szonda például 15 százalékosra becsüli az aktív bizonytalanokat. Ők azok, akik minden bizonnyal el fognak menni szavazni, de e pillanatban még nem tudják, kire adják a voksukat.

Ez azt jelenti, hogy van jelenleg az országban úgy egymillió potenciális, de el nem kötelezett szavazópolgár?

Igen, és ha belegondoljunk abba, hogy durván 250 ezer szavazat már elég szokott lenni az öt százalékos parlamenti küszöb átlépéséhez, akkor rájövünk, mekkora számról van szó. Jelentősen befolyásolhatja a választások eredményét, hogy ennek a meglehetősen sokszínű csoportnak a nagy része merre fog végül húzni.

Olvasni, hogy a Fidesz nem készít alternatív költségvetési javaslatot. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az előrehozott választásokkal, de a költségvetés megbukásával sem számolnak a Szentkirályi utcában?

A Bajnai-féle nagyon szigorú költségvetés elfogadása a Fidesz érdeke is. Biztos, hogy a nyilvánosság előtt mindig el fogják mondani, hogy a szocialisták vonják vissza a tervezetet. Ennek dacára ők is abban érdekeltek, hogy minél kisebb legyen az államháztartás hiánya, hiszen annál kevesebb teher hárul majd egy esetleges Fidesz-kormányra.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.