Gazdaság / HR
Kínában épít az amerikai óriás
A First Solar nevezetű amerikai cégóriás egy gigantikus méretű napenergiával működő erőművet tervez építeni Kínában. A beruházás nem csak a napenergia-piacban hozhat forradalmi változásokat, hanem a Kínába tartó tőkeáramlásban is.
A nagy terv
Az amerikai tulajdonú First Solar Inc., amely a világ legnagyobb napenergia-panel gyártója kedd délután nyilvánosságra hozta, hogy a világ legnagyobb napenergiával működő erőművét kívánja megépíteni – méghozzá Kínában.
Az erőmű harmincszor nagyobb lenne, mint a jelenleg működő legnagyobb hasonló napenergia-termelő egység – igaz meg sem közelíti, a futurisztikus Desetec-terv méretét. Az aláírt memorandum értelmében az erőmű két gigawatt energiát termelne – többet mint Paks -, amely a napos, közép-mongóliai Oros városában hárommillió háztartás energiaigényét elégítené ki.
Ez természetesen nem történne azonnal. A tervek szerint 2010 júniusára elkészül az első, demonstráló jellegű, 30 gigawattos rész. Aztán ez épülne ki a második ütemben 100 megawattosra, ami 2014-re már 870 megawattos lenne. Az egy gigawattos kapacitást 2019-re érnék el. Ami a költségeket illeti, egy ilyen felépítése 6 milliárd dollárba kerülne Amerikában – ám a kivitelező szerint ez Kínában jóval olcsóbban is megoldható. A megállapodás azért sem meglepő, mert Fisrt Solar termékeinek 98 százaléka egyébként is külföldön köt ki.

Kína változik
Ráadásul Kína – Németországhoz hasonlóan – egy elfogadófélben lévő törvénytervezet szerint kedvezményesen vásárolná fel a napenergiát, ami kilowattonként 15-25 cent támogatást jelentene. A tervezet – amelynek megszületése nagyban köthető a mostani projekthez – az egész kínai napenergia-szektort fellendítené.
Amelyre Kínának szüksége is van, elvégre 2010-re energiaigényének 10 százalékát, 2020-ra pedig 15 százalékát megújuló energiaforrásokból kívánja fedezni (ebből 20 gigawatt lenne a napenergia) – amiért láthatóan mindent meg is tesz. A most készülő, demonstrációs jellegű Hangjini energiaparkban 11,950 megawattnyi energiát terveznek előállítani, amiből 6,950-et szélerőmű, 3,900-at fotoszintetikus napenergia, 720-at koncentrált napenergia, 310-et biomassza és 70-et vízenergia fog szolgáltatni.

Kihatás a napenergia-szektorra
A beruházás azért is történelmi jelentőségű, mert a napenergiát eddig csak sokkal kisebb célok elérésére használták. A hírek több mint 10 százalékkal emelték a First Solar részvényeinek az értékét – ami 130,62 dolláron állt meg – és jó nyolc százalékkal emelkedett a többi napenergiával gazdálkodó cég (Canadian Solar, JA Solar Holdings, Solarfun Power Holdings) részvénye is.
Így a bejelentés épp jókor jött a napenergia-iparnak, elvégre az iparág a Desertec projekt kivételével egy éves mélyrepülést könyvelhettek eddig el, amit a Spanyolországban el nem adott cellák és panelek tömkelege csak tovább tetézett. A tervezet azért is fontos, mert az építés során megpróbálják jelentősen olcsósítani a napenergia-termelés árát, ami nagyban növelné napenergia versenyképességét.
Az előállítás a First Solarnal eddig is a piacon a legjobbnak mondható ,87 cent/kilowattnál jár, aminek nagy részét a kilowattonkénti másfél dolláros telepítési költség teszi ki (a telepítési költséget bizonyos időszakra leosztják). A cég most ennek a drasztikus lefaragásán dolgozik. Michael Ahearn, a First Solar elnöke szerint „ha ezt az összeget egy dollárra, vagy az alá tudnánk vinni, akkor valami nagyon kedves dolog születne: 1 kilowatt előállítási ára akár 10 centre, vagy az alá is lemehetne.”
@@

A külföld és Kína
A terv nem csak az energiapiacot átalakítani szándékozó grandiózus cél miatt érdekes, hanem egyéb gazdasági szempontok szerint is. Nevezetesen ez az első igazán jelentős amerikai beruházás, amely Kínában történik – és a más külföldi országok sem büszkélkedhetnek sok ilyennel. "Ez némileg megdöntheti azt a fajta gondolkozást, hogy Kínában a nem kínai cégek soha nem bírnak bekapcsolódni a piacba, bármit is mondjon a törvényi szabályozás” – mondta Ahearn.
Az üzlet azokat a vádakat is lecsendesítheti, amelyekkel a külföldi napenergia-tőkések vádolják Kínát: vagyis hogy arra ösztönzi a napenergia-manufaktúrákban dolgozó munkásait, hogy olyan cégeket favorizáljanak, amik Kína érdekében állnak (Suntech Power Holdings, Trina Solar, Yingli Green Energy). A hazai érdekeket pedig az nyugtatja meg, hogy Kína saját fejlesztésű gigantikus napenergia-farmját is elkezdte építeni a Qadiam medencében, amelynek a végcélja 1 gigawatt telejsítmény előállítása.
Kína egyébként is a világ vezető napenergia-panel – és egyéb napenergia-kellék- előállítója, amely szektor idén válságban volt. Ám az iparág vezetői szerint már látni a fényt az alagút végén: bár már az év negyedik negyedévében növekedés várható, de a teljes visszaállást csak 2010 második negyedévére várják. Ebben nagy szerepet játszhat az, hogy főként Kína révén, a napelemek ára az elmúlt egy évben majdnem a felére csökkent.

Betörnek Amerikába
Ráadásul a kínai cégek az amerikai piacra törnek, aminek elérése érdekében két trükköt is bevetnek. Egyrészt az összeszerelést Amerikában végzik – kivédve a protekcionista amerikai törvényeket – másrészt kezdetben olcsóbban adják paneleket, mint amennyibe a teljes előállításuk került – ez utóbbit a bőséges állami támogatásnak köszönhetően tehetik meg. A szintén napenergia-panelben utazó német Q-cells nevű cég pedig azzal indokolta 500 alkalmazottjának elbocsájtását, hogy nem bír versenyt tartani a jóval olcsóbb kínai panelekkel.
Az ilyen, és ehhez szükséges beruházásokra szükség is van, hisz egy klímaszakértő szerint drasztikusan meg kell növelni megújuló energiaforrások használatát, már ha tartani akarjuk a maximum 2 fokos felmelegedési határt. Azt pedig nem árt, ha már csökkenteni nem tudtuk. Így hát nekünk sem ártana példát venni a megújuló energiaforrások fokozott támogatásáról – hisz mint látjuk, a dolog nem csak a Földnek jó, hanem nagy pénz is rejlik benne.