Új szabályozás kell

Az ÁSZ-ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy milyen mértékű és formájú a magánszférával létesített kapcsolat a kórházak háttér- és alaptevékenységében, továbbá mi indokolta és alapozta meg a funkciók kiszervezését, a kórházak működésiforma-váltását, illetve a magánszféra bevonása hogyan befolyásolta az ellátás minőségét.

Az egyes kórházi tevékenységek kiszervezését vizsgáló számvevők 22 intézményt kerestek fel 2006 és 2008 között, és többek között megállapították: a működtető társaságok valós pénzügyi helyzetének, stabilitásának megítélése átláthatatlanabbá, bonyolultabbá vált, amely növeli az üzemeltetés kockázatát, továbbá az önkormányzatok nem kérik számon a működtetőtől az ellátás szakmai színvonalát.

Mint a jelentésben írták, a működtetők a problémák egy részét tipizálható eszközökkel kezelték, például a kórházi osztály szerkezetét a rugalmasabb, hatékonyabb, úgynevezett mátrix szervezettel váltották fel, amelynek következtében csökkenteni tudták a kiadások legnagyobb részét kitevő bérköltséget, az orvosokat pedig jellemzően közreműködői (vállalkozási) szerződéssel foglalkoztatták. Az amortizáció finanszírozatlanságából adódó hiányt azonban a magánműködtetésbe adással járó hatékonyabb gazdálkodással sem tudták megszüntetni.

A magántőke bevonásával végrehajtott beruházások a megtérülést a magasabb színvonalú és széleskörű fizetős egészségügyi szolgáltatások térítési díj bevételére alapozták, de az ellenőrzésük során megállapították, hogy nincs meghatározva részletesen és pontosan a kórházi ellátáshoz kapcsolódó kényelmi szolgáltatások köre, minősége.

Az orvosok foglalkoztatásában a vizsgált kórházaknál a vállalkozói szerződéses foglalkozatás 48 százalékkal emelkedett létszámban, és duplájára nőtt az ellátott havi óraszám – állapította meg a vizsgálat. A háttértevékenységek, mint a mosatás, takarítás, őrzés-védés vagy az élelmezés kiszervezését a fenntartók és az intézmény forráshiánya miatti tőkebevonás szükségessége, a költséghatékonyabb feladatellátás, a kórházi menedzsment tehermentesítése és a létszámhiány indokolta – közölte jelentésében az ÁSZ, hozzátéve, a legnagyobb arányban a mosást szervezték ki a kórházak (58 százalék), az őrzés-védést és a takarítást a válaszadók 40-50 százaléka adta magánkézbe, míg az energiaellátást 30, az élelmezést 22 százalékuk.

A jelentés kitért arra is, hogy a kórházműködtetés koncentrálódása tapasztalható, a kórházhálózatok működési kereteit, feltételeit, lehetséges méreteit nem szabályozza jogszabály.

Az Állami Számvevőszék azt javasolja a kormánynak, hogy dolgozza ki és készítse elő a fekvőbeteg-ellátás törvényi szintű szabályozását, amelyben egyértelműen meghatározza a magánszektor szerepvállalását a szektorsemlegességet figyelembe véve. Emellett szintén javasolták az egészségügyi miniszternek, hogy a biztosítási alapcsomag pontos és szakmai protokollok szerinti részletes tartalmának kidolgozására irányuló munkát folytassa és gondoskodjon annak karbantartásáról, valamint dolgozza ki és szabályozza a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók által nyújtott kényelmi szolgáltatások körét és részletes feltételeit.

Az ÁSZ megjegyzi, hogy a vizsgált három évben három kormányzati program alakította az egészségügyi intézményrendszert, amelyek mindegyike az átalakítások hatékony eszközének tekintette a piaci mechanizmusok, a magántőke fokozott alkalmazását annak ellenére, hogy előzetesen nem gondoskodtak a kórházi kiszervezések törvényi szintű szabályozásáról.

Az Egészségügy Minisztérium pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a tárca, egyetértve az ÁSZ megállapításaival, már korábban megkezdte a szükséges törvénymódosítások előkészítését, és ezen jogszabályokat a parlament őszi ülésszakára beterjeszti.

Az új szabályozás szigorítani fogja a privatizáció szabályait és erős garanciát tartalmaz majd a működés financiális feltételeinek biztosítására – írta közleményében az egészségügyi tárca.