Belföld
Ha nem szerveznék ki a parkolást, ihatnánk este is a Terézvárosban? I.
Rendkívül érdekes fejlemények láttak napvilágot a Szabad Európa Társaság rendezvényén, ahol azt boncolgatták, miért rossz a terézvárosi alkoholtilalom. Az egésznek a Centrum kft.-hez van köze?
Tények
A Szabad Európa Társaság (SZET) egy közügyekkel foglalkozó civil szervezet, amelynek célja az, hogy hasznos, Európában már működő programokat, elveket és eljárásokat hozzon be Magyarországra, ezzel fejlesztve az országot. Havi összeüléseikben mindig egy adott téma körül filozofálnak, hoznak európai példákat – és ötleteik néha meghallgatásra is találnak. Jelenleg a sokat vitatott terézvárosi alkoholtilalmat vették górcső alá, amelynek végén érdekes dolog történt.
A rendeletet a Marketing Centrum által végzett felmérés szerint az emberek 83 százaléka ellenzi – köztük az idősök 65 százaléka is. Szerdán a szeptember előtti utolsó képviselői ülésen – miután egyeztettek az érintettekkel – a képviselők úgy döntöttek, hogy a szeptember elsején hatályba lépő rendeletet szeptember 10-ig (az első ülésnapig) felfüggesztik, ott pedig kitolják az érvénybe lépésének határidejét október 28-ra. Addig van idejük az érintetteknek egy alternatív javaslatot kidolgozni, és azt elfogadtatni a képviselőkkel.
Kerekasztal
„A Lonely Planet szerint az különbözteti meg Budapestet Prágától, hogy fiatalos, pezsgő éjszakai élet varja az idelátogató turistákat…”
„Éppen a kormány azon van, hogy segítse a vállalkozókat. Önök meg szó szerint szarnak az egészbe, és tönkreteszik a vállalkozókat.”
„Tisztelt Polgármester Úr! nem tudom, hogy mégis még hány munkanélkülivel szeretné növelni a statisztikát!"
„Nyilván fiatalokat kell elűzni a városból – a nyugdíjasokból pont jól megél, elvégre miattuk termeli Budapest az ország GDP-jének nagy részét. Felelős politikus egyszerűen nem dönthet ilyen bután…”
„VI. kerületi választópolgárként büntetni fogom azt a vezetői attitűdöt, hogy ha valamit nem tudok kezelni, akkor azt egyszerűen betiltom.”
„Most készülök odaköltözni. Oszt majd megyek szavazni. Csak úgy mondom…”
„Állítsátok meg Terézvárost!”
„A III.kerületiek, de legfőképp a Római-parti vendéglátósok nevében is üdvözöljük intézkedésüket! Egy apró kiegészítésre kérnénk még, ha lehet 10 óra után ingyenes buszjáratokkal könnyítsék meg a szórakozni vágyó közönség eljutását a III.kerületbe, a Római-partra.”
„Csak arra kérném GONDOLKODJON! Nem kell hozzá túl sok ész, bízzon magában menni fog és hamar rájön, hogy rossz az irány. Kérjen bocsánatot, nem ciki!”
A SZET és hallgatósága a Szimplakert teraszán gyűlt össze szerdán este hétkor, hogy megvitassák, miért is jó az országnak az, hogy lehet inni este tíz után a belvárosban. Az estét a SZET weboldalára érkezett kommentek felolvasásával kezdték (lásd keretes írásunkat), majd kerekasztal-beszélgetés formájában szólaltatták meg Kovács Pétert, a Kuplung (szórakozóhely- a szerk.) vezetőjét, Német Bálintot, a kávéházak.hu alapítóját, Réz András esztétát, valamint Róna Andrást, a Broadway Egyesületet és más vendéglőket képviselő jogászt.
Mit gondolsz a rendeletről?
Kovács: Nem sok jót. Ellehetetleníti a működésünket. Nem tudunk mit tenni – és nem tudok mit mondani sem.
Német: Egy közép-európai város olyan élménnyel szolgál egy turistának, aminek igenis része az esti kocsmázás, az éttermek. Ezért jönnek ide az emberek. Ha ezt elveszik, akkor kell adni helyette valami mást – például Terézváros lehetne a babakocsik városa – de ez így nem megy. Gazdaságilag se működik.
Réz: Fel vagyok háborodva. Amit tulajdonképpen felszámolni akarnak ennek a kerületnek a mutyizós képviselői, az a közösség. Attól vagyunk világváros, hogy az emberek itt megszólítják egymást, és összejárnak. A tilalom azt jelenti, hogy írmagja se maradna ezeknek a társaságoknak.
Róna: Nincs egyetlen jogilag értelmezhető mondata az erről szóló jogszabálynak, ráadásul egyeztetés nélkül született az egész.
Külföldön hogy megy ez?
Kovács: A romkocsma-kultúra kialakulása óriási dolog volt, ami felvitte Budapest presztízsét. A világ nagyvárosaiban is vannak ilyen negyedek és nyereségesen működnek.
Német: Külföldön a kerületek támogatják az ilyen városrészeket, és harcolnak azért, hogy náluk legyen és ne máshol. A régióban a legszigorúbb szabályozás Bécsben van (rengeteg ott az idős), ott hajnali kettőkor van záróra.
Réz: Vannak falusias fővárosok, amik nem világvárosok – Budapest nem ilyen. De a világon szinte mindenhol úgy gondolják, hogy kell egy kis pezsgés, szorgalmazzák az éjszakai életet – úgy tűnik ez alól egyedüli kivételt Budapest jelenti.
Róna: Verók István polgármester szerint Terézváros nem Soho. Rövid válaszom: De az!
@@
Mit ad és mit hoz a városnak ez az élet?
Kovács: Elviekben 1500 kereskedő van Terézvárosban, ebből körülbelül 300 foglalkozik vendéglátással, átlagosan minimum 3-4 alkalmazottal. Az általuk fizetett iparűzési adó igen sok, és e tevékenység megbecsülést szerez a városnak – főleg turisztikai értelemben. Ráadásul valóságos belvárosa lett így Budapestnek.
Német: Évente akár 30%-al emelkedhetnek az ingatlanárak olyan környéken, ahol elkezdett pezsegni az élet. Tehát akit zavar a zaj, az gazdagabb lett. Az este 10 utáni iparűzési adóból havi minimum 30 millió forint folyik be az önkormányzatnak. A turisták pedig többet költenek és tovább maradnak itt. (15 évvel ezelőtt 3 nap volt az átlag itt tartózkodás, ez most több.)
Réz: A hatalomiparban nálunk elég sajátosan gondolkodnak rólunk (polgárokról – a szerk.), és az országról. Idelátogató amerikai filozófusokat például az varázsolta el Budapestben, hogy formalitások nélkül lehetett kontaktust létesíteni. De ha kiirtják a hétköznapi életnek ezt a formáját, akkor nem marad más csak a Cirkusz, ami nem szerez barátokat, csak fogyasztókat -én meg ebből nem kérek.
Róna: Egy nagy cég kemény milliárdokat kapott azért, hogy 2500 munkahelyeket létrehozott – most a kerület legalább ennyit akar megszüntetni. Ráadásul professzionális a vendéglátás színvonala. A képviselőket ezért a döntésért a választásokon kell majd felelősségre vonni.
Kompromisszum vagy erő?
Róna: Ez a sorrend megfelelő. Először kompromisszum – ha az nincs, akkor erő. Most úgy néz ki erőfelmutatással sikerült egy kompromisszumot létrehozni. Ebben benne van az a tervezet is, hogy a vendéglátósok segíteni fogják különféle adókkal a gócpontokon felállítandó rendvédelmi járőröket.
Réz: Az objektív felelősség egy sajátos esetével állunk szemben. Ez olyan, mintha a benzinkutakon vernék le a gyorshajtásokat (utalás arra, hogy a vendéglátókon akarják leverni a rongálókat – a szerk.). Úgy gondolják, hogy a koktélozás és a Molotov-koktélozás egy és ugyan az – pedig nem!
Német: A lakosság 86% – köztük az idősök 65%-a – ellenzi ezt az ügyet. Szép ország lenne, ha valaki mond egy hülyeséget, aztán azt mondaná hogy „bocs, hülyeséget mondtam visszavonom”. De sajnos nem ilyen országban élünk. (Réz szerint az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem mondanának hülyeségeket.)
Kovács: Mindegy, csak hagyjanak dolgozni.
Ami utána történt
Volt még egy kérdés, ami arról szólt, hogy ki milyen polgármestert szeretne – amire mindenki elmondta, hogy nem olyat, mint aki most van. A legjobbat talán Róna mondta: a mai egyeztetésen az a mondat hangzott el az önkormányzati képviselő szájából, hogy „vannak a lakók érdekei, és vannak a vendéglátósok érdekei. Az önkormányzatnak el kell döntenie, hogy kié a fontosabb.„ Olyat szeretnék, aki nem egymás ellen, hanem mellett látja a dolgokat, és a polgárokat.
Felszólalt még Szokli Örs, városfejlesztő urbanista, aki szerint ilyen esetekre lehetne használni azt a brit modellt, amiben a helyi „kocsmárosok” és az önkormányzat (51 illetve 49 százalék tulajdonnal) létrehoz egy szervezetet, amelybe pénzt pumpálnak, és ebből a szervezet megoldja az esti daj-dajozás problémáit (külön biztonságiak, takarítás, hangszigetelés stb.).
Róna megjegyezte, hogy régebben a terézvárosi és a fővárosi önkormányzat kijelölte a Pesti Broadway határait – csak mintha ezt a képviselő-testület elfelejtette volna. Kovács azt fűzte hozzá, hogy az önkormányzat is elismerte, hogy átlagosan ugyanaz az egy személy volt az, aki panaszkodott egy-egy hely iránt. Réz szerint pedig nem a városnak kell igazodnia az emberhez, hanem fordítva – vagyis aki nem bírja a zajt, az költözzön el.
Kiderültek a képviselő-testületben lévő pártok indoklásainak egyes részletei is: a helyi MSZP szerint „a lakosok előbb itt voltak, mint a szórakozóhelyek”, a Fidesz szerint „ez egy öregedő kerület”, és így is kell hozzáállni (a résztvevők szerint, pont azt kellene elérni, hogy ne az legyen), egy SZDSZ-es meg „csak véletlenül nyomott igent”. Viszont a Jobbik képviselője volt az egyetlen, aki markánsan kiállt az rendelet ellen – ő egyszerűen erősebb rendőri jelenlétet javasolt a bajosabb helyekre.
(a cikk folytatása ma esedékes)