Egy zöldebb világ felé – Szebb jövő?

Az okosok megmondták

A gazdasági válság csökkenti a károsanyag-kibocsájtást, de ugyanakkor a zöld-beruházásokat is – összegzi tapasztalatait szerda reggeli, közgazdászok sorát megkérdező vezércikkében a Reuters, majd hozzáteszi: az előbbinek csak rövidtávú, ám az utóbbinak főleg hosszútávú hatásai lehetnek, így megint bolygónk fog vesztesként kikerüli a csetepatéból. A zöld-beruházások visszaesésére jó példa az, hogy idén először tolódhat az ez idáig rettentő szigorú ütemtervvel dolgozó, több éve folyó amerikai szélerőmű-projekt – hisz a szűk költségvetés, és a csökkenő olajárt más megoldásokat kíván.

Örömhír viszont az, hogy a központi kormány, Kalifornia, és az autógyártók több évtizednyi háborúskodás után most végre megegyeztek a járművek fogyasztásának csökkentésében (amiben nyilván nagy szerepe volt az autógyáraknak juttatott állami támogatásoknak is). A megállapodás szerint az autósok és kamionosok számára Amerikában gyártott járművek részére 30 %-os üvegházgáz emisszió-csökkentést ír elő, amit a cégek nagyrészt fogyasztáscsökkentéssel fognak elérni. A tervek szerint így az átlagos fogyasztás a mostani 9,5 liter/100 km-ről 6,7 liter/100 km-re csökkenne, amivel az amerikai gazdaság is spórolna 1,8 milliárd hordónyi benzint, és így
energiafüggősége is csökkenne.

Nem csak Amerikára vonatkozólag, hanem kis hazánkra értendően is születnek remek ötletek -csakhogy ezekből valószínűleg egy se fog megvalósulni. Egy friss felmérés szerint, ha Nabucco-t és a Déri áramlatot nem építenék meg, akkor az energiafüggőséggel legfőképp érintett nyolc volt szocialista állam (visegrádi négyek, balti hármak és Szlovénia) abból pénzből a lakások hőszigetelésével évente 3,5-ször annyi gázt tudna megspórolni, mint amennyit a két vezeték hozna. Ezek munkahelyeket is teremtenének, kissé rendbe raknák a haldokló építőipart, no meg zöldítenék a környezetet.

Nagy és zöld és közeleg

A decemberben megrendezett koppenhágai gigantikus klímakonferencia akár helyre is rázhatja a világ értékrendjét, és megmenthetővé teheti bolygónk sorsát- azonban ehhez rengeteget kell tenni. Sok szó esik a Green New Dealről – főleg az EU berkeiben -, ami úgy oldaná meg a gazdasági válságot, hogy közben jelentősen zöldítene is egyet a világon – ám ezt a fajta felfogást nem sok tagország használta eddig a gyakorlatban. Itthon például a széndioxid-kibocsájtás eladásából származó kvótapénz túlnyomó részét inkább betettük a kasszába, minthogy zöld beruházásokra költöttük volna – amit egyébként megígértünk.

Ha nem is a Green New Dealt, de valamit le kell majd tenni a koppenhágai asztalra – azonban a nagypolitikának még fogalma sincs, hogy mit. Azonban a legnevesebb környezetvédő csoportok (többek közt a WWF és a Greenpeace), független szakértők bevonásával elkészítették a leendő forgatókönyv teljes jogi szövegét, amit már csak alá kellene írni.
@@
A 160 oldalas dokumentum talán 2 Celsius-fok alá szoríthatja a globális felmelegedést és felvázolja azt is, hogy a fejlődő országok miként zöldülhetnének úgy, hogy közben nem torpan meg a gazdasági növekedésük. Ám kötelező vállalásokat fogalmaz meg az USA számára – így nem valószínű, hogy ennek akár egy része is belekerüljön a végleges változatba. „Amennyiben Koppenhágában nem születik meg egy erős és hatékony egyezmény, nem marad más, mint az erőforrásokért vívott harc, a széthúzás, és természeti katasztrófák sora” – vélelmezi Dallos György, a WWF Magyarország éghajlat-változási programvezetője.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója, Achim Steiner ennek ellenére bizakodó, főleg a megújuló energiák miatt (amit a most beinduló giga-projekt is képvisel), ami a Tiszta Fejlesztési Mechanizmusban (Clean Development Mechanism, CDM) testesül meg.

A Svédek viszont az EU-elnökség megkaparintásával sem pesszimista, sem optimista kimutatásokkal nem rukkolnak elő, hanem megpróbálnak tenni azért, hogy decemberben tényleg történjen valami. Az összes nagyobb résztvevővel külön klímacsúcsot szerveznek egyeztetés céljából (így lesz EU-amerikai, EU-orosz, EU-kínai, EU-indiai, EU-brazíliai, EU-dél-afrikai, és EU-ukrán csúcs is), az EU-n belül pedig igyekszik összehozni a tagországok álláspontját: a főbb irányelveket az október végi Eu-csúcsra kívánják egységbe kovácsolni, majd azok globális megfuttatása után a decemberi csúcson véglegesíteni.

Azonban ez sem lesz egy sétagalopp: Németország mind otthon, mind az EU-ban egyre vétózza meg a klímatörvényeket, és tesz engedményeket a legnagyobb szennyezőknek – igaz, közben maximálisan támogatja a megújuló energiaforrásokat. India pedig nem hajlandó egy század százalékot sem áldozni a gazdasági növekedéséből azért, hogy a föld kicsivel tovább lélegezzen.

De reménykedjünk a sikerben, különben az egyik indián jóslat bölcsességét fogjuk a valóságban is megtapasztalni: "Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni."