A magyar politika túlélőbajnokai

Elöljáróban annyit, hogy a top tízbe csak különleges teljesítményt nyújtó, tehát hallatlan szívósságot tanúsító politikusok kerülhettek be. Így esélyük sem volt azoknak a képviselőknek, akik csupán annyit tudnak felmutatni, hogy a rendszerváltás óta az összes parlamenti ciklusban a Tisztelt Ház padsorait koptatták… (A teljes, harmincöt nevet tartalmazó listát lásd egyébként keretes írásunkban.)

A sikerhez az is kellett, hogy az adott honatya legalább egy párt színét lecserélve maradjon életben a politika porondján. Azonban, mint az a lajstromból kiderül, még a tíz főre szűkített keretben sem igen találhatók „kétszínű” honatyák, az abszolút csúcsot pedig az a képviselő tartja, aki a független státuszt is beleszámítva összesen öt különböző pontján is megfordult a szigorú ültetési rendjéről híres magyar Parlamentnek. Jó böngészést kívánunk!

10. Medgyasszay László, a kisalföldi dumagép

Az 1941-es születésű politikus egyszer már felhívta magára a sajtó figyelmét. Az év elején a kisalföld.hu a legaktívabb Győr-Moson-Sopron-megyei országgyűlési képviselőnek választotta. Kiderült ugyanis, hogy 2008-ban a megye 1. választókerületének küldöttje beszélt a legtöbbet, szám szerint 3 órát, 36 percet és 41 másodpercet. Medgyasszay 1990 óta három teljes ciklust lehúzott a Magyar Demokrata Fórum színeiben.

Zöldben vágott neki a negyediknek is, ám 2004 novemberében úgy döntött, inkább a függetlenek közt próbál szerencsét. Sokáig nem tartott az önállóság, két évvel később, a 2006-os választások alkalmával már a Fidesz-KDNP-szövetséggel szövetkezve igyekezett megtartani parlamenti pozícióját. A szakmában veteránnak számító politikus alighanem úgy gondolta: nem árt egy kis hátszél. A nagy párt mögé tagozódás bejött, így ma Medgyasszay a Kereszténydemokratákat erősítheti. Képviselői mandátuma mellé ráadásul egy frakcióvezető-helyettesi megbízás is csurrant az ölébe. Talán a dumája a titka?

9. Latorcai János, a megingathatatlan ingázó

A Komárom-esztergomi illetőségű dr. Latorcai János 1993-ban a KDNP színeiben kezdett politizálni, ám a jelek szerint képtelen eldönteni, hogy a Kereszténydemokratákat, a „Nagy Testvér” Fideszt, esetleg a függetlenek táborát erősítse. Az elmúlt tizenöt évben összesen négyszer váltott, s mivel főleg a Fidesz és a KDNP között ingázott, azon sem lepődnénk meg, ha egy reggel eltévesztené a helyét a parlamenti patkóban…

Latorcai úr cikkünk írásának pillanatában éppen a KDNP frakcióvezető helyettese (korábban a Fideszben is betöltötte ezt a tisztséget), alelnöke továbbá a Gazdasági és informatikai bizottságnak, valamint tagja a Vállalkozás- és kutatásfejlesztési, valamint az Energetikai albizottságoknak. Dicsőségtablóját emellett miniszteri megbízatás is díszíti, igaz, még képviselői pályafutása előttről: 1993 februárjában Szabó Iván utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki Antall József akkori miniszterelnök kormányába, sőt, posztját Boross Péter miniszterelnöksége alatt is megtarthatta és csak 1994. júliusában távozott. Eseménydús pályafutása ellenére azonban nem sikerült jelentősebb értéket felhalmoznia, mi több, vagyonnyilatkozatában tizenöt milliós tartozást tüntet fel. Legutóbb azzal hívta fel magára a nagypolitika figyelmét, hogy csekély eredménnyel tiltakozott a boltok vasárnapi nyitva tartása ellen.

7-8. Balsai István és Kelemen András, a két tojás

A harmadik-negyedik helyen osztozó Balsai István és Kelemen András között egész egyszerűen azért nem tudtunk különbséget tenni, mert meglehetősen viszontagságos képviselői pályafutásuk úgy hasonlít egymásra, mint két tojás. Mindketten a Magyar Demokrata Fórum szárnyai alatt kezdték az országgyűlésben 1990-ben. 2004-ben egy napon lettek hűtlenek az anyapárthoz, és ültek át a függetlenek közé, 2006-ban pedig „kézenfogva”, sétáltak be a Fidesz padsorába.

Előbb hűtlenségről volt szó, amely kifejezés különösen Balsai képviselő úrra igaz. Idén júniusban ugyanis olyat szólt, hogy ha nem tudnánk, hogy ex-Fórumos politikusról van szó, azt hihetnénk, hogy Almássy Kornéltól származik a nyilatkozat. „A parlament cinkosává válik Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak, ha utolsó ülésnapján, jövő hétfőn nem függeszti fel a bűncselekményekkel meggyanúsított két képviselő mentelmi jogát.” – indítványozott egykori harcostársai ellen Balsai, aki alighanem tudja: a magyar parlamentben bizony farkastörvények uralkodnak és csak az maradhat életben, aki akár egykori elvbarátaival szemben kíméletlen tud maradni.

6. Szászfalvi László, a kimondhatatlanul fontos láncszem

Szászfalvi László Makón született 1961-ben. 1988-ban már belépett az MDF-be, ám mindössze Orbán-kormány óta tagja az országgyűlésnek. Ugyanakkor 1998-ig sem tétlenkedett, alföldi illetősége ellenére egy dél-dunántúli 6200 fős kisváros, Csurgó polgármestere volt 1990-től egészen 2003-ig. Szászfalvi egyébként már 1994-ben is megpróbálkozott a parlamentbe kerüléssel, akkor azonban még nem sikerült áttörnie az Országház falait.

Mindenesetre szívósságára jellemző, hogy azóta viszont atombombával sem lehetne kirobbantani onnan. 1998-tól 2004 szeptemberéig a Fórum színeiben „versenyzett”, akkor azonban engedett a függetlenség csábításának és felült a patkó tetejére. A 2002-2006-os ciklust már Fideszesként fejezte be, és alighanem jól járt a cserével, mert a Polgári Szövetség 2006-ban őt indította Somogy megye ötödik választókerületében, és sikerült is bennmaradnia a „jóban”.

Szászfalvi úr jelen pillanatban is tagja, sőt alelnöke az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának, ezen felül elnöke az egzotikus elnevezésű Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottságnak. Talán ő tudja, mi az…

5. Font Sándor, a hidegvérű harcos

Font Sándor is rutinosnak számít már a parlamenti patkóban való ide-oda mászkálásban. Képviselői karrierjét a 1998-2002-es szezonban még az MDF színeiben kezdte, de jó néhány párttáráshoz hasonlóan 2004-ben úgy döntött, elég volt a „zöldségből”, s egy rövid függetlenség után engedett a Fidesz csábításának. Orbánék alighanem hálásak voltak ezért, mert 2006-ban is lehetőséget adtak neki, így Bács-Kiskun megye 6. választókerületét a mai napig Font úr képviselheti a Tisztelt Házban.

A honatya agrárügyekben jártasnak mondható, nem véletlenül elnöke a Mezőgazdasági Bizottságnak. Júniusban egy értekezlet alkalmával bejelentette, a továbbiakban a Fidesz által delegált tagok nem vesznek részt az ülésen majd felállt, és kiment a teremből. A HírExtra véleménye szerint Font képviselő úr rendületlen kitartása abban rejlik, hogy tudja, mikor kell kiszállni kissé ebből a fékvesztett Kossuth téri mókuskerékből…
@@
4. Lengyel Zoltán, a fenegyerek

Ha a lista eddigi szereplői közül egyik-másik nem is lett volna ismerős a kedves olvasó számára, a negyedik helyezett honatya neve bizonyosan ismerősen cseng majd. Lengyel Zoltán a magyar országgyűlés vitathatatlanul egyik legszívósabb egyénisége, afféle fenegyerek, aki körük mindig forr a levegő, és aki rövid parlamenti pályafutása dacára (mindössze hat éve, 2002 óta tagja a T. Háznak) meglehetős talpraesettségről tett tanúbizonyságot.

Emeljünk ki (tényleg csak a teljesség igénye nélkül) néhány necces momentumot Lengyel Zoltán eddigi politikai karrierjéből: 2007. július 8-án késő este a budai Vár alatti alagút kijáratánál Lengyel (aki akkoriban épp a Fidesz országgyűlési képviselője) megüti a vele szemben szabályosan intézkedő rendőrt. Az intézkedésre a rendőrök szerint azért volt szükség, mert az autót vezető képviselő semmiféle iratot nem tud felmutatni nekik. A honatya „jutalma” nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetés hivatalos személy elleni erőszak, könnyű testi sértés és becsületsértés miatt.

Egy hónappal a verekedős jelenet után Lengyel Zoltán személyiségi jogi pert indít a Blikk és az Index ellen, mert a két lap közzétett egy állítólag őt ábrázoló meztelen képsorozatot. 2008. december elején a Független Kisgazda-, Nemzeti Egységpárt (függetlenként őket képviselte Lengyel az Országházban) ki akarja zárni soraiból, mert az megszavazta a megszavazta a 13. havi nyugdíj elvonását, ám Lengyel nem hajlandó távozni. Ugyanekkor egy újságírói kérdésre válaszolva, amely azt firtatja, nem akar-e belépni az MDF-be, azt válaszolja: nem akar pártok között cikázó politikusnak tűnni. Lengyel Zoltán ekkor már az MDF parlamenti frakciójának tagja.

Nem tart azonban soká az MDF-éra sem, idén márciusban ugyanis több fórumos honatya önkéntes távozásával végleg megszűnik az MDF-frakció, Lengyel pedig ismét a függetlenek közt találja magát. Immár egészen a közelmúlt történése, hogy 2009. június 18-án az anyósához tartó politikus autójába hátulról belerohan egy munkába siető börtönőr. A képviselőnek megsérül a nyakcsigolyája, ám komolyabb baja nem esik. Ezek után ugye önök is egyetértenek velünk abban, hogy Lengyel képviselő úrnak feltétlen ott a helye a magyar Parlament legnagyobb túlélőinek tízes listáján?

3. Dragon Pál, a nagy visszatérő

Listánk harmadik helyezettje a magyar politikában egyedülálló fegyvertényt hajtott végre azzal, hogy több mint tizenöt év kihagyás után visszaküzdötte magát az Országház falain belülre! Ezt a bravúrt más aligha mondhatja el magáról a rendszerváltás utáni magyar történelemben. Lássuk, hogyan volt képes Dragon erre a szenzációs visszatérésre! A képviselő 1990-ben a Független Kisgazdapárt országos listájáról került a Parlamentbe. 1994-ben a régi kisgazdákból alakult Egyesült Kisgazdapárt színeiben indult a választásokon, ám nem szerzett mandátumot. Ugyanerre a sorsra jutott 1998-ban is, akkor épp az MDF-jelöltjeként bukott el. 2009. március 2-án azonban rá mosolygott a szerencse, ugyanis Boross Péter Pest megyei listán megüresedett helye egyszer csak az ölébe hullott. A rossz nyelvek szerint talán már el is felejtette, merre van a Kossuth tér…

Sokáig azonban nem élvezhette a régóta várt frakciótagságot, ugyanis az MDF maroknyi képviselőcsoportja érkezése után tizenhét nappal, március 19-én végleg megszűnt. Ezzel együtt az immár független képviselő büszke lehet a HírExtránál elért harmadik helyezésére.

2. Salamon László, a láthatatlan lovag

Salamon László jelenleg KDNP-s képviselő. Azelőtt – 1996-2006 között – kereken tíz évet húzott le a Fidesz-frakcióban. Ezt megelőzően a függetlenek közt foglalt helyet, még korábban pedig, pontosan 1990-ben az MDF-ben kezdte országházi kalandját. Nos, talán e rövid, ám annál tanulságosabb felsorolásból is kitűnik, micsoda képességekkel megáldott politikai túlélőművészt tisztelhetünk a jogász végzettségű Salamon Lászlóban. Esetében azonban túlzás lenne a hiperaktív jelzőt használni: kevés láthatatlanabb képviselő dolgozik a magyar parlamentben, mint ő.

Az egyetlen valamire való hír, ami Salamon Lászlóval kapcsolatban a közelmúltból említésre méltó, hogy idén márciusban egy 1894-es törvény újbóli ptk.-ba emelése mellett kardoskodott a parlamentben. A XIX. századból való passzus továbbra is szabályozná, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak. „A régi szöveg teljes mértékben időszerű” – érvelt Salamon. Lehet, hogy szívós kitartását is a parlamenti tradíciókból meríti a képviselő úr?

1. Filló Pál, a túlélők túlélője

Végezetül, felsorolásunkat fejezzük be a listán helyet kapó egyetlen baloldali honatyával. Higgyék el, érdemes volt a végére hagyni a szocialista politikust, története ugyanis – a jelenleg 385 tagú magyar parlamentben egyedülálló módon – a rendszerváltás előttre nyúlik vissza! A budapesti Filló Pál 1977-ben belép az MSZMP-be. Az 1985. évi választásokon Erzsébetvárosban egyéni mandátumot szerez, ezzel biztosítja helyét a Kádár-rendszer utolsó Országgyűlésében. 1989-ben gondol egy nagyot, és a régi kort jelképező állampártot felcseréli az épp alakuló MSZP-re, melynek színeiben 1990-ben sikerül meghosszabbítania Parlamenti tartózkodását. Mint ahogy 1994-ben, majd 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban is. És még mindig csak 55 esztendős…

Filló Pál, aki 1991 óta fizetés nélküli szabadságon van a Kossuth Nyomdánál, elsősorban szociális érzékenységéről híres politikus (jelenleg is tagja az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságnak). Olykor azonban roppant kritikus felszólalásokkal igyekszik jobb belátásra bírni hallgatóságát. Legismertebb beszólását 2006 nyarán, a híres balatonőszödi kormányüdülőben teszi, Gyurcsány Ferenc szállóigévé vált szavaira reagálva. (Patkányos hasonlatán anno hetekig csácsogott a jobboldali média.) „Örökös tagságát” a HírExtra szerint páratlanul kifinomult diplomáciai érzékének köszönheti.